2010. május 04., 09:542010. május 04., 09:54
A kancellár úgy értékelte, hogy szükséghelyzet alakult ki, és a megállapodás egyfajta ultima ratiót jelentett. Fennállt ugyanis az a veszély, hogy Görögország nem jut pénzforrásokhoz, és ez kihatással lett volna az euró stabilitására. Merkel szerint ebből kiindulva nemcsak Görögországnak kellett segíteni, hanem egyidejűleg az eurót kellett stabilizálni.
Ebből a német emberek is profitáltak, a stabil európai valuta ugyanis rendkívül nagy érték, fogalmazott a kancellár, aki azt is megerősítette, hogy három évre szóló, összesen 110 milliárd eurós támogatási programról van szó, amelyből a német részesedés a legnagyobb, összesen 28 százalékos.
A szükséges rendkívüli intézkedéseken túlmenően a német kancellár alapvető fontosságúnak nevezte a kialakult helyzet tanulságainak levonását. Ezzel összefüggésben két fő irányt említett. Utalt arra, hogy a pénzpiaci spekulációkat még nem sikerült megakadályozni, azaz nem kielégítő a nemzetközi pénzpiacok stabilizálása, és ezen a téren további előrelépésre van szükség.
Emlékeztetett továbbá arra, hogy Helmut Kohl kormánya 1997-ben ragaszkodott a növekedési és stabilitási paktum bevezetéséhez. A jelenlegi kormánynak ugyanakkor feladata annak biztosítása, hogy a paktumot senki ne sérthesse meg. Ennek érdekében kormánya olyan javaslatokat kíván terjeszteni az Európai Tanács elé, amelyek a közös stabilitási és pénzügyi politika jobb megvalósítását célozzák, egyidejűleg olyan szerződésmódosítást irányoznak elő, amelyek a jövőben lehetővé teszik a megfelelő és hatékony reagálásokat.
A szerződés módosításához – utalt rá – remélhetőleg partner Franciaország is, Berlin ebben a tekintetben szintén közös pozícióra törekszik Párizzsal. Merkel bejelentette azt is, hogy javasolni kívánja egy európai hitelminősítő ügynökség létrehozását, amely az európai pénzpiacokon a szociális piacgazdaság koncepciójából kiindulva jobban segíti a megalapozott döntéseket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Látogatottsági adatok