– összegezte a szakember. Rámutatott: most már ott tartanak, hogy örülnek, ha találnak papírt, nem kérdezik, milyen méretű, milyen fajsúlyú, felvásárolják mindazt, ami a piacon van.

A napokban az állami papír-tartalékalap kezelőivel is tárgyalnak, onnan próbálnak vásárolni. Úgy tűnik ugyanis, hogy az állam 20–25 éves papírtekercseket tárol nem megfelelő körülmények között, de ez a felesleg, ezt is megveszik, ha adják. A Garamondnak nagy készletei voltak, ám most már azokat is felélik, de ennek köszönhető, hogy még nem kellett oldalszám-csökkentésre kötelezniük a megrendelőiket, egyelőre csak formátummódosítások vannak, ez érzékelhető a Krónika és a Székelyhon napilapoknál is.

Megdrágult, de nem is lehet hozzájutni

A Brexit, az elszabaduló energiaárak, a szállításban tapasztalható munkaerőhiány mind odavezetett, hogy a papírtermelés lecsökkent, a kínálat beszűkült, és ezzel együtt az árak az egekig ugrottak. A gondok már az év elején elkezdődtek, hiszen Nagy-Britannia Európa egyik legnagyobb papír-újrahasznosítója, ott felgyűltek a készletek, ám a Brexit miatt nem hozták át az Unióba a nyersanyagot – idézte fel Tasnádi János. Ez – tette hozzá – odavezetett, hogy a gyártók nyersanyaghiánnyal szembesültek.

A kolozsvári nyomda tíz éve dolgozik egy szlovéniai papírgyárral, a legnagyobb beszállítójuk július elején bezárt karbantartásra hivatkozva. Ez korábban is előfordult két–háromévente, ám akkor mindössze pár hetes volt a leállás, most viszont a gyár július óta nem indult újra. Értesülések szerint

„Az év elejéhez képest megkétszereződtek az árak, és még nem látjuk, mikor lesz ennek vége” – mutatott rá a nyomda igazgatóhelyettese. Folyamatosan keresik a megoldásokat, Oroszországból próbálnak papírt szerezni, hiszen ott, ha drágábban is, de legyártják a rendeléseket, viszont ebben az esetben a szállítással vannak gondok, nehezen találnak szállítócéget, amely Oroszországból Romániába hozza a papírt. Másrészt az üzemanyag-drágulás miatt a szállítás is egyre többe kerül. Fehéroroszország is jelenthetne alternatívát, ám az uniós embargó miatt onnan nem tudják behozni a papírt – tudtuk még meg.

Nem látják a krízis végét

Hasonló tapasztalatokról számolt be lapunknak Csurulya Árpád, a sepsiszentgyörgyi T3 nyomda részlegvezetője is, hangsúlyozva, Európa-szerte papírkrízis van, ez most az újságpapírt is utolérte.

– részletezte a sepsiszentgyörgyi nyomda képviselője. Rámutatott: augusztus végétől újságpapír nélkül maradt a legnagyobb romániai forgalmazó, a készlet kimerült, a termelés pedig vészesen lecsökkent, így egy hónap alatt 50 százalékos volt a drágulás.

„Minden nyomda bármit megvásárolna, de nehezen jut papírhoz, így az újságok formátuma változik, van, amelyiket kisebbre, másikat nagyobbra kellett méretezni, attól függően, hogy éppen milyen papírt kap a nyomda, nincs lehetőség arra, hogy válogassanak” – mondta Csurulya Árpád. A nyomdász ugyanakkor attól tart, hogy

Meglátása szerint novemberben tetőződhet a hiány, és még nem látják, miként tudják áthidalni.

„Az újságoknál az elmúlt években lecsökkent a példányszám, így kevesebb az újságnyomda, Erdélyben már csak három-négy működik, és ezek most ki vannak szolgáltatva az Unión kívüli papírtermelésnek. Egyelőre az árak biztosan nem stabilizálódnak, hiszen a cellulóz is megdrágult” – fejtette ki a szakember, aki abban reménykedik, hogy legalább az ellátás javul, bár a szállításban tapasztalható válság miatt ez is kérdéses. Mint mondta, egy teherautóra 20–22 tonna papírt tudnak rakodni, csakhogy nincs elég gépkocsivezető, fokozottak az ellenőrzések, a vonaton és a hajón szállításban is óriásiak a késések.

– magyarázta a szakember. Véleménye szerint különben az állami tartalékalapban sem bízhatnak, hiszen a szavazócédulákat is újságpapírra nyomtatják, az állam erre is kénytelen tartalékolni az esetleges előrehozott választásokra gondolva.

A lapkiadók is aggódnak, pedig lenne megoldás

Aggódik a papírkrízis miatt a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke, Szűcs László is. A Nagyváradon élő újságíró, költő és lapkiadó is úgy gondolja, hogy a cellulózhiány még nem gyűrűzött be teljesen a román nyomdaiparba, de a Nyugat-Európában tapasztalható gondok nemsokára nálunk is éreztetik a hatásukat. Bár az általa vezetett Újvárad című irodalmi lap még nem szembesült komolyabb problémával, Szűcs úgy véli, nagyon sok lap nem fogja kibírni a jelenlegi krízist, amely egyértelműen a papír árának a megugrásához vezet.

A Holnap Kulturális Egyesület vezetőjeként ő maga is megtapasztalta, mit jelent, amikor a nyomdának nincs készleten megfelelő méretű vagy minőségű papírja: volt olyan könyv, amelyet a holnaposok már nem tudtak a tervezett külalakban kiadni. „Nem értem, hogy Romániában miért nem működik a papírbegyűjtés? Még ilyen körülmények között sem. Svédországban például a lapkihordók naponta begyűjtik az előfizetők által kiolvasott korábbi lapszámokat” – mondta el a MÚRE vezetője. A skandináv tapasztalattal ellentétben a legtöbb romániai településen viszont nem hogy a régi újságok begyűjtése mindmáig megoldatlan probléma, de még csak a szelektív hulladékgyűjtés sem működik.

„Ugyanannak a jelenségek egy másik vetületéről van szó. Még egyetlen nyomda sem utasított vissza papírhiányra hivatkozva, sokkal inkább az áremelkedés nehezíti könyveink megjelentetését” – mondta el az igazgató.

Ugyancsak az egész könyvkiadást érintő drágulást említette a legnagyobb problémaként Kozma Csaba, a kolozsvári Polis Könyvkiadó ügyvezetője is. Elmondta, az utóbbi évben körülbelül ötven százalékkal drágult a papír, óriási nyomdaköltségek vannak, ami a könyvkiadót is negatívan érinti. „Mivel kis példányszámban dolgozunk, a könyv önköltségi ára olyan magas, hogy sok esetben 150 lejért kellene adni, hogy minimális nyereség is legyen rajta. Ezt nem tudjuk megtenni, ezért csak pályázati pénzekből, támogatásokból jelentetünk meg könyveket, utánnyomásra nincs lehetőség, mert olyan magas a nyomdai költség” – mondta el a szakember.

Ideiglenes búcsú a keménytáblás könyvektől

Kozma Csaba beszélt ugyanakkor arról is, hogy a nyomdák már jelezték: keménytáblás könyveket idén nem vállalnak. Hasonló problémákkal szembesült Dávid Zoltán igazgató elmondása szerint a kolozsvári Misztótfalusi Kis Miklós Református Sajtóközpont is. Mint kérdésünkre részletezte,

A speciális kiadványaikhoz, mint a kalendáriumok, bibliaolvasó kalauzok, sikerült papírt szerezniük, és ígéretet kaptak egy nagyobb papírszállítmányra novemberben, így remélik, hogy az év végi könyvek megjelentetése zökkenőmentes lesz.

Mint rámutatott, náluk a problémát így elsősorban nem a papírhiány okozza, hanem a vállalt határidők körüli bizonytalanság, valamint az, hogy a piacon nincs már szürkelemez, azaz kötészeti karton, ami esetükben is a kemény táblás könyvek kiadásában okoz fennakadást, ezért Svédországból próbálnak egy nagyobb készletet rendelni.

Elmondta, a legnagyobb gondot a nyomdaiparban is tapasztalható áremelkedések okozzák.

Amit eddig vettünk 4,30 lejért, most ahhoz 9,70 lejért jutunk hozzá, sőt a beszállító azt mondta, azon se lepődjünk meg, ha ez az ár felmegy 15 lejre. Véleményem szerint ez nagyon felfújt dolog, ennek oka pedig, hogy minden nyomda megijedt, és elkezdett tartalékolni” – tette hozzá Dávid Zoltán.

Az egyházi nyomda vezetője megjegyezte, remélik, a papírhiányból adódó „hét szűk esztendő” csak pár hónapot tart, de addig is alternatívákon gondolkodnak. „Mivel nincs kötészeti karton, nem adunk ki kemény táblás könyvet, hanem csak ragasztott kiadványokat jelentetünk meg. Még nem rendezkedünk be hosszú távra, mert elképzelhetetlennek tartom, hogy a papírhiány annyira begyűrűzik, hogy nem tudunk könyveket nyomtatni, ugyanis a papírgyárak olyan nagy intézmények, amelyek nem szűnnek meg egyik napról a másikra” – fejtette ki az igazgató. Hozzátette, véleménye szerint

„Olyan disszonáns dolgokat tapasztalunk, hogy a beszállító azt mondja, ott áll a szürkelemezek gyártásához szükséges papírhulladék az udvarán, a papírgyár meg azért panaszkodik, hogy azért nem tudja előállítani a szükséges mennyiséget, mert nincs hulladék, amiből gyárthatná” – mondta Dávid. Hozzátette, amennyiben ez a papírhiány hosszú távon kitart, elképzelhetőnek tartja, hogy itthon is, akárcsak Magyarországon, újraindulhatnak a nemzeti papírgyárak, és biztosítani tudják a nyomdaipar számára szükséges készlet egy részét. Az igazgató arról is beszélt, hogy az e-könyvek megjelentetése nem tekinthető a papír alapú könyvek alternatívájának.