Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Románia gazdaság folytatja a képességeit felülmúló növekedést, az adóügyi serkentőknek köszönhetően eléri idén az 5,1 százalékot is, ám a megfelelő korrekciók hiányában az állami költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 3,3 százalékáig mélyül – figyelmeztet kedden napvilágot látott tanulmányában a Világbank.
2018. május 08., 17:222018. május 08., 17:22
Mint ismeretes, ha valóban így alakul a deficit, akkor az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat Románia ellen, és forrásmegvonások jöhetnek, a maastrichti szerződés ugyanis szigorúan előírja, hogy az EU-tagállamok hiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát.
A washingtoni székhelyű pénzintézet elemzői azt írják, hogy a bukaresti kormány által 2017-ben elfogadott adóügyi intézkedések nyomást gyakorolnak a büdzsére, mélyítve a hiányt. Megjegyzik ugyanakkor, hogy „a kormány, akárcsak 2017-ben, úgy nyilatkozott, hogy kész korrekciós intézkedéseket foganatosítani, ha veszélyben látja a 3 százalékos küszöböt”.
Egyhamar nem számíthatnak jó hírekre a hitelesek – a gazdasági szakemberek szerint rövid időn belül nemhogy nem indul csökkenésnek az irányadó bankközi kamatláb (ROBOR), hanem további növekedés várható, így a havi törlesztőrészletek folyamatos emelkedésére kell felkészülni.
A világbanki szakértők szerint éppen ezért minőségi előrelépésre van szükség az adópolitika terén, azt egyensúlyba kell állítani, és „a fenntartható konvergencia biztosítása érdekében a fogyasztást a befektetések irányába kell elmozdítani”.
Nem a Világbank az első intézmény, amely túlzott deficitre figyelmezteti Romániát: az elmúlt héten az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzésében mutattak rá a brüsszeli elemzők, hogy az államháztartási hiány mind az idén, mind pedig a jövő évben túllépi a GDP 3 százalékát. A brüsszeli számítások szerint a deficit az idén elérheti a 3,4 százalékot, 2019-ben pedig tovább fog mélyülni, 3,8 százalékig süllyed.
Az Európai Bizottság szerint a román államháztartási hiány mind az idén, mind a jövő évben túllépi GDP-arányosan a 3 százalékot – derült ki az uniós bizottság csütörtökön ismertetett tavaszi gazdasági előrejelzéséből.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!