Egyre több gazdasági szakember látja úgy, hogy a román állami költségvetés hiánya az idei év végére meghaladja majd az Európai Unió által „tolerált” 3 százalékos kritikus küszöböt.
2016. március 23., 19:362016. március 23., 19:36
2016. március 23., 19:372016. március 23., 19:37
Köztük van Lucian Croitoru, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója, aki attól sem riad vissza, hogy a 2017-es évre a mostani körülményekből kiindulva 4 százalékos deficitet vetítsen előre. „Jelenleg bővül a gazdaság, mivel a fogyasztás növekedési üteme meghaladta az 5 százalékot, és kezdenek magukhoz térni a beruházások” – jelentette ki a szakember.
Hozzátette azonban, hogy miután csökkent az áfa, inkább a szegényebb sorban élők kezdtek el többet fogyasztani – legalábbis szerinte ezzel magyarázható, hogy közel 20 százalékkal bővült az élelmiszer-fogyasztás. „Ez a 19 százalék többnyire importtermékekre ment” – fejtette ki. A gazdasági növekedés kapcsán eközben fontosnak tartotta kiemelni, hogy az elmúlt 25 évben ez átlagosan 1 százalékos volt.
„Az Amerikai Egyesült Államokban a 100 éves átlag 3 százalék. Alan Greenspan viszont felteszi a kérdést, hogy miért csak ennyi. Ő adja meg a választ is, ami szerintem igaz. Elsősorban azért, mert nem vagyunk okosabbak nála, másodsorban azért, mert bennünk van, hogy fogyasszunk el ma mindent, amit lehet, és kevésbé tartjuk fontosnak, hogy holnapra hagyjuk a sütemény elfogyasztását. Márpedig mindez nagyban késlelteti a fejlődést” – illusztrálta az általa mondottakat Lucian Croitoru.
Megtakarításra is jutott
A romániai lakosság több mint 30 százalékát megtakarította annak az összegnek, ami az áfacsökkentés nyomán a birtokában maradt, a többi pénz pedig jobb minőségű termékekre ment el, nem pedig nagyobb mennyiségre – idézi Hervé de Fromen-t, a Nestlé Románia vezetőjét a News.ro hírügynökség. Mint részletezte, az általa vezetett multinacionális társaság nagyobb értékben értékesített termékeket az általános forgalmi adó lefaragása óta, a trendet többnyire az élelmiszerek támogatták. Froment szerint a megtakarított 30 százalékot az emberek banki letétbe helyezték.
Mint ismeretes, az élelmiszerek áfája tavaly június elsejétől 24 százalékról 9 százalékra csökkent. Idén január elsejétől pedig valamennyi termék és szolgáltatás áfáját 24 százalékról 20 százalékra csökkentették. Ugyanakkor szintén az idei évtől 9 százalékos a csapvíz és az öntözésre használt víz általános forgalmi adója.
Egyébként a hét elején a Bloomberg hírügynökség által megkérdezett elemzők is úgy vélekedtek, hogy nyolc EU-tagállamban haladhatja meg a költségvetési hiány a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát. Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Görögország, Horvátország, Finnország, Lengyelország és Románia neve szerepel a feketelistán – közöttük található Európa három legnagyobb gazdasága is.
Mint ismeretes, az Európai Unió arra kötelezi a kormányokat, hogy a GDP 3 százaléka alatt tartsák a költségvetés hiányát, és az eladósodottsági szintet a bruttó hazai termék 60 százaléka alá csökkentsék, ellenkező esetben bírságokra számíthatnak. Bár a szabályokat több ízben is megszegték, erre még soha nem került sor. A vonatkozó egyezmény 1998-as megkötése óta a 28 tagállamból 25 szegte már meg a szabályokat, mindössze Svédország, Észtország és Luxemburg jelent kivételt.
A 2008-ban begyűrűzött pénzügyi válság idején például a költségvetési deficitek rekordszinten álltak. Amíg korábban uniós szinten csak két ország – Görögország és Magyarország – nem felelt meg a szabályoknak, 2009-re a szabályszegő tagállamok száma elérte a huszonkettőt.
Abban az időszakban uniós szinten a költségvetési hiány átlagosan 6,7 százalékra nőtt az előzőleg regisztrált 0,9 százalékról. A negatív rekordot egyébként Írország állította fel 2010-ben a maga 32,3 százalékos GDP-arányos költségvetési deficitjével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatlejes euróárfolyamot és legalább 30 százalékos munkanélküliséget hozott volna, ha a kormány július 8-ig nem dolgozta volna ki a jelentős adóemeléseket tartalmazó megszorító csomagot a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására.
A béreket és a nyugdíjakat idén nem indexálják az infláció mértékével, a prioritás az, hogy 2025 végéig biztosítsák a kifizetéseket – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Csak az ország északi felében az év első hat hónapjában 8,5 millió lej értékben loptak áramot és gázt – közölte a Delgaz Grid szolgáltató.
Románia nem tud befejezni a megszabott határidőig a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt mintegy 6,3 milliárd euró értékű projekteket – jelentette ki kedden Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
A fejlesztési minisztérium alárendeltségébe tartozó minden intézmény esetében felülvizsgálták a vezetők fizetését és az igazgatótanácsok tagjainak tiszteletdíját – és ahol szükséges volt, módosították azokat – tájékoztatott kedden az RMDSZ sajtóirodája.
Előbb-utóbb bevezetik a progresszív adót Romániában – vélekedik Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség hétfőn felkérte a többi szakszervezetet, hogy csatlakozzanak a parlamentnél délutánra meghirdetett felvonulásukhoz.
Az előrejelzések szerint Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az adósság elmúlt öt évben 20 százalékkal, 570 milliárdról több mint 1,1 milliárd lejre nőtt.
A nyaralások a hackerek kedvenc célpontjává váltak: rengeteg online csalás tapasztalható a foglalások terén.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!