Mutatós. Egy átlagos családi ház számára megfelelő hőszivattyú ára mintegy négyezer eurónál kezdődik, határ a csillagos ég
Fotó: Daikin.ro
Nullás energiaszámla – sokak vágya ez manapság. Amely bizony egybevág Európa nagy közös álmával, a klímasemlegességgel: a kettő között a megújuló energiaforrások képeznek hidat. A károsanyag-kibocsátás csökkentése, megszüntetése ugyanis nem valósítható meg a lakosság hathatós részvétele, segítsége nélkül. Ennek lényeges pillére az otthon alkalmazott fűtésmegoldás, amelynek „kizöldítése” révén egyrészt fellélegezhet a világ, másrészt a lakók is, hiszen tudatos tervezéssel minimálisra csökkenthetik rezsiköltségeiket. Ebben segíthetnek a hőszivattyúk, amelyek Nyugaton rohamosan terjednek, és tavaly nálunk is alaposan megugrott a kereslet irántuk. Cikkünkben körbejártuk az alternatív fűtés-hűtés megoldás alkalmazásának legfőbb előnyeit-hátrányait.
2023. február 26., 17:102023. február 26., 17:10
A hőszivattyú olyan fűtésmegoldás, amely ötször hatékonyabb lehet, mint a gázkazán – ezúttal nem egy átlagos forgalmazó jól hangzó reklámszlogenjét idéztük, hanem Románia egyik legnagyobb energiaszolgáltatójának honlapján olvasható címként a mondat. Egy olyan multinacionális vállalat hirdeti így az immár tőlük is megvásárolható, környezetbarát (hűtő-)fűtő berendezés előnyeit, amely a fél országban szolgáltat földgázt –
Ha pedig a legnagyobb földgázszolgáltatók is így vélik, talán ez már nyomós érv azok számára, akik eddig kételkedtek a zöldenergia gyors és jelentős térnyerésében minálunk is.
Merthogy Nyugaton természetesen jóval elterjedtebbek a környezeti levegő, föld vagy talajvíz hőjét fűtésre felhasználó, rendkívül energiatakarékos, így környezetbarát rendszerek. Ugyanakkor a fejlettebb vidékeken is alaposan hozzájárulhatott a piac bővüléséhez a jelenlegi energiaválság (a klímasemlegességi törekvések mellett). Az Európai Hőszivattyú-szövetség (EHPA) hétfőn közölt jelentése szerint a kontinens 16 vizsgált országában (ahonnan adatok érkeztek) tavaly rekordot döntött az eladások száma, amelyek 38 százalékkal nőttek egy év leforgása alatt. A 2022-ben értékesített mintegy 3 millió berendezés körülbelül 4 milliárd köbméter földgáz elégetését váltja ki, amivel 8 millió tonnányi szén-dioxid-kibocsátást előznek meg.
Az EHPA 20 milliósra becsüli a jelenleg Európában működő hőszivattyúk számát. Ezek a kontinens lakó- és ipari épületeinek mintegy 16 százalékában már jelen vannak;
Thomas Nowak, az EHPA főtitkára fantasztikusnak nevezte a bővülést, amely a szövetség szerint minden bizonnyal hasonló ütemben folytatódik. Nowak szerint ezen innovációs ágazat fejlődése új munkahelyeket teremt, miközben csökkenti az energiaszámlák értékét, és hozzájárul a klímasemlegességi törekvések sikeréhez. Utóbbi évek óta az Európai Unió egyik fő célkitűzése. Az Irány az 55%! néven is ismert klímarendelet az EU azon célkitűzésére utal, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkenjen a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás. A javaslatcsomag célja, hogy összhangba hozza az EU jogszabályait a 2030-as célkitűzéssel.
Közben Oroszország egy éve háborút indított Ukrajna ellen, ami sürgőssé tette az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség megszüntetését. Erre a célra dolgozták ki a REPowerEU nevű tervet, amely felgyorsítja a folyamatot. Egyik pillére pedig az energiahatékonyság, illetve a megújuló energiaforrások arányának növelése az otthonok, az épületek és az ipar, valamint a teljes energiarendszer szintjén.
Rossz fát teszünk a tűzre. Uniós prioritás a károsanyag-kibocsátás csökkentése
Fotó: Beliczay László
aminek eredményeként a következő 5 évben összesen legalább 10 millió egység állna üzembe. Brüsszel szerint ez 12 milliárd m³ gázmegtakarítást eredményezne a háztartások által telepített minden 10 millió hőszivattyú után. A hőszivattyúk piaci bevezetésének felgyorsítása szükségessé teszi a teljes ellátási lánc gyors bővítését, és azt az épületfelújítást és a távfűtési rendszer korszerűsítését ösztönző intézkedéseknek kell kísérniük.
Hogyan működik egy hőszivattyú?
A hőszivattyú működését egy fordított hűtőszekrényhez szokták hasonlítani. Az elektromos energiával működő hűtőszekrény ugyanis a belső teréből a külső környezetbe szivattyúzza a hőt, ezáltal a belseje lehűl. A hőszivattyúban ezzel szemben fordítva, a környezetből származó hőenergiát juttatjuk el a hőhordozó közeghez, ahol az elpárolog. Ezt a lehűtött gőzt ezután egy kompresszor összenyomja, és az ezáltal keletkező energiát a fűtési rendszer vizébe juttatja. A hőhordozó közeg cseppfolyóssá válik, és a folyamat újrakezdődik. A hőszivattyú segítségével fűthetünk, meleg vizet állíthatunk elő, illetve fordított eljárással hűthetünk is.
Támogatáspolitika nélkül nem is lehetne széles körben „teríteni” a hőszivattyúkat, hiszen – mint szinte minden zöldenergia-termelő megoldás esetén – a berendezések sokba kerülnek, így alapáron csak nagyon szűk réteg engedhetné meg magának. Az EHPA fentebb idézett jelentésében a főtitkár sajnálatát fejezte ki, hogy nagyon sokan még nem rendelkeznek hőszivattyúkkal – ezt ő is többek között a beruházás magas kezdeti költségével, illetve információhiánnyal magyarázza.
Maga a berendezés nem sokkal kerül többe a talajvizes vagy a geotermikus szivattyúk esetében sem, ám ezeknél a kiegészítő földmunka, a járulékos eszközök ára még jó pár ezer euróval megtoldhatja a végösszeget.
Milyen típusú hőszivattyúk léteznek?
A hőszivattyúkat nagyjából három nagy csoportra osztják: levegő- (levegő-víz, levegő-levegő), talajvízzel működő (víz-víz) és geotermikus (talaj-víz) hőszivattyúk. A legnépszerűbbek a levegőhőszivattyúk, ugyanis ezek a legköltséghatékonyabbak, a legkönnyebben beszerelhetők. A hővisszanyerés a környezeti levegőn keresztül történik. Ugyanakkor ezek a legkevésbé hatékony rendszerek, télen minél hidegebb van, annál több elektromos energiát igényel működtetésük. Ennél jóval hatékonyabb, alig függ a külső hőmérséklettől a víz-víz hőszivattyú, amely révén a talajvízből nyerik ki a fűtéshez szükséges hőt. Azonban ez a típus telepítés előtt sok előkészületet, több kútfúrást, és így többletköltséget igényel. A víz elapadása esetén a hőszivattyú nem működik. Szintén rendkívül hatékony, egyáltalán nem függ a külső hőmérséklettől, de rendkívül költséges is a talajszondás hőszivattyú beszerelése, amely a talaj geotermikus energiáját használja, azonban ez esetben még komplexebb fúrások szükségesek.
Egy kolozsvári cég személyre szabott, még tavalyi árakkal operáló ajánlata szerint egy jól szigetelt, 130 négyzetméter hasznos felületű családi házat egy 8-8,5 kilowatt teljesítményű levegőhőszivattyú tud ellátni fűtéssel, meleg vízzel.
Az ajánlat szerint a jelzett hőszivattyútípusok 6500, illetve 6000 kilowattóra áramot használnak fel egy év alatt – és itt akkor ki is térhetünk a hőszivattyús rendszerek egyik hátrányára, miszerint működésükhöz szükségük van egy „kisegítő” energiaforrásra, villamos energiára, mégpedig nem kevésre. Éppen ezért
A levegőhőszivattyú kültéri egysége a légkondicionáló berendezés hez hasonló
Fotó: Pixabay.com
Nem véletlen, hogy Európában gyakran „párban jár” a két zöldberuházás lakossági támogatása. Mint ismeretes, Romániában jelentős, 20 ezer lejes (4 ezer eurós) összeggel segíti az állam napelemek beszerzését, illetve az országos hálózatra csatlakoztatását; a program idei kiírása még várat magára. Bár már ebből az összegből, minimális önrésszel is be lehet szerezni fotovoltaikus rendszert, ahhoz, hogy egy hőszivattyú fogyasztását is nagyrészt fedezze az éves átlagtermelés révén, nagyobb teljesítményű, azaz drágább napelemblokkra van szükség. A fentebb említett ajánlatban a kolozsvári cég napelemeket is kínált:
A korábban Zöld ház néven futó program mellett a bukaresti parlament idén öt százalékra csökkentette az alternatív energiatermelésre szánt rendszerek, napelemek, napkollektorok és hőszivattyúk építésére kiszabott áfát. Ugyanakkor a kezdeményező Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a tavalyi év végén egy olyan törvénytervezetet is benyújtott, mely szerint az állam garanciát vállalna és kisebb kamatot biztosítana a lakosság számára olyan, legtöbb 10 ezer eurós banki kölcsönök esetében, melyeket célirányosan az otthonok energiahatékonyságának növelésére, zöldenergia-beruházásokra (napelemek, hőszivattyúk beszerzésére) költhetnének az igénylők.
Hatékonyság, jósági fok
A hőszivattyúk hatékonyságát úgynevezett jósági fokban mérik, elterjedt angol rövidítése COP (coefficient of performance). Ez egy energiahatékonyságot mutató arányszám, a leadott fűtőteljesítmény és az ehhez felvett elektromos teljesítmény hányadosa. Miközben a hagyományos forrást használó fűtésrendszerek 1 kilowatt energiából ugyanannyi hőenergiát állítanak elő, egy hőszivattyú átlagosan körülbelül 4-es COP-értéken dolgozik, tehát 1 kW felvett energiából (elektromos áramból) 4 kW (hő)energiát állít elő. A jósági fok nagyban függ attól, hogy mekkora lakást mekkora teljesítményű berendezés fűt (fontos a megfelelő méretezés); levegőhőszivattyúk esetében a kinti hőmérséklettől (nagy hidegek esetén csökken a COP-érték), illetve attól is, hogy a lakás mennyire szigetelt, illetve milyen fűtésrendszer van kiépítve benne. A levegőhőszivattyú „legjobb barátja” a padlófűtés, hiszen ez esetben elég 35 Celsius-fokra fűteni a vizet, így a COP-érték magasan tartható. A modern, mínusz 20 fok alatt is működő hőszivattyúk (melyek hagyományosan egy kültéri és egy beltéri egységgel rendelkeznek) radiátoros rendszerre is köthetők, ám utóbbi esetében már 50-55 fokra kell fűteni a vizet, tehát hidegben alacsonyabb, 3-as körüli COP-értékekkel lehet számolni.
A közeljövőben minden bizonnyal Romániában is bővül a felhasználható támogatások köre, ám sokan már most belevágnak hőszivattyúk telepítésébe. Több romániai szakcég az eladások drasztikus megugrásáról számolt be már a tavalyi év folyamán, a jelenlegi tél előtt, amikor az elszabadult energiaárak, illetve a háború kitörése alaposan ráijesztett mindenkire. Bár a kormány a kompenzált energiaárakkal kézben tartotta a helyzetet, tudni kell, hogy nem lehet a végtelenségig közpénzből finanszírozni a lakosság energia-fogyasztását, már csak azért sem, mert az erre fordított óriási összegeket számos más probléma megoldására, az egészségügyre, az oktatásra, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére lehetne-kellene fordítani.
Tehát már csak idő kérdése, mikor válik széles körben prioritássá az önfenntartó energiaellátás. A jelenlegi körülmények között még nagy a vita arról Romániában, valóban megéri-e több ezer-tízezer eurós léptékekben befektetni zöldenergiát előállító-felhasználó-átalakító rendszerekbe.
Ha „baniról banira” vizsgáljuk a megtérülési lehetőségeket, az eredmény rengeteg tényezőtől függ. A jövőben megépítendő házak esetében, tudatos tervezés révén néhány éven belül megtérülhet a hőszivattyús-napelemes befektetés, utána pedig szinte minden (áram, meleg víz, fűtés, hűtés) szinte ingyen van akár 15-20 éven át. Már meglévő, jól szigetelt, padlófűtéssel ellátott korszerű ingatlan esetében sem nyúlhat sokkal hosszabbra a kifizetődési határidő. Az időszakot ugyanakkor növelheti minden egyes pluszbefektetés, amit eszközölni kell a hőszivattyú hatékony működtetése érdekében (külső-belső szigetelés, nyílászárócsere, padlófűtés beszerelése vagy radiátorcsere, stb.).
Egy hőszivattyútípus beltéri egysége (középen)
Fotó: Nibe.eu
A Magyar Hőszivattyú-szövetség honlapján olvasható elemzés szerint ha körvonalazzuk Európa épületállományát az előttünk álló évtizedekre, a következő jövőkép olvasható ki a folyamatokból, irányokból:
Ehhez olyan okosépületekre lesz szükség, melyek egyrészt az optimális működés biztosítására folyamatos távoli monitoring alatt állnak. Másrészt az épületautomatizálás a felhasználói komfortot erősíti. A fűtés mellett a hűtés is mindinkább elengedhetetlenné válik.
Az okosépületek hőellátásában, és az épületek dekarbonizációjában kulcsszerep jut a hőszivattyús technológiának, amely nem csupán az egyik leghatékonyabb környezetbarát gépészeti megoldás az ingatlanok fűtésére, hűtésére, használati meleg víz előállítására, hanem a megújuló energiára vonatkozó közös európai célok teljesítéséhez is hozzájárul. Mindezt úgy, hogy a felhasználók komfortját is maximálisan kielégíti – olvasható az elemzés konklúziójában.
A lakosságitól az ipariig valamennyi fogyasztót kihívás elé állítja Romániában a meredek energiaár-emelés, ami nemcsak pillanatnyilag ijesztő, hanem hosszú távú kérdéseket vet fel: meddig drágulhat az energiahordozó, van-e plafon, elfogyhat-e a földgáz?
Nagy az ösztökélés, lelkesedés manapság a napelemek beszerelése terén. Ezzel együtt a beruházáson elgondolkodó, az online világban informálódni próbáló, tudatlan kíváncsiskodó megriadhat.
Hárommillió lejjel kiegészítette a kormány csütörtöki ülésén a burgonyatermesztőket támogató program költségvetését – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
A kormány jóváhagyja Románia 2025–2035-ös energiastratégiáját, és a kiszolgáltatott fogyasztók védelme érdekében meghosszabbítja az energiaár-sapkára vonatkozó intézkedést – jelentette be csütörtökön a miniszterelnök.
Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.
Az amerikai Lockheed Martin és a nagyváradi Sinteza vállalat szándéknyilatkozatot írt alá egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes GridStar Flow akkumulátorgyár nagyváradi megépítéséről.
Az adósságot maguk előtt görgető romániai lakosok csaknem fele a kormányt okolja a felhalmozott adósságaiért, legyen szó banki tartozásokról vagy ki nem fizetett számlákról – derül ki a 2024-es adósságbarométerből.
A kontinensen fertőz a madárinfluenza vírusa, Kelet-Európában Magyarország a legfertőzöttebb ország. A Krónika által megkérdezett szakember szerint Romániában egy Brăila és egy Konstanca megyei háztáji gazdaságban észlelték eddig a betegséget.
Úgynevezett köz- és magán-együttműködés révén képzeli el a Budapest és Bukarest között tervezett nagy sebességű vasút megépítését a román közlekedési miniszter.
A milánói Via Montenapoleone lett idén a világ legdrágább bevásárlóutcája, megelőzve a New York-i Fifth Avenue-t – áll a chicagói székhelyű Cushman & Wakefield globális kereskedelmi ingatlanszolgáltató szerdán közzétett éves jelentésében.
A Román Posta fokozatosan megkezdi a hatalmas veszteséget okozó postahivatalok bezárását, csökkentik az ott zajló tevékenységet – jelentette ki a hét elején Valentin Ștefan, a vállalat vezérigazgatója.
Az Európai Unió tagállamai idén július elseje és november 17. között összesen 8,79 millió tonna búzát exportáltak, 31 százalékkal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában – közölte részleges adatok alapján kedden az Európai Bizottság.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás