A napelemek áramot termelnek, a háztartásban el nem fogyasztott mennyiséget pedig az országos hálózatba táplálják az on-grid rendszerek
Fotó: Barabás Ákos
Nagy az ösztökélés, lelkesedés manapság a napelemek beszerelése terén. Ezzel együtt a beruházáson elgondolkodó, az online világban informálódni próbáló, tudatlan kíváncsiskodó megriadhat: a panaszok láttán úgy érezheti, nehéz termelő-fogyasztóvá, azaz prosumerré válni Romániában. Ám a valóság egyáltalán nem olyan sötét, mint ahogyan az interneten látszik.
2023. január 11., 19:542023. január 11., 19:54
2023. január 11., 22:592023. január 11., 22:59
Az áramtermelő-fogyasztó kifejezés (angol-nemzetközi megnevezése prosumer, románul prosumator) egyre sűrűbben használt szókapcsolat immár Romániában is: azokat jelöli, akik például saját napelemrendszerük révén áramot termelnek, és a pillanatnyi fogyasztást lefedő mennyiségen túl előállított energiát az országos hálózatba táplálják. Tehát nemcsak hagyományos fogyasztók (például esténként, amikor nincs napfény, ugyanúgy az országos hálózatból nyerik a szükséges áramot), hanem termelők is.
Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke egy decemberi szakmai konferencián közölte:
Nem lehetetlen, hogy jövőre elérje a százezret az áramtermelő-fogyasztók, azaz prosumerek száma Romániában – jelentette ki pénteken Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke egy szakmai konferencián.
Az óriási növekedés nagyrészt a bukaresti kormány lakosságot támogató napelemprogramjának köszönhető, de természetesen a jelenleg dúló energiaválság, a dráguláshullám is közrejátszik. A Környezetvédelmi Alap (AFM) által lebonyolított, korábban zöld ház néven is futó állami kezdeményezés lényege, hogy a sikeres pályázó legtöbb 20 ezer lejes vissza nem térítendő állami támogatást igényelhetett az országos hálózatra kapcsolt (on-grid) napelemes rendszer megvásárlására, felszerelésére, amely egy kisebb, 3 kilowattos teljesítményű berendezés esetén a költségek 90 százalékát jelentette (kellett minimum 10 százalék önrész is). A legutóbbi, 2021-es kiírás pályázatainak elbírálását tavaly december végén fejezték be: összesen 39 309 igénylés kapott támogatást, a dossziék 89 százalékát bírálták el pozitívan.
Összesen 39 309 pályázat kapott támogatást, miután a Környezetvédelmi Alap Igazgatósága (AFM) kiértékelte a Fotovoltaikus Zöldház Program keretében benyújtott valamennyi pályázatot – jelentette be pénteken Tánczos Barna.
És nagyon lassan: a program az azt megelőző kiíráshoz hasonlóan számítástechnikai és humánerőforrási akadályokba ütközött. Ám nemcsak ez jelent problémát: sikeres pályázat, de teljesen önerőből véghez vitt beruházás esetén is hosszadalmasnak tűnik az út az első, hivatalosan is prosumerként megtermelt kilowattig. Legalábbis erről árulkodik a számtalan felvetett probléma, gond, akadály, kérdés, amelyeket a Facebook közösségi oldalon létrehozott tematikus csoportokban vetnek fel az érintettek (több tízezer fős román nyelvű csoportok is léteznek).
Például tudni kell, hogy a legtöbb probléma Dél-Romániában merül fel, Erdélyben és Moldvában nincs annyi gond. Az infrastrukturális és energetikai beruházásokban jártas marosvásárhelyi civil aktivista szerint ha valaki a Facebookon panaszkodik, az nem feltétlenül általános probléma, nem abból kell kiindulni.
Kodok Márton szerint minden nagyon gördülékenyen menne, ha az emberek maguk intéznék ügyüket
Fotó: Haáz Vince
Sajnos egy adott hónapban – a kapacitásprobléma miatt – biztosan lesz olyan kliens, akit valaki mellőz: akár a szerelőcége, akár az elosztóhálózat-üzemeltető vállalat (distribuție).
– vallja a marosvásárhelyi közösségszervező, aki magyar nyelvű Facebook-csoportot hozott létre a témában. Ismertetése szerint ha a napelemes cégre bízzuk a papírok intézését, utóbbi „időszámítása szerint ketyeg az óra”. Azaz már nem ideális esetről, 5-10 munkanapról beszélünk: lehet, hogy két hétig nem mozdítja meg a papírokat a szerelőcég.
„Ha a cégre bízom az iratokat, akkor ez történhet. Ha viszont a kezembe veszem a gyeplőt, akkor én nyújthatom be a dossziét az Electricához, és az iktató számmal a pár napos határidők letelte után panaszt is emelhetek. De ehhez minden papírt el kell kérnem a cégtől” – vázolta Kodok Márton, aki szerint az igénylők 95 százaléka a cégekre bízza az ügyintézést. Ebből kifolyólag szerinte normális, hogy 5-10 munkanap alatt nem lehet prosumerré válni.
– jegyezte meg. Tehát nem kell például egy csíkkozmásinak kivennie egy szabadnapot, hogy el tudja intézni a leadást Csíkszeredában vagy Marosvásárhelyen. Minket minősít, hogy nem vagyunk képesek arra, hogy ezeket a feladatokat elvégezzük – jelentette ki a szakember. Aláhúzta: szerencsés, hogy a cégeknek ennyi munkájuk van, hiszen a cél az, hogy minél több napelem felkerüljön a háztetőkre. Ha a papírokkal gondok vannak, azok másodlagos problémának tekinthetők.
Kodok Márton a honlapján olvasható bemutatkozó írás szerint két sapientiás alapképzés elvégzése után jelenleg egy marosvásárhelyi vállalkozásnál programozó, emellett a Google két programjának tagja, a Google Developer Expert és a Cloud Innovators championja. Az egyik legaktívabb marosvásárhelyi facebookozó, számos témában oszt meg írásokat a közösségi felületen; nagyon fontosnak tartja a társadalmi felelősségvállalást.
A napelemes vonatkozású híreket is árgus szemekkel figyelő aktivista hangsúlyozta, az sem mellékes, az év melyik szakaszában vagyunk.
– jelentette ki. Aki viszont mondjuk tavasszal-nyár elején, a termelési főszezon kezdetén indítaná el a folyamatot, neki valóban sürgős lenne, hiszen kell az új, kétirányú villanyóra, amely méri a hálózatba táplált plusztermelést is. Mindenki akkor akar telepíteni, akkor akarja benyújtani a papírjait, ezért a hálózatüzemeltető vállalat, az Electrica rengeteg kéréssel szembesül.
Fotó: Facebook/Administratia Fondului pentru Mediu
E tekintetben nem feltétlenül rosszindulatot vagy hozzá nem értést kell elképzelni a késések mögött, hanem egyszerűen a szezonalitás okozta leterheltség lassítja a folyamatot. „A legegyszerűbben, leggördülékenyebben akkor zajlik a folyamat, ha valaki szeptember és február között szereltet, akkor intézi a papírokat. Ebben az időszakban a cégek is nyugodtabban dolgoznak, és az Electrica is.
– közölte Kodok. Aki szerint a rendszer egyik valóban gyenge pontja a villanyóracsere: senki nem tudja, hogy az Electrica kapacitása mekkora, mikor tudja az új órát beszerelni. De a hálózatüzemeltetőnek is az az érdeke, hogy minél hamarabb feldolgozza a kéréseket.
Csökkentették az alternatív energiatermelésre szánt rendszerek építésére kiszabott áfát, erről a képviselőház döntéshozó kamaraként – áll az RMDSZ keddi közleményében.
A prosumerek másik problémája, hogy bár Romániában is törvény rendelkezik a kvantitatív (Magyarországon szaldóként ismert) elszámolásról, ezt nem alkalmazzák, egymásnak ellentmondó szabályozások miatt. A kvantitatív elszámolás lényege, hogy ha valaki a meleg hónapokban többet termel, mint amennyit fogyaszt, azt később – a hidegebb hónapokban, amikor nem süt annyit a nap – egy az egyben felhasználhatja ingyen az országos hálózatból. A szakember szerint a jogszabályok kuszaságának az a fő forrása, hogy van egy törvény, amelyet a parlament hozott, miszerint az Országos Energetikai Szabályozó Hatóságnak ki kell dolgoznia a kvantitatív elszámolás módszertanát rendelet kibocsátása révén.
„Az a bökkenő, hogy az embereket felültették azzal a fogalommal, hogy kvantitatív kompenzáció. A magyar embereket még inkább, hiszen ők tisztában lehetnek vele, hogy Magyarországon működik-működött ez a kompenzáció, mégpedig nagyon előnyösen. Ezért a magyar embert duplán sújtja egy ilyen hír, mert a végén nem azt kapja, amit várt, és akkor azt gondolja, meglopták” – fejtette ki a programozó.
Most úgy működik, hogy a prosumereknél havonta érkezik elszámoló számla (regularizare), a digitális óra minden hónap elején közli a hálózatból elhasznált, illetve az oda betáplált energia mennyiségét. Az ANRE rendelete azt mondja, hogy az előzőleg többletként megtermelt árammennyiséget meg kell szorozni az a havi árával – ami jóval kevesebb, mint amennyiért a hálózatból vesszük –, és így egy lejben meghatározott pluszösszeget „visz tovább” magával számláján a prosumer.
Fotó: Hajnal Csilla
A több mint nyolcvan romániai szolgáltató dolgát rendkívül megnehezítette, hogy tavaly számos alkalommal, ötször-hatszor-hétszer újra kellett programozniuk az árak kiszámítását elvégző szoftvereket, mert sorra jöttek az árkompenzációról szóló új kormányrendeletek, ami miatt nagy káosz alakult ki. Ez nagy számítástechnikai feladat.
– vázolta a helyzetet a számítástechnikai szakember. Egy kisebb szolgáltató, amelynek nem kell például liciteket kiírnia, ezt mondjuk két hónap alatt tudja megoldani, nem egyik napról a másikra. Mert a cég illetékeseinek is meg kell érteniük, le kell levelezniük, tisztázniuk kell a hatósággal a felmerülő kérdéseket. Közben az ANRE is kivárt akár 45-60 napot is, és miután felgyűlt mondjuk 200 hasonló kérdés, kitalálták, mit válaszoljanak mindenkinek.
Közben egyes cégek megpróbálták saját felfogásuk szerint gyakorlatba ültetni az új előírásokat, talán számlát is kiadtak, de az ANRE válasza után esetenként vissza kellett vonniuk (stornare), mert rosszul értelmezték a rendelet bizonyos passzusait. Ugyanakkor az is előfordult, hogy fogyasztói panasz nyomán kellett szoftverhibát javítaniuk a szolgáltatóknak, emiatt pedig valamennyi számlát vissza kellett vonniuk és újra kiadniuk, ami csak növelte a káoszt, eszkalálódott a probléma, hiszen sokan már kifizették a régieket – sorolta a szakember.
Emiatt a szolgáltatók azt mondták: muszáj kivárni, amíg rendeződik minden, nem adunk ki számlát a „technikai blokád” miatt.
Egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy utánaszámolunk, valós-e a jelzett fogyasztás.
Fotó: Gábos Albin
Az AFM korábban zöld ház néven is futó napelemprogramjára kitérve Kodok Márton úgy fogalmazott, mivel Románia nagyobbacska ország, és emiatt sok pályázatra lehetett számítani, eleve szociális vetületet kellett volna adni a kiírásoknak, tehát ne bárki élhessen a 20 ezer lejes támogatással, hanem csak a bizonyos tekintetben rászorulók.
– véli a marosvásárhelyi IT-s.
Másik probléma, hogy az AFM hetvenvalahány alkalmazottjából konkrétan 7-8 tudott foglalkozni a pályázatok átnézésével. Harmadrészt a román állam nagyon hajtott arra az Európai Unió előtt, hogy „jól mutasson az egyenlet” a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése terén, tehát simán bevállalta, hogy például az AFM ne egy pár százas, hanem több tízezres, idén pedig akár már több százezres célközönségű lakossági programot bonyolítson le. „Majd csak megoldjuk valahogy” – gondolhatták a döntéshozók.
A következő kiírásra tekintve Kodok Márton úgy értékelte, mivel az emberek hócipője már tele van a kétszer-háromszor is nehézségekbe ütköző lebonyolítás miatt, a döntéshozók úgy érzik, muszáj politikai alapon arról határozni, hogy változtatnak a programon. Pedig a szakember szerint nem biztos, hogy az jó lesz. Mivel eddig központosított volt a rendszer, most helyivé tehetik, a feldolgozást átutalhatják az önkormányzatok teendői közé. De itt azonnal felvetődik a kérdés: ők honnan tudnak majd alkalmazottakat erre a munkára állítani, kiket lehet kiképezni a pályázatok feldolgozására.
– jelezte a szakember. Aki szerint ez a kormányzó két nagy párt, a liberális (PNL) és a szociáldemokrata (PSD) alakulat számára sem lehet mindegy, hiszen ha választások előtt bedől a rendszer, annak a levét a bevont önkormányzatok polgármesterei fogják meginni.
Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter bejelentése szerint elkezdődhet a napelemprogram decentralizációja.
A szükséges iratok tekintetében Kodok Márton szerint nehezen lehet csökkenteni az elvárt papírok számát. Arról a tervről, miszerint az igénylők a következő kiírásban a roncsprogramokban alkalmazott utalványos (voucheres) rendszerben pályázhatnak, az aktivista úgy vélekedett,
– tette fel a kérdést a számítástechnikai szakember, az informatikai leterheltség veszélyeire utalva. „Ezt senki nem fogja tudni kezelni. Ha beviszik az önkormányzatokhoz a programot, azok nem hinném, hogy informatikai rendszert rendelnének. Az lesz, hogy az emberek már este 10 órakor beállnak a sorba az ajtó előtt, és ott éjszakáznak, míg reggel kinyitnak” – érzékeltette a helyzet visszásságát a civil aktivista.
Fotó: Kodokmarton.com
Egyébként Kodok Márton arra is felhívta a figyelmet, hogy az AFM-programban tapasztalt csigalassúság miatt is hiszik azt emberek, hogy nagyon nehézkes prosumerré válni. Az állami támogatást kérőknek valóban rengeteget kell várniuk, hiszen az iratcsomó benyújtása után eddig több mint egy év is eltelt az elbírálásig, majd két hónap áll rendelkezésre a szerződéskötésekre, amelyet újabb 12 hónapos határidő követ, amely alatt a cégeknek fel kell szerelniük a napelemeket. A prosumerré válás „lepapírozása” pedig csak ezután következik.
Fél évvel a legújabb kiírás botrányos rajtja után elkezdődött a romániai napelemprogram keretében benyújtott lakossági pályázatok ellenőrzése. A Zöld ház program újabb szakaszát csak az év második felében tudják útjára indítani.
Mint ismeretes, Magyarországon szüneteltetik az újonnan épített, háztartási méretű kiserőművek esetében az országos hálózatba történő betáplálási lehetőséget, a fejlesztésekre szánt uniós támogatás megérkezéséig. Kodok szerint ez pusztán politikai döntés volt: a magyarázatként adott terheltségi probléma, összeomlásveszély esetleg csak helyileg, egy-egy pontban állhat elő, nem egy egész országban. Például ha valaki a paksi atomerőmű mellett szerel napelemeket, lehet, hogy ő nem tud betáplálni a már befolyó nagy energiamennyiség miatt, vagy ha egy konkrét utcában 40 házból 30 termel, ott is előállhat helyileg probléma.
Kodok Márton kérdésünkre arra is kitért, milyen indíttatásból hozott létre magyar nyelvű Facebook-csoportot a témában, miért segít eligazodni másoknak is. Közlése szerint egyik kiváltója a sajtó, amelynek „nagy hibája”, hogy nem ír tényfeltáró cikkeket, egyre inkább „copy-paste” (másolás-beillesztés) szaga van, a politikusok mondandóját adja vissza kritikátlanul. Ezért úgy gondolta, függetlenként, semmi egyéb hátsó indíttatásból (ő is csak egy alkalmazott) tájékoztatnia kell az embereket őket érintő kérdésekben, „ki kell nyitnia a magyar emberek csipáját” például az autópályák építése vagy napelemrendszerek telepítése terén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia megerősíti elkötelezettségét, hogy 2025-ben 7 százalék alatt tartja a GDP-arányos költségvetési hiányt – közölte kedd este a pénzügyminisztérium.
A Román Posta május 2-án, pénteken kezdi el a májusi nyugdíjak és szociális juttatások kézbesítését – közölte kedden a vállalat.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a tavaly októberi 3,3 százalékról 1,6 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A 4finance Group eladja a Romániában is jelen lévő bolgár TBI Bankot az Advent International amerikai befektetési alapnak.
Romániában is lehet csillagászatinak tűnő összegeket keresni – derült ki, miután az OMV–Petrom kőolajipari vállalat éves jelentésben hozta nyilvánosságra a vezetőség fizetését.
Az euróövezetben és az Európai Unióban is csökkent a GDP-arányos államháztartási hiány 2024-ben az előző évhez képest, miközben nőtt az államadósság aránya – közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat kedden.
Tavaly a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,8 százalékos volt, 0,8 százalékponttal magasabb, mint az előző évben – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
59 éves korában elhunyt az Alexandrion Group alapítója, Nawaf Salameh – közölte az üzletember családja.
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás