Energiaborúra napelemderű: a prosumerré válás fortélyairól

Energiaborúra napelemderű: a prosumerré válás fortélyairól

A napelemek áramot termelnek, a háztartásban el nem fogyasztott mennyiséget pedig az országos hálózatba táplálják az on-grid rendszerek

Fotó: Barabás Ákos

Nagy az ösztökélés, lelkesedés manapság a napelemek beszerelése terén. Ezzel együtt a beruházáson elgondolkodó, az online világban informálódni próbáló, tudatlan kíváncsiskodó megriadhat: a panaszok láttán úgy érezheti, nehéz termelő-fogyasztóvá, azaz prosumerré válni Romániában. Ám a valóság egyáltalán nem olyan sötét, mint ahogyan az interneten látszik.

Páva Adorján

2023. január 11., 19:542023. január 11., 19:54

2023. január 11., 22:592023. január 11., 22:59

Az áramtermelő-fogyasztó kifejezés (angol-nemzetközi megnevezése prosumer, románul prosumator) egyre sűrűbben használt szókapcsolat immár Romániában is: azokat jelöli, akik például saját napelemrendszerük révén áramot termelnek, és a pillanatnyi fogyasztást lefedő mennyiségen túl előállított energiát az országos hálózatba táplálják. Tehát nemcsak hagyományos fogyasztók (például esténként, amikor nincs napfény, ugyanúgy az országos hálózatból nyerik a szükséges áramot), hanem termelők is.

Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke egy decemberi szakmai konferencián közölte:

2022-ben megduplázódott a romániai áramtermelő-fogyasztók száma (becslések szerint év végére elérhette a 30 ezret), 2023-ban pedig akár a 100 ezret is meghaladhatja.

korábban írtuk

Jövőre elérheti a százezret az áramtermelő-fogyasztók száma Romániában az ANRE alelnöke szerint
Jövőre elérheti a százezret az áramtermelő-fogyasztók száma Romániában az ANRE alelnöke szerint

Nem lehetetlen, hogy jövőre elérje a százezret az áramtermelő-fogyasztók, azaz prosumerek száma Romániában – jelentette ki pénteken Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke egy szakmai konferencián.

Az óriási növekedés nagyrészt a bukaresti kormány lakosságot támogató napelemprogramjának köszönhető, de természetesen a jelenleg dúló energiaválság, a dráguláshullám is közrejátszik. A Környezetvédelmi Alap (AFM) által lebonyolított, korábban zöld ház néven is futó állami kezdeményezés lényege, hogy a sikeres pályázó legtöbb 20 ezer lejes vissza nem térítendő állami támogatást igényelhetett az országos hálózatra kapcsolt (on-grid) napelemes rendszer megvásárlására, felszerelésére, amely egy kisebb, 3 kilowattos teljesítményű berendezés esetén a költségek 90 százalékát jelentette (kellett minimum 10 százalék önrész is). A legutóbbi, 2021-es kiírás pályázatainak elbírálását tavaly december végén fejezték be: összesen 39 309 igénylés kapott támogatást, a dossziék 89 százalékát bírálták el pozitívan.

korábban írtuk

Tánczos Barna: a napelemrendszerek telepítésére benyújtott kérések közel 90 százalékát jóváhagyták
Tánczos Barna: a napelemrendszerek telepítésére benyújtott kérések közel 90 százalékát jóváhagyták

Összesen 39 309 pályázat kapott támogatást, miután a Környezetvédelmi Alap Igazgatósága (AFM) kiértékelte a Fotovoltaikus Zöldház Program keretében benyújtott valamennyi pályázatot – jelentette be pénteken Tánczos Barna.

És nagyon lassan: a program az azt megelőző kiíráshoz hasonlóan számítástechnikai és humánerőforrási akadályokba ütközött. Ám nemcsak ez jelent problémát: sikeres pályázat, de teljesen önerőből véghez vitt beruházás esetén is hosszadalmasnak tűnik az út az első, hivatalosan is prosumerként megtermelt kilowattig. Legalábbis erről árulkodik a számtalan felvetett probléma, gond, akadály, kérdés, amelyeket a Facebook közösségi oldalon létrehozott tematikus csoportokban vetnek fel az érintettek (több tízezer fős román nyelvű csoportok is léteznek).

Kodok Márton számítástechnikai szakember azonban már beszélgetésünk elején leszögezte, messze nincs minden úgy, mint amit a közösségi oldalakon látunk.

Például tudni kell, hogy a legtöbb probléma Dél-Romániában merül fel, Erdélyben és Moldvában nincs annyi gond. Az infrastrukturális és energetikai beruházásokban jártas marosvásárhelyi civil aktivista szerint ha valaki a Facebookon panaszkodik, az nem feltétlenül általános probléma, nem abból kell kiindulni.

Galéria

Kodok Márton szerint minden nagyon gördülékenyen menne, ha az emberek maguk intéznék ügyüket

Fotó: Haáz Vince

Saját kézbe kell venni az ügyintézést

Sajnos egy adott hónapban – a kapacitásprobléma miatt – biztosan lesz olyan kliens, akit valaki mellőz: akár a szerelőcége, akár az elosztóhálózat-üzemeltető vállalat (distribuție).

Idézet
A legfőbb gond: minden nagyon gördülékenyen menne, ha az emberek maguk intéznék”

– vallja a marosvásárhelyi közösségszervező, aki magyar nyelvű Facebook-csoportot hozott létre a témában. Ismertetése szerint ha a napelemes cégre bízzuk a papírok intézését, utóbbi „időszámítása szerint ketyeg az óra”. Azaz már nem ideális esetről, 5-10 munkanapról beszélünk: lehet, hogy két hétig nem mozdítja meg a papírokat a szerelőcég.

„Ha a cégre bízom az iratokat, akkor ez történhet. Ha viszont a kezembe veszem a gyeplőt, akkor én nyújthatom be a dossziét az Electricához, és az iktató számmal a pár napos határidők letelte után panaszt is emelhetek. De ehhez minden papírt el kell kérnem a cégtől” – vázolta Kodok Márton, aki szerint az igénylők 95 százaléka a cégekre bízza az ügyintézést. Ebből kifolyólag szerinte normális, hogy 5-10 munkanap alatt nem lehet prosumerré válni.

Idézet
De ha valaki talpraesett, akkor lehet. Ezt otthonról is meg lehet csinálni. Ha van szkennelési lehetőség, bárki a teljes iratcsomót összerakhatja egy PDF-be, és elküldheti e-mailben, úgy is fogadják”

– jegyezte meg. Tehát nem kell például egy csíkkozmásinak kivennie egy szabadnapot, hogy el tudja intézni a leadást Csíkszeredában vagy Marosvásárhelyen. Minket minősít, hogy nem vagyunk képesek arra, hogy ezeket a feladatokat elvégezzük – jelentette ki a szakember. Aláhúzta: szerencsés, hogy a cégeknek ennyi munkájuk van, hiszen a cél az, hogy minél több napelem felkerüljön a háztetőkre. Ha a papírokkal gondok vannak, azok másodlagos problémának tekinthetők.

Kodok Márton a honlapján olvasható bemutatkozó írás szerint két sapientiás alapképzés elvégzése után jelenleg egy marosvásárhelyi vállalkozásnál programozó, emellett a Google két programjának tagja, a Google Developer Expert és a Cloud Innovators championja. Az egyik legaktívabb marosvásárhelyi facebookozó, számos témában oszt meg írásokat a közösségi felületen; nagyon fontosnak tartja a társadalmi felelősségvállalást.

Jobb ősszel-télen belevágni

A napelemes vonatkozású híreket is árgus szemekkel figyelő aktivista hangsúlyozta, az sem mellékes, az év melyik szakaszában vagyunk.

Idézet
Ha valakinek a szeptembertől márciusig terjedő periódusban »húzzák« a papírjait, teljesen oké. Nem termel annyit a rendszer télen, hogy abból az ügyfélnek nagy hátránya származna. Ha ebben az időszakban húzódik az ügye két-három hónapot, nem probléma”

– jelentette ki. Aki viszont mondjuk tavasszal-nyár elején, a termelési főszezon kezdetén indítaná el a folyamatot, neki valóban sürgős lenne, hiszen kell az új, kétirányú villanyóra, amely méri a hálózatba táplált plusztermelést is. Mindenki akkor akar telepíteni, akkor akarja benyújtani a papírjait, ezért a hálózatüzemeltető vállalat, az Electrica rengeteg kéréssel szembesül.

Galéria

Fotó: Facebook/Administratia Fondului pentru Mediu

E tekintetben nem feltétlenül rosszindulatot vagy hozzá nem értést kell elképzelni a késések mögött, hanem egyszerűen a szezonalitás okozta leterheltség lassítja a folyamatot. „A legegyszerűbben, leggördülékenyebben akkor zajlik a folyamat, ha valaki szeptember és február között szereltet, akkor intézi a papírokat. Ebben az időszakban a cégek is nyugodtabban dolgoznak, és az Electrica is.

Idézet
Ha mégis a március–szeptember közötti időszakban vág bele valaki, akkor vegye kézbe az ügyet. Nincsenek hosszas határidők”

– közölte Kodok. Aki szerint a rendszer egyik valóban gyenge pontja a villanyóracsere: senki nem tudja, hogy az Electrica kapacitása mekkora, mikor tudja az új órát beszerelni. De a hálózatüzemeltetőnek is az az érdeke, hogy minél hamarabb feldolgozza a kéréseket.

korábban írtuk

Öt százalékra csökkentették a napelemek, napkollektorok és hőszivattyúk építésének áfáját
Öt százalékra csökkentették a napelemek, napkollektorok és hőszivattyúk építésének áfáját

Csökkentették az alternatív energiatermelésre szánt rendszerek építésére kiszabott áfát, erről a képviselőház döntéshozó kamaraként – áll az RMDSZ keddi közleményében. 

„Duplán felültetett magyar emberek”

A prosumerek másik problémája, hogy bár Romániában is törvény rendelkezik a kvantitatív (Magyarországon szaldóként ismert) elszámolásról, ezt nem alkalmazzák, egymásnak ellentmondó szabályozások miatt. A kvantitatív elszámolás lényege, hogy ha valaki a meleg hónapokban többet termel, mint amennyit fogyaszt, azt később – a hidegebb hónapokban, amikor nem süt annyit a nap – egy az egyben felhasználhatja ingyen az országos hálózatból. A szakember szerint a jogszabályok kuszaságának az a fő forrása, hogy van egy törvény, amelyet a parlament hozott, miszerint az Országos Energetikai Szabályozó Hatóságnak ki kell dolgoznia a kvantitatív elszámolás módszertanát rendelet kibocsátása révén.

Csakhogy az ANRE egyéb vonatkozó jogszabályok, előírások rendelkezései miatt nem tudta beemelni vonatkozó rendeletébe a kvantitatív elszámolást rögzítő előírásokat.

„Az a bökkenő, hogy az embereket felültették azzal a fogalommal, hogy kvantitatív kompenzáció. A magyar embereket még inkább, hiszen ők tisztában lehetnek vele, hogy Magyarországon működik-működött ez a kompenzáció, mégpedig nagyon előnyösen. Ezért a magyar embert duplán sújtja egy ilyen hír, mert a végén nem azt kapja, amit várt, és akkor azt gondolja, meglopták” – fejtette ki a programozó.

A törvény megszületése után az ANRE kidolgozta a vonatkozó rendeletet, de az ellentmondások miatt nem kvantitatív, hanem pénzügyi elszámolás szerepel a szövegben. Jelenleg nincs kvantitatív kompenzáció.

Most úgy működik, hogy a prosumereknél havonta érkezik elszámoló számla (regularizare), a digitális óra minden hónap elején közli a hálózatból elhasznált, illetve az oda betáplált energia mennyiségét. Az ANRE rendelete azt mondja, hogy az előzőleg többletként megtermelt árammennyiséget meg kell szorozni az a havi árával – ami jóval kevesebb, mint amennyiért a hálózatból vesszük –, és így egy lejben meghatározott pluszösszeget „visz tovább” magával számláján a prosumer.

Galéria

Fotó: Hajnal Csilla

Késlekedő számlák: nem kell elájulni

A több mint nyolcvan romániai szolgáltató dolgát rendkívül megnehezítette, hogy tavaly számos alkalommal, ötször-hatszor-hétszer újra kellett programozniuk az árak kiszámítását elvégző szoftvereket, mert sorra jöttek az árkompenzációról szóló új kormányrendeletek, ami miatt nagy káosz alakult ki. Ez nagy számítástechnikai feladat.

Idézet
Programozókként mi is két hétig törtük a fejünket, hogy a pontatlan megfogalmazások miatt hogyan írjuk meg azt a szoftvert”

– vázolta a helyzetet a számítástechnikai szakember. Egy kisebb szolgáltató, amelynek nem kell például liciteket kiírnia, ezt mondjuk két hónap alatt tudja megoldani, nem egyik napról a másikra. Mert a cég illetékeseinek is meg kell érteniük, le kell levelezniük, tisztázniuk kell a hatósággal a felmerülő kérdéseket. Közben az ANRE is kivárt akár 45-60 napot is, és miután felgyűlt mondjuk 200 hasonló kérdés, kitalálták, mit válaszoljanak mindenkinek.

Közben egyes cégek megpróbálták saját felfogásuk szerint gyakorlatba ültetni az új előírásokat, talán számlát is kiadtak, de az ANRE válasza után esetenként vissza kellett vonniuk (stornare), mert rosszul értelmezték a rendelet bizonyos passzusait. Ugyanakkor az is előfordult, hogy fogyasztói panasz nyomán kellett szoftverhibát javítaniuk a szolgáltatóknak, emiatt pedig valamennyi számlát vissza kellett vonniuk és újra kiadniuk, ami csak növelte a káoszt, eszkalálódott a probléma, hiszen sokan már kifizették a régieket – sorolta a szakember.

Emiatt a szolgáltatók azt mondták: muszáj kivárni, amíg rendeződik minden, nem adunk ki számlát a „technikai blokád” miatt.

Innen ered az egyik legfőbb tavalyi probléma: van olyan is, aki februárban kapott utoljára számlát. Ezért fel kell készíteni az embereket: ne ájuljanak el, ha egyszer csak hatalmas összegű villany- vagy gázszámlát kapnak.

Egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy utánaszámolunk, valós-e a jelzett fogyasztás.

Galéria

Fotó: Gábos Albin

Hogyan lehetne újratölteni a napelemprogramot?

Az AFM korábban zöld ház néven is futó napelemprogramjára kitérve Kodok Márton úgy fogalmazott, mivel Románia nagyobbacska ország, és emiatt sok pályázatra lehetett számítani, eleve szociális vetületet kellett volna adni a kiírásoknak, tehát ne bárki élhessen a 20 ezer lejes támogatással, hanem csak a bizonyos tekintetben rászorulók.

Idézet
A tehetős emberek is megrohamozták a programot, a középosztály is. Eredetileg itt hibázták el a programot. Túl nagy lett a kereslet: a román ember amúgy is megveszi a legdrágább iPhone-t, autót, simán vállalható volt bárkinek, hogy előteremtsen 25 ezer lejt, amiből 5 ezer az önrész”

– véli a marosvásárhelyi IT-s.

Másik probléma, hogy az AFM hetvenvalahány alkalmazottjából konkrétan 7-8 tudott foglalkozni a pályázatok átnézésével. Harmadrészt a román állam nagyon hajtott arra az Európai Unió előtt, hogy „jól mutasson az egyenlet” a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése terén, tehát simán bevállalta, hogy például az AFM ne egy pár százas, hanem több tízezres, idén pedig akár már több százezres célközönségű lakossági programot bonyolítson le. „Majd csak megoldjuk valahogy” – gondolhatták a döntéshozók.

A következő kiírásra tekintve Kodok Márton úgy értékelte, mivel az emberek hócipője már tele van a kétszer-háromszor is nehézségekbe ütköző lebonyolítás miatt, a döntéshozók úgy érzik, muszáj politikai alapon arról határozni, hogy változtatnak a programon. Pedig a szakember szerint nem biztos, hogy az jó lesz. Mivel eddig központosított volt a rendszer, most helyivé tehetik, a feldolgozást átutalhatják az önkormányzatok teendői közé. De itt azonnal felvetődik a kérdés: ők honnan tudnak majd alkalmazottakat erre a munkára állítani, kiket lehet kiképezni a pályázatok feldolgozására.

Idézet
Ha több elemet cserélünk ki, megint ott tartunk majd, hogy lottó lesz, azaz nem tudjuk, fog-e működni vagy sem”

– jelezte a szakember. Aki szerint ez a kormányzó két nagy párt, a liberális (PNL) és a szociáldemokrata (PSD) alakulat számára sem lehet mindegy, hiszen ha választások előtt bedől a rendszer, annak a levét a bevont önkormányzatok polgármesterei fogják meginni.

korábban írtuk

Tánczos: januárban indul az új, decentralizált napelemprogram, év végéig feldolgozzák a korábbi pályázatokat
Tánczos: januárban indul az új, decentralizált napelemprogram, év végéig feldolgozzák a korábbi pályázatokat

Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter bejelentése szerint elkezdődhet a napelemprogram decentralizációja.

A szükséges iratok tekintetében Kodok Márton szerint nehezen lehet csökkenteni az elvárt papírok számát. Arról a tervről, miszerint az igénylők a következő kiírásban a roncsprogramokban alkalmazott utalványos (voucheres) rendszerben pályázhatnak, az aktivista úgy vélekedett,

eddig az iratcsomót a szerelő cégek töltötték fel a megadott platformra – néhány száz vállalkozásról volt szó, és a rendszer így is lefagyott. Mi lesz, ha mondjuk 250 ezer magánszemély próbálja meg ugyanezt egy időben?

– tette fel a kérdést a számítástechnikai szakember, az informatikai leterheltség veszélyeire utalva. „Ezt senki nem fogja tudni kezelni. Ha beviszik az önkormányzatokhoz a programot, azok nem hinném, hogy informatikai rendszert rendelnének. Az lesz, hogy az emberek már este 10 órakor beállnak a sorba az ajtó előtt, és ott éjszakáznak, míg reggel kinyitnak” – érzékeltette a helyzet visszásságát a civil aktivista.

Galéria

Fotó: Kodokmarton.com

Idő és pénz

Egyébként Kodok Márton arra is felhívta a figyelmet, hogy az AFM-programban tapasztalt csigalassúság miatt is hiszik azt emberek, hogy nagyon nehézkes prosumerré válni. Az állami támogatást kérőknek valóban rengeteget kell várniuk, hiszen az iratcsomó benyújtása után eddig több mint egy év is eltelt az elbírálásig, majd két hónap áll rendelkezésre a szerződéskötésekre, amelyet újabb 12 hónapos határidő követ, amely alatt a cégeknek fel kell szerelniük a napelemeket. A prosumerré válás „lepapírozása” pedig csak ezután következik.

Tehát a teljes folyamat két évnél többet is eltarthat, miközben ha valaki önerőből vág bele, akkor legtöbb három hónap alatt termelő-fogyasztóvá válhat, még a szerelőcégek, illetve az Electrica „lazítása” esetén is.

korábban írtuk

Még mindig csak várják a „napfelkeltét” a Zöld ház program pályázói
Még mindig csak várják a „napfelkeltét” a Zöld ház program pályázói

Fél évvel a legújabb kiírás botrányos rajtja után elkezdődött a romániai napelemprogram keretében benyújtott lakossági pályázatok ellenőrzése. A Zöld ház program újabb szakaszát csak az év második felében tudják útjára indítani.

Mint ismeretes, Magyarországon szüneteltetik az újonnan épített, háztartási méretű kiserőművek esetében az országos hálózatba történő betáplálási lehetőséget, a fejlesztésekre szánt uniós támogatás megérkezéséig. Kodok szerint ez pusztán politikai döntés volt: a magyarázatként adott terheltségi probléma, összeomlásveszély esetleg csak helyileg, egy-egy pontban állhat elő, nem egy egész országban. Például ha valaki a paksi atomerőmű mellett szerel napelemeket, lehet, hogy ő nem tud betáplálni a már befolyó nagy energiamennyiség miatt, vagy ha egy konkrét utcában 40 házból 30 termel, ott is előállhat helyileg probléma.

Románia elektromosáram-hálózatát érettebbnek nevezte, amelyben jóval elterjedtebb a háromfázisú áram; itt még sok kis napelemrendszert el kell bírnia a hálózatnak.

Kodok Márton kérdésünkre arra is kitért, milyen indíttatásból hozott létre magyar nyelvű Facebook-csoportot a témában, miért segít eligazodni másoknak is. Közlése szerint egyik kiváltója a sajtó, amelynek „nagy hibája”, hogy nem ír tényfeltáró cikkeket, egyre inkább „copy-paste” (másolás-beillesztés) szaga van, a politikusok mondandóját adja vissza kritikátlanul. Ezért úgy gondolta, függetlenként, semmi egyéb hátsó indíttatásból (ő is csak egy alkalmazott) tájékoztatnia kell az embereket őket érintő kérdésekben, „ki kell nyitnia a magyar emberek csipáját” például az autópályák építése vagy napelemrendszerek telepítése terén.

2 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 16., kedd

Sötét kilátások: a kánikula megmutatja, mennyire sérülékeny az energiahálózatunk

A kánikula következményei arra késztetik a hatóságokat, hogy lelkileg felkészítsék a lakosságot egy esetleges blackoutra, azaz teljes áramkimaradásra – állapította meg az áramtermelő-fogyasztókat és energiaközösségeket tömörítő szövetség (APCE).

Sötét kilátások: a kánikula megmutatja, mennyire sérülékeny az energiahálózatunk
2024. július 15., hétfő

Szatmáron rakják össze a legnagyobb hatótávú elektromos motorkerékpárt

Egy startup megalkotta az első, romániai fejlesztésű elektromos motorkerékpárt, amely összecsukható, és a legnagyobb, töltés nélküli hatótávval dicsekszik. A Ride Colibri M22-es vázát Szatmárnémetiben fejlesztették ki, ott is rakják össze.

Szatmáron rakják össze a legnagyobb hatótávú elektromos motorkerékpárt
2024. július 15., hétfő

Grindeanu: a román államnak életben kell tartania a Taromot, és nem veszítheti el az ellenőrzést a légitársaság fölött

A veszteségek ellenére nincs szó arról, hogy a román állam lemondjon a Tarom állami légitársaságról, kiemelt fontosságú, hogy az többségi állami tulajdonrész mellett megmaradjon – jelentette ki Sorin Grindeanu közlekedési miniszter.

Grindeanu: a román államnak életben kell tartania a Taromot, és nem veszítheti el az ellenőrzést a légitársaság fölött
2024. július 15., hétfő

Nem fenyeget súlyos üzemzavar az áramellátásban a kánikula miatt – nyugtatgat az energiaügyi miniszter

Sebastian Burduja energiaügyi miniszter hétfőn kijelentette, hogy az országos villamosenergia-rendszer (SEN) egyensúlyát nem fenyegeti veszély a kánikula miatt.

Nem fenyeget súlyos üzemzavar az áramellátásban a kánikula miatt – nyugtatgat az energiaügyi miniszter
2024. július 15., hétfő

Zöld jelzés a Versenytanácstól: átveheti a Transilvania Bank az OTP romániai üzletágát

A Versenytanács engedélyezte azt a 347,5 millió euró értékű tranzakciót, amelynek keretében a Transilvania Bank át kívánja venni az OTP Bank romániai üzletágát. Ez lépés elengedhetetlen volz ahhoz, hogy a magyar bank végleg kivonuljon a romániai piacról.

Zöld jelzés a Versenytanácstól: átveheti a Transilvania Bank az OTP romániai üzletágát
2024. július 15., hétfő

Idén csökkent a romániai energiatermelés, de az áramfogyasztás is

Az idei első öt hónapban éves viszonylatban 5 százalékkal csökkent Románia primerenergia-termelése, illetve 2,4 százalékkal a villamosenergia-termelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.

 

Idén csökkent a romániai energiatermelés, de az áramfogyasztás is
2024. július 14., vasárnap

Egyre csak nő Románia GDP-arányos államadóssága

Áprilisban 52,1 százalékra nőtt Románia GDP-arányos államadóssága – közölte vasárnap a bukaresti pénzügyminisztérium.

Egyre csak nő Románia GDP-arányos államadóssága
2024. július 13., szombat

Romániában a legmagasabb azoknak az aránya, akik nem tudják megfizetni a megfelelő étkezést

Tavaly az Európai Unióban tízből egy ember (a lakosság 9,5 százaléka) nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon – ez az arány 1,2 százalékponttal magasabb a 2022-ben jegyzettnél.

Romániában a legmagasabb azoknak az aránya, akik nem tudják megfizetni a megfelelő étkezést
2024. július 12., péntek

Csaknem nyolcszor több pénzt visz haza egy svájci, mint egy romániai alkalmazott

Nem meglepő ma már senkinek sem, hogy milyen hatalmas különbségek vannak az Európa különböző országaiban regisztrált nettó átlagkeresetek között – egy friss elemzés is azt mutatja: az észak- és nyugat-európai országokban a legmagasabb a nettó átlagbér.

Csaknem nyolcszor több pénzt visz haza egy svájci, mint egy romániai alkalmazott
2024. július 12., péntek

Több mint 100 ezerrel csökkent tavaly a foglalkoztatottak száma 2022-höz képest

A romániai foglalkoztatottak létszáma 7,697 milliót tett ki tavaly, közülük 11,9 százalék a mezőgazdaságban dolgozott – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint 100 ezerrel csökkent tavaly a foglalkoztatottak száma 2022-höz képest