Energiaborúra napelemderű: a prosumerré válás fortélyairól

Az áramtermelő-fogyasztó kifejezés (angol-nemzetközi megnevezése prosumer, románul prosumator) egyre sűrűbben használt szókapcsolat immár Romániában is: azokat jelöli, akik például saját napelemrendszerük révén áramot termelnek, és a pillanatnyi fogyasztást lefedő mennyiségen túl előállított energiát az országos hálózatba táplálják. Tehát nemcsak hagyományos fogyasztók (például esténként, amikor nincs napfény, ugyanúgy az országos hálózatból nyerik a szükséges áramot), hanem termelők is.

Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke egy decemberi szakmai konferencián közölte:

2022-ben megduplázódott a romániai áramtermelő-fogyasztók száma (becslések szerint év végére elérhette a 30 ezret), 2023-ban pedig akár a 100 ezret is meghaladhatja.

Jövőre elérheti a százezret az áramtermelő-fogyasztók száma Romániában az ANRE alelnöke szerint

Nem lehetetlen, hogy jövőre elérje a százezret az áramtermelő-fogyasztók, azaz prosumerek száma Romániában – jelentette ki pénteken Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke egy szakmai konferencián.

Az óriási növekedés nagyrészt a bukaresti kormány lakosságot támogató napelemprogramjának köszönhető, de természetesen a jelenleg dúló energiaválság, a dráguláshullám is közrejátszik. A Környezetvédelmi Alap (AFM) által lebonyolított, korábban zöld ház néven is futó állami kezdeményezés lényege, hogy a sikeres pályázó legtöbb 20 ezer lejes vissza nem térítendő állami támogatást igényelhetett az országos hálózatra kapcsolt (on-grid) napelemes rendszer megvásárlására, felszerelésére, amely egy kisebb, 3 kilowattos teljesítményű berendezés esetén a költségek 90 százalékát jelentette (kellett minimum 10 százalék önrész is). A legutóbbi, 2021-es kiírás pályázatainak elbírálását tavaly december végén fejezték be: összesen 39 309 igénylés kapott támogatást, a dossziék 89 százalékát bírálták el pozitívan.

Tánczos Barna: a napelemrendszerek telepítésére benyújtott kérések közel 90 százalékát jóváhagyták

Összesen 39 309 pályázat kapott támogatást, miután a Környezetvédelmi Alap Igazgatósága (AFM) kiértékelte a Fotovoltaikus Zöldház Program keretében benyújtott valamennyi pályázatot – jelentette be pénteken Tánczos Barna.

És nagyon lassan: a program az azt megelőző kiíráshoz hasonlóan számítástechnikai és humánerőforrási akadályokba ütközött. Ám nemcsak ez jelent problémát: sikeres pályázat, de teljesen önerőből véghez vitt beruházás esetén is hosszadalmasnak tűnik az út az első, hivatalosan is prosumerként megtermelt kilowattig. Legalábbis erről árulkodik a számtalan felvetett probléma, gond, akadály, kérdés, amelyeket a Facebook közösségi oldalon létrehozott tematikus csoportokban vetnek fel az érintettek (több tízezer fős román nyelvű csoportok is léteznek).

Kodok Márton számítástechnikai szakember azonban már beszélgetésünk elején leszögezte, messze nincs minden úgy, mint amit a közösségi oldalakon látunk.

Például tudni kell, hogy a legtöbb probléma Dél-Romániában merül fel, Erdélyben és Moldvában nincs annyi gond. Az infrastrukturális és energetikai beruházásokban jártas marosvásárhelyi civil aktivista szerint ha valaki a Facebookon panaszkodik, az nem feltétlenül általános probléma, nem abból kell kiindulni.

Sajnos egy adott hónapban – a kapacitásprobléma miatt – biztosan lesz olyan kliens, akit valaki mellőz: akár a szerelőcége, akár az elosztóhálózat-üzemeltető vállalat (distribuție).

– vallja a marosvásárhelyi közösségszervező, aki magyar nyelvű Facebook-csoportot hozott létre a témában. Ismertetése szerint ha a napelemes cégre bízzuk a papírok intézését, utóbbi „időszámítása szerint ketyeg az óra”. Azaz már nem ideális esetről, 5-10 munkanapról beszélünk: lehet, hogy két hétig nem mozdítja meg a papírokat a szerelőcég.

„Ha a cégre bízom az iratokat, akkor ez történhet. Ha viszont a kezembe veszem a gyeplőt, akkor én nyújthatom be a dossziét az Electricához, és az iktató számmal a pár napos határidők letelte után panaszt is emelhetek. De ehhez minden papírt el kell kérnem a cégtől” – vázolta Kodok Márton, aki szerint az igénylők 95 százaléka a cégekre bízza az ügyintézést. Ebből kifolyólag szerinte normális, hogy 5-10 munkanap alatt nem lehet prosumerré válni.

– jegyezte meg. Tehát nem kell például egy csíkkozmásinak kivennie egy szabadnapot, hogy el tudja intézni a leadást Csíkszeredában vagy Marosvásárhelyen. Minket minősít, hogy nem vagyunk képesek arra, hogy ezeket a feladatokat elvégezzük – jelentette ki a szakember. Aláhúzta: szerencsés, hogy a cégeknek ennyi munkájuk van, hiszen a cél az, hogy minél több napelem felkerüljön a háztetőkre. Ha a papírokkal gondok vannak, azok másodlagos problémának tekinthetők.

A napelemes vonatkozású híreket is árgus szemekkel figyelő aktivista hangsúlyozta, az sem mellékes, az év melyik szakaszában vagyunk.

– jelentette ki. Aki viszont mondjuk tavasszal-nyár elején, a termelési főszezon kezdetén indítaná el a folyamatot, neki valóban sürgős lenne, hiszen kell az új, kétirányú villanyóra, amely méri a hálózatba táplált plusztermelést is. Mindenki akkor akar telepíteni, akkor akarja benyújtani a papírjait, ezért a hálózatüzemeltető vállalat, az Electrica rengeteg kéréssel szembesül.

E tekintetben nem feltétlenül rosszindulatot vagy hozzá nem értést kell elképzelni a késések mögött, hanem egyszerűen a szezonalitás okozta leterheltség lassítja a folyamatot. „A legegyszerűbben, leggördülékenyebben akkor zajlik a folyamat, ha valaki szeptember és február között szereltet, akkor intézi a papírokat. Ebben az időszakban a cégek is nyugodtabban dolgoznak, és az Electrica is.

– közölte Kodok. Aki szerint a rendszer egyik valóban gyenge pontja a villanyóracsere: senki nem tudja, hogy az Electrica kapacitása mekkora, mikor tudja az új órát beszerelni. De a hálózatüzemeltetőnek is az az érdeke, hogy minél hamarabb feldolgozza a kéréseket.

Öt százalékra csökkentették a napelemek, napkollektorok és hőszivattyúk építésének áfáját

Csökkentették az alternatív energiatermelésre szánt rendszerek építésére kiszabott áfát, erről a képviselőház döntéshozó kamaraként – áll az RMDSZ keddi közleményében.  

A prosumerek másik problémája, hogy bár Romániában is törvény rendelkezik a kvantitatív (Magyarországon szaldóként ismert) elszámolásról, ezt nem alkalmazzák, egymásnak ellentmondó szabályozások miatt. A kvantitatív elszámolás lényege, hogy ha valaki a meleg hónapokban többet termel, mint amennyit fogyaszt, azt később – a hidegebb hónapokban, amikor nem süt annyit a nap – egy az egyben felhasználhatja ingyen az országos hálózatból. A szakember szerint a jogszabályok kuszaságának az a fő forrása, hogy van egy törvény, amelyet a parlament hozott, miszerint az Országos Energetikai Szabályozó Hatóságnak ki kell dolgoznia a kvantitatív elszámolás módszertanát rendelet kibocsátása révén.

Csakhogy az ANRE egyéb vonatkozó jogszabályok, előírások rendelkezései miatt nem tudta beemelni vonatkozó rendeletébe a kvantitatív elszámolást rögzítő előírásokat.

„Az a bökkenő, hogy az embereket felültették azzal a fogalommal, hogy kvantitatív kompenzáció. A magyar embereket még inkább, hiszen ők tisztában lehetnek vele, hogy Magyarországon működik-működött ez a kompenzáció, mégpedig nagyon előnyösen. Ezért a magyar embert duplán sújtja egy ilyen hír, mert a végén nem azt kapja, amit várt, és akkor azt gondolja, meglopták” – fejtette ki a programozó.

A törvény megszületése után az ANRE kidolgozta a vonatkozó rendeletet, de az ellentmondások miatt nem kvantitatív, hanem pénzügyi elszámolás szerepel a szövegben. Jelenleg nincs kvantitatív kompenzáció.

Most úgy működik, hogy a prosumereknél havonta érkezik elszámoló számla (regularizare), a digitális óra minden hónap elején közli a hálózatból elhasznált, illetve az oda betáplált energia mennyiségét. Az ANRE rendelete azt mondja, hogy az előzőleg többletként megtermelt árammennyiséget meg kell szorozni az a havi árával – ami jóval kevesebb, mint amennyiért a hálózatból vesszük –, és így egy lejben meghatározott pluszösszeget „visz tovább” magával számláján a prosumer.

A több mint nyolcvan romániai szolgáltató dolgát rendkívül megnehezítette, hogy tavaly számos alkalommal, ötször-hatszor-hétszer újra kellett programozniuk az árak kiszámítását elvégző szoftvereket, mert sorra jöttek az árkompenzációról szóló új kormányrendeletek, ami miatt nagy káosz alakult ki. Ez nagy számítástechnikai feladat.

– vázolta a helyzetet a számítástechnikai szakember. Egy kisebb szolgáltató, amelynek nem kell például liciteket kiírnia, ezt mondjuk két hónap alatt tudja megoldani, nem egyik napról a másikra. Mert a cég illetékeseinek is meg kell érteniük, le kell levelezniük, tisztázniuk kell a hatósággal a felmerülő kérdéseket. Közben az ANRE is kivárt akár 45-60 napot is, és miután felgyűlt mondjuk 200 hasonló kérdés, kitalálták, mit válaszoljanak mindenkinek.

Közben egyes cégek megpróbálták saját felfogásuk szerint gyakorlatba ültetni az új előírásokat, talán számlát is kiadtak, de az ANRE válasza után esetenként vissza kellett vonniuk (stornare), mert rosszul értelmezték a rendelet bizonyos passzusait. Ugyanakkor az is előfordult, hogy fogyasztói panasz nyomán kellett szoftverhibát javítaniuk a szolgáltatóknak, emiatt pedig valamennyi számlát vissza kellett vonniuk és újra kiadniuk, ami csak növelte a káoszt, eszkalálódott a probléma, hiszen sokan már kifizették a régieket – sorolta a szakember.

Emiatt a szolgáltatók azt mondták: muszáj kivárni, amíg rendeződik minden, nem adunk ki számlát a „technikai blokád” miatt.

Innen ered az egyik legfőbb tavalyi probléma: van olyan is, aki februárban kapott utoljára számlát. Ezért fel kell készíteni az embereket: ne ájuljanak el, ha egyszer csak hatalmas összegű villany- vagy gázszámlát kapnak.

Egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy utánaszámolunk, valós-e a jelzett fogyasztás.

Az AFM korábban zöld ház néven is futó napelemprogramjára kitérve Kodok Márton úgy fogalmazott, mivel Románia nagyobbacska ország, és emiatt sok pályázatra lehetett számítani, eleve szociális vetületet kellett volna adni a kiírásoknak, tehát ne bárki élhessen a 20 ezer lejes támogatással, hanem csak a bizonyos tekintetben rászorulók.

– véli a marosvásárhelyi IT-s.

Másik probléma, hogy az AFM hetvenvalahány alkalmazottjából konkrétan 7-8 tudott foglalkozni a pályázatok átnézésével. Harmadrészt a román állam nagyon hajtott arra az Európai Unió előtt, hogy „jól mutasson az egyenlet” a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése terén, tehát simán bevállalta, hogy például az AFM ne egy pár százas, hanem több tízezres, idén pedig akár már több százezres célközönségű lakossági programot bonyolítson le. „Majd csak megoldjuk valahogy” – gondolhatták a döntéshozók.

A következő kiírásra tekintve Kodok Márton úgy értékelte, mivel az emberek hócipője már tele van a kétszer-háromszor is nehézségekbe ütköző lebonyolítás miatt, a döntéshozók úgy érzik, muszáj politikai alapon arról határozni, hogy változtatnak a programon. Pedig a szakember szerint nem biztos, hogy az jó lesz. Mivel eddig központosított volt a rendszer, most helyivé tehetik, a feldolgozást átutalhatják az önkormányzatok teendői közé. De itt azonnal felvetődik a kérdés: ők honnan tudnak majd alkalmazottakat erre a munkára állítani, kiket lehet kiképezni a pályázatok feldolgozására.

– jelezte a szakember. Aki szerint ez a kormányzó két nagy párt, a liberális (PNL) és a szociáldemokrata (PSD) alakulat számára sem lehet mindegy, hiszen ha választások előtt bedől a rendszer, annak a levét a bevont önkormányzatok polgármesterei fogják meginni.

Tánczos: januárban indul az új, decentralizált napelemprogram, év végéig feldolgozzák a korábbi pályázatokat

Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter bejelentése szerint elkezdődhet a napelemprogram decentralizációja.

A szükséges iratok tekintetében Kodok Márton szerint nehezen lehet csökkenteni az elvárt papírok számát. Arról a tervről, miszerint az igénylők a következő kiírásban a roncsprogramokban alkalmazott utalványos (voucheres) rendszerben pályázhatnak, az aktivista úgy vélekedett,

eddig az iratcsomót a szerelő cégek töltötték fel a megadott platformra – néhány száz vállalkozásról volt szó, és a rendszer így is lefagyott. Mi lesz, ha mondjuk 250 ezer magánszemély próbálja meg ugyanezt egy időben?

– tette fel a kérdést a számítástechnikai szakember, az informatikai leterheltség veszélyeire utalva. „Ezt senki nem fogja tudni kezelni. Ha beviszik az önkormányzatokhoz a programot, azok nem hinném, hogy informatikai rendszert rendelnének. Az lesz, hogy az emberek már este 10 órakor beállnak a sorba az ajtó előtt, és ott éjszakáznak, míg reggel kinyitnak” – érzékeltette a helyzet visszásságát a civil aktivista.

Egyébként Kodok Márton arra is felhívta a figyelmet, hogy az AFM-programban tapasztalt csigalassúság miatt is hiszik azt emberek, hogy nagyon nehézkes prosumerré válni. Az állami támogatást kérőknek valóban rengeteget kell várniuk, hiszen az iratcsomó benyújtása után eddig több mint egy év is eltelt az elbírálásig, majd két hónap áll rendelkezésre a szerződéskötésekre, amelyet újabb 12 hónapos határidő követ, amely alatt a cégeknek fel kell szerelniük a napelemeket. A prosumerré válás „lepapírozása” pedig csak ezután következik.

Tehát a teljes folyamat két évnél többet is eltarthat, miközben ha valaki önerőből vág bele, akkor legtöbb három hónap alatt termelő-fogyasztóvá válhat, még a szerelőcégek, illetve az Electrica „lazítása” esetén is.

Még mindig csak várják a „napfelkeltét” a Zöld ház program pályázói

Fél évvel a legújabb kiírás botrányos rajtja után elkezdődött a romániai napelemprogram keretében benyújtott lakossági pályázatok ellenőrzése. A Zöld ház program újabb szakaszát csak az év második felében tudják útjára indítani.

Mint ismeretes, Magyarországon szüneteltetik az újonnan épített, háztartási méretű kiserőművek esetében az országos hálózatba történő betáplálási lehetőséget, a fejlesztésekre szánt uniós támogatás megérkezéséig. Kodok szerint ez pusztán politikai döntés volt: a magyarázatként adott terheltségi probléma, összeomlásveszély esetleg csak helyileg, egy-egy pontban állhat elő, nem egy egész országban. Például ha valaki a paksi atomerőmű mellett szerel napelemeket, lehet, hogy ő nem tud betáplálni a már befolyó nagy energiamennyiség miatt, vagy ha egy konkrét utcában 40 házból 30 termel, ott is előállhat helyileg probléma.

Románia elektromosáram-hálózatát érettebbnek nevezte, amelyben jóval elterjedtebb a háromfázisú áram; itt még sok kis napelemrendszert el kell bírnia a hálózatnak.

Kodok Márton kérdésünkre arra is kitért, milyen indíttatásból hozott létre magyar nyelvű Facebook-csoportot a témában, miért segít eligazodni másoknak is. Közlése szerint egyik kiváltója a sajtó, amelynek „nagy hibája”, hogy nem ír tényfeltáró cikkeket, egyre inkább „copy-paste” (másolás-beillesztés) szaga van, a politikusok mondandóját adja vissza kritikátlanul. Ezért úgy gondolta, függetlenként, semmi egyéb hátsó indíttatásból (ő is csak egy alkalmazott) tájékoztatnia kell az embereket őket érintő kérdésekben, „ki kell nyitnia a magyar emberek csipáját” például az autópályák építése vagy napelemrendszerek telepítése terén.