Az áramtermelő-fogyasztó kifejezés (angol-nemzetközi megnevezése prosumer, románul prosumator) egyre sűrűbben használt szókapcsolat immár Romániában is: azokat jelöli, akik például saját napelemrendszerük révén áramot termelnek, és a pillanatnyi fogyasztást lefedő mennyiségen túl előállított energiát az országos hálózatba táplálják. Tehát nemcsak hagyományos fogyasztók (például esténként, amikor nincs napfény, ugyanúgy az országos hálózatból nyerik a szükséges áramot), hanem termelők is.
Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke egy decemberi szakmai konferencián közölte:
2022-ben megduplázódott a romániai áramtermelő-fogyasztók száma (becslések szerint év végére elérhette a 30 ezret), 2023-ban pedig akár a 100 ezret is meghaladhatja.
Az óriási növekedés nagyrészt a bukaresti kormány lakosságot támogató napelemprogramjának köszönhető, de természetesen a jelenleg dúló energiaválság, a dráguláshullám is közrejátszik. A Környezetvédelmi Alap (AFM) által lebonyolított, korábban zöld ház néven is futó állami kezdeményezés lényege, hogy a sikeres pályázó legtöbb 20 ezer lejes vissza nem térítendő állami támogatást igényelhetett az országos hálózatra kapcsolt (on-grid) napelemes rendszer megvásárlására, felszerelésére, amely egy kisebb, 3 kilowattos teljesítményű berendezés esetén a költségek 90 százalékát jelentette (kellett minimum 10 százalék önrész is). A legutóbbi, 2021-es kiírás pályázatainak elbírálását tavaly december végén fejezték be: összesen 39 309 igénylés kapott támogatást, a dossziék 89 százalékát bírálták el pozitívan.
És nagyon lassan: a program az azt megelőző kiíráshoz hasonlóan számítástechnikai és humánerőforrási akadályokba ütközött. Ám nemcsak ez jelent problémát: sikeres pályázat, de teljesen önerőből véghez vitt beruházás esetén is hosszadalmasnak tűnik az út az első, hivatalosan is prosumerként megtermelt kilowattig. Legalábbis erről árulkodik a számtalan felvetett probléma, gond, akadály, kérdés, amelyeket a Facebook közösségi oldalon létrehozott tematikus csoportokban vetnek fel az érintettek (több tízezer fős román nyelvű csoportok is léteznek).
Kodok Márton számítástechnikai szakember azonban már beszélgetésünk elején leszögezte, messze nincs minden úgy, mint amit a közösségi oldalakon látunk.
Például tudni kell, hogy a legtöbb probléma Dél-Romániában merül fel, Erdélyben és Moldvában nincs annyi gond. Az infrastrukturális és energetikai beruházásokban jártas marosvásárhelyi civil aktivista szerint ha valaki a Facebookon panaszkodik, az nem feltétlenül általános probléma, nem abból kell kiindulni.
Sajnos egy adott hónapban – a kapacitásprobléma miatt – biztosan lesz olyan kliens, akit valaki mellőz: akár a szerelőcége, akár az elosztóhálózat-üzemeltető vállalat (distribuție).
– vallja a marosvásárhelyi közösségszervező, aki magyar nyelvű Facebook-csoportot hozott létre a témában. Ismertetése szerint ha a napelemes cégre bízzuk a papírok intézését, utóbbi „időszámítása szerint ketyeg az óra”. Azaz már nem ideális esetről, 5-10 munkanapról beszélünk: lehet, hogy két hétig nem mozdítja meg a papírokat a szerelőcég.
„Ha a cégre bízom az iratokat, akkor ez történhet. Ha viszont a kezembe veszem a gyeplőt, akkor én nyújthatom be a dossziét az Electricához, és az iktató számmal a pár napos határidők letelte után panaszt is emelhetek. De ehhez minden papírt el kell kérnem a cégtől” – vázolta Kodok Márton, aki szerint az igénylők 95 százaléka a cégekre bízza az ügyintézést. Ebből kifolyólag szerinte normális, hogy 5-10 munkanap alatt nem lehet prosumerré válni.
– jegyezte meg. Tehát nem kell például egy csíkkozmásinak kivennie egy szabadnapot, hogy el tudja intézni a leadást Csíkszeredában vagy Marosvásárhelyen. Minket minősít, hogy nem vagyunk képesek arra, hogy ezeket a feladatokat elvégezzük – jelentette ki a szakember. Aláhúzta: szerencsés, hogy a cégeknek ennyi munkájuk van, hiszen a cél az, hogy minél több napelem felkerüljön a háztetőkre. Ha a papírokkal gondok vannak, azok másodlagos problémának tekinthetők.
A napelemes vonatkozású híreket is árgus szemekkel figyelő aktivista hangsúlyozta, az sem mellékes, az év melyik szakaszában vagyunk.
– jelentette ki. Aki viszont mondjuk tavasszal-nyár elején, a termelési főszezon kezdetén indítaná el a folyamatot, neki valóban sürgős lenne, hiszen kell az új, kétirányú villanyóra, amely méri a hálózatba táplált plusztermelést is. Mindenki akkor akar telepíteni, akkor akarja benyújtani a papírjait, ezért a hálózatüzemeltető vállalat, az Electrica rengeteg kéréssel szembesül.
E tekintetben nem feltétlenül rosszindulatot vagy hozzá nem értést kell elképzelni a késések mögött, hanem egyszerűen a szezonalitás okozta leterheltség lassítja a folyamatot. „A legegyszerűbben, leggördülékenyebben akkor zajlik a folyamat, ha valaki szeptember és február között szereltet, akkor intézi a papírokat. Ebben az időszakban a cégek is nyugodtabban dolgoznak, és az Electrica is.
– közölte Kodok. Aki szerint a rendszer egyik valóban gyenge pontja a villanyóracsere: senki nem tudja, hogy az Electrica kapacitása mekkora, mikor tudja az új órát beszerelni. De a hálózatüzemeltetőnek is az az érdeke, hogy minél hamarabb feldolgozza a kéréseket.
A prosumerek másik problémája, hogy bár Romániában is törvény rendelkezik a kvantitatív (Magyarországon szaldóként ismert) elszámolásról, ezt nem alkalmazzák, egymásnak ellentmondó szabályozások miatt. A kvantitatív elszámolás lényege, hogy ha valaki a meleg hónapokban többet termel, mint amennyit fogyaszt, azt később – a hidegebb hónapokban, amikor nem süt annyit a nap – egy az egyben felhasználhatja ingyen az országos hálózatból. A szakember szerint a jogszabályok kuszaságának az a fő forrása, hogy van egy törvény, amelyet a parlament hozott, miszerint az Országos Energetikai Szabályozó Hatóságnak ki kell dolgoznia a kvantitatív elszámolás módszertanát rendelet kibocsátása révén.
Csakhogy az ANRE egyéb vonatkozó jogszabályok, előírások rendelkezései miatt nem tudta beemelni vonatkozó rendeletébe a kvantitatív elszámolást rögzítő előírásokat.
„Az a bökkenő, hogy az embereket felültették azzal a fogalommal, hogy kvantitatív kompenzáció. A magyar embereket még inkább, hiszen ők tisztában lehetnek vele, hogy Magyarországon működik-működött ez a kompenzáció, mégpedig nagyon előnyösen. Ezért a magyar embert duplán sújtja egy ilyen hír, mert a végén nem azt kapja, amit várt, és akkor azt gondolja, meglopták” – fejtette ki a programozó.
A törvény megszületése után az ANRE kidolgozta a vonatkozó rendeletet, de az ellentmondások miatt nem kvantitatív, hanem pénzügyi elszámolás szerepel a szövegben. Jelenleg nincs kvantitatív kompenzáció.
Most úgy működik, hogy a prosumereknél havonta érkezik elszámoló számla (regularizare), a digitális óra minden hónap elején közli a hálózatból elhasznált, illetve az oda betáplált energia mennyiségét. Az ANRE rendelete azt mondja, hogy az előzőleg többletként megtermelt árammennyiséget meg kell szorozni az a havi árával – ami jóval kevesebb, mint amennyiért a hálózatból vesszük –, és így egy lejben meghatározott pluszösszeget „visz tovább” magával számláján a prosumer.
A több mint nyolcvan romániai szolgáltató dolgát rendkívül megnehezítette, hogy tavaly számos alkalommal, ötször-hatszor-hétszer újra kellett programozniuk az árak kiszámítását elvégző szoftvereket, mert sorra jöttek az árkompenzációról szóló új kormányrendeletek, ami miatt nagy káosz alakult ki. Ez nagy számítástechnikai feladat.
– vázolta a helyzetet a számítástechnikai szakember. Egy kisebb szolgáltató, amelynek nem kell például liciteket kiírnia, ezt mondjuk két hónap alatt tudja megoldani, nem egyik napról a másikra. Mert a cég illetékeseinek is meg kell érteniük, le kell levelezniük, tisztázniuk kell a hatósággal a felmerülő kérdéseket. Közben az ANRE is kivárt akár 45-60 napot is, és miután felgyűlt mondjuk 200 hasonló kérdés, kitalálták, mit válaszoljanak mindenkinek.
Közben egyes cégek megpróbálták saját felfogásuk szerint gyakorlatba ültetni az új előírásokat, talán számlát is kiadtak, de az ANRE válasza után esetenként vissza kellett vonniuk (stornare), mert rosszul értelmezték a rendelet bizonyos passzusait. Ugyanakkor az is előfordult, hogy fogyasztói panasz nyomán kellett szoftverhibát javítaniuk a szolgáltatóknak, emiatt pedig valamennyi számlát vissza kellett vonniuk és újra kiadniuk, ami csak növelte a káoszt, eszkalálódott a probléma, hiszen sokan már kifizették a régieket – sorolta a szakember.
Emiatt a szolgáltatók azt mondták: muszáj kivárni, amíg rendeződik minden, nem adunk ki számlát a „technikai blokád” miatt.
Innen ered az egyik legfőbb tavalyi probléma: van olyan is, aki februárban kapott utoljára számlát. Ezért fel kell készíteni az embereket: ne ájuljanak el, ha egyszer csak hatalmas összegű villany- vagy gázszámlát kapnak.
Egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy utánaszámolunk, valós-e a jelzett fogyasztás.
Az AFM korábban zöld ház néven is futó napelemprogramjára kitérve Kodok Márton úgy fogalmazott, mivel Románia nagyobbacska ország, és emiatt sok pályázatra lehetett számítani, eleve szociális vetületet kellett volna adni a kiírásoknak, tehát ne bárki élhessen a 20 ezer lejes támogatással, hanem csak a bizonyos tekintetben rászorulók.
– véli a marosvásárhelyi IT-s.
Másik probléma, hogy az AFM hetvenvalahány alkalmazottjából konkrétan 7-8 tudott foglalkozni a pályázatok átnézésével. Harmadrészt a román állam nagyon hajtott arra az Európai Unió előtt, hogy „jól mutasson az egyenlet” a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése terén, tehát simán bevállalta, hogy például az AFM ne egy pár százas, hanem több tízezres, idén pedig akár már több százezres célközönségű lakossági programot bonyolítson le. „Majd csak megoldjuk valahogy” – gondolhatták a döntéshozók.
A következő kiírásra tekintve Kodok Márton úgy értékelte, mivel az emberek hócipője már tele van a kétszer-háromszor is nehézségekbe ütköző lebonyolítás miatt, a döntéshozók úgy érzik, muszáj politikai alapon arról határozni, hogy változtatnak a programon. Pedig a szakember szerint nem biztos, hogy az jó lesz. Mivel eddig központosított volt a rendszer, most helyivé tehetik, a feldolgozást átutalhatják az önkormányzatok teendői közé. De itt azonnal felvetődik a kérdés: ők honnan tudnak majd alkalmazottakat erre a munkára állítani, kiket lehet kiképezni a pályázatok feldolgozására.
– jelezte a szakember. Aki szerint ez a kormányzó két nagy párt, a liberális (PNL) és a szociáldemokrata (PSD) alakulat számára sem lehet mindegy, hiszen ha választások előtt bedől a rendszer, annak a levét a bevont önkormányzatok polgármesterei fogják meginni.
A szükséges iratok tekintetében Kodok Márton szerint nehezen lehet csökkenteni az elvárt papírok számát. Arról a tervről, miszerint az igénylők a következő kiírásban a roncsprogramokban alkalmazott utalványos (voucheres) rendszerben pályázhatnak, az aktivista úgy vélekedett,
eddig az iratcsomót a szerelő cégek töltötték fel a megadott platformra – néhány száz vállalkozásról volt szó, és a rendszer így is lefagyott. Mi lesz, ha mondjuk 250 ezer magánszemély próbálja meg ugyanezt egy időben?
– tette fel a kérdést a számítástechnikai szakember, az informatikai leterheltség veszélyeire utalva. „Ezt senki nem fogja tudni kezelni. Ha beviszik az önkormányzatokhoz a programot, azok nem hinném, hogy informatikai rendszert rendelnének. Az lesz, hogy az emberek már este 10 órakor beállnak a sorba az ajtó előtt, és ott éjszakáznak, míg reggel kinyitnak” – érzékeltette a helyzet visszásságát a civil aktivista.
Egyébként Kodok Márton arra is felhívta a figyelmet, hogy az AFM-programban tapasztalt csigalassúság miatt is hiszik azt emberek, hogy nagyon nehézkes prosumerré válni. Az állami támogatást kérőknek valóban rengeteget kell várniuk, hiszen az iratcsomó benyújtása után eddig több mint egy év is eltelt az elbírálásig, majd két hónap áll rendelkezésre a szerződéskötésekre, amelyet újabb 12 hónapos határidő követ, amely alatt a cégeknek fel kell szerelniük a napelemeket. A prosumerré válás „lepapírozása” pedig csak ezután következik.
Tehát a teljes folyamat két évnél többet is eltarthat, miközben ha valaki önerőből vág bele, akkor legtöbb három hónap alatt termelő-fogyasztóvá válhat, még a szerelőcégek, illetve az Electrica „lazítása” esetén is.
Mint ismeretes, Magyarországon szüneteltetik az újonnan épített, háztartási méretű kiserőművek esetében az országos hálózatba történő betáplálási lehetőséget, a fejlesztésekre szánt uniós támogatás megérkezéséig. Kodok szerint ez pusztán politikai döntés volt: a magyarázatként adott terheltségi probléma, összeomlásveszély esetleg csak helyileg, egy-egy pontban állhat elő, nem egy egész országban. Például ha valaki a paksi atomerőmű mellett szerel napelemeket, lehet, hogy ő nem tud betáplálni a már befolyó nagy energiamennyiség miatt, vagy ha egy konkrét utcában 40 házból 30 termel, ott is előállhat helyileg probléma.
Románia elektromosáram-hálózatát érettebbnek nevezte, amelyben jóval elterjedtebb a háromfázisú áram; itt még sok kis napelemrendszert el kell bírnia a hálózatnak.
Kodok Márton kérdésünkre arra is kitért, milyen indíttatásból hozott létre magyar nyelvű Facebook-csoportot a témában, miért segít eligazodni másoknak is. Közlése szerint egyik kiváltója a sajtó, amelynek „nagy hibája”, hogy nem ír tényfeltáró cikkeket, egyre inkább „copy-paste” (másolás-beillesztés) szaga van, a politikusok mondandóját adja vissza kritikátlanul. Ezért úgy gondolta, függetlenként, semmi egyéb hátsó indíttatásból (ő is csak egy alkalmazott) tájékoztatnia kell az embereket őket érintő kérdésekben, „ki kell nyitnia a magyar emberek csipáját” például az autópályák építése vagy napelemrendszerek telepítése terén.
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | kronikaonline.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
_ga | google.com | 2 év | Harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | kronikaonline.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.