Mutatós. Egy átlagos családi ház számára megfelelő hőszivattyú ára mintegy négyezer eurónál kezdődik, határ a csillagos ég
Fotó: Daikin.ro
Nullás energiaszámla – sokak vágya ez manapság. Amely bizony egybevág Európa nagy közös álmával, a klímasemlegességgel: a kettő között a megújuló energiaforrások képeznek hidat. A károsanyag-kibocsátás csökkentése, megszüntetése ugyanis nem valósítható meg a lakosság hathatós részvétele, segítsége nélkül. Ennek lényeges pillére az otthon alkalmazott fűtésmegoldás, amelynek „kizöldítése” révén egyrészt fellélegezhet a világ, másrészt a lakók is, hiszen tudatos tervezéssel minimálisra csökkenthetik rezsiköltségeiket. Ebben segíthetnek a hőszivattyúk, amelyek Nyugaton rohamosan terjednek, és tavaly nálunk is alaposan megugrott a kereslet irántuk. Cikkünkben körbejártuk az alternatív fűtés-hűtés megoldás alkalmazásának legfőbb előnyeit-hátrányait.
2023. február 26., 17:102023. február 26., 17:10
A hőszivattyú olyan fűtésmegoldás, amely ötször hatékonyabb lehet, mint a gázkazán – ezúttal nem egy átlagos forgalmazó jól hangzó reklámszlogenjét idéztük, hanem Románia egyik legnagyobb energiaszolgáltatójának honlapján olvasható címként a mondat. Egy olyan multinacionális vállalat hirdeti így az immár tőlük is megvásárolható, környezetbarát (hűtő-)fűtő berendezés előnyeit, amely a fél országban szolgáltat földgázt –
Ha pedig a legnagyobb földgázszolgáltatók is így vélik, talán ez már nyomós érv azok számára, akik eddig kételkedtek a zöldenergia gyors és jelentős térnyerésében minálunk is.
Merthogy Nyugaton természetesen jóval elterjedtebbek a környezeti levegő, föld vagy talajvíz hőjét fűtésre felhasználó, rendkívül energiatakarékos, így környezetbarát rendszerek. Ugyanakkor a fejlettebb vidékeken is alaposan hozzájárulhatott a piac bővüléséhez a jelenlegi energiaválság (a klímasemlegességi törekvések mellett). Az Európai Hőszivattyú-szövetség (EHPA) hétfőn közölt jelentése szerint a kontinens 16 vizsgált országában (ahonnan adatok érkeztek) tavaly rekordot döntött az eladások száma, amelyek 38 százalékkal nőttek egy év leforgása alatt. A 2022-ben értékesített mintegy 3 millió berendezés körülbelül 4 milliárd köbméter földgáz elégetését váltja ki, amivel 8 millió tonnányi szén-dioxid-kibocsátást előznek meg.
Az EHPA 20 milliósra becsüli a jelenleg Európában működő hőszivattyúk számát. Ezek a kontinens lakó- és ipari épületeinek mintegy 16 százalékában már jelen vannak;
Thomas Nowak, az EHPA főtitkára fantasztikusnak nevezte a bővülést, amely a szövetség szerint minden bizonnyal hasonló ütemben folytatódik. Nowak szerint ezen innovációs ágazat fejlődése új munkahelyeket teremt, miközben csökkenti az energiaszámlák értékét, és hozzájárul a klímasemlegességi törekvések sikeréhez. Utóbbi évek óta az Európai Unió egyik fő célkitűzése. Az Irány az 55%! néven is ismert klímarendelet az EU azon célkitűzésére utal, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkenjen a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás. A javaslatcsomag célja, hogy összhangba hozza az EU jogszabályait a 2030-as célkitűzéssel.
Közben Oroszország egy éve háborút indított Ukrajna ellen, ami sürgőssé tette az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség megszüntetését. Erre a célra dolgozták ki a REPowerEU nevű tervet, amely felgyorsítja a folyamatot. Egyik pillére pedig az energiahatékonyság, illetve a megújuló energiaforrások arányának növelése az otthonok, az épületek és az ipar, valamint a teljes energiarendszer szintjén.
Rossz fát teszünk a tűzre. Uniós prioritás a károsanyag-kibocsátás csökkentése
Fotó: Beliczay László
aminek eredményeként a következő 5 évben összesen legalább 10 millió egység állna üzembe. Brüsszel szerint ez 12 milliárd m³ gázmegtakarítást eredményezne a háztartások által telepített minden 10 millió hőszivattyú után. A hőszivattyúk piaci bevezetésének felgyorsítása szükségessé teszi a teljes ellátási lánc gyors bővítését, és azt az épületfelújítást és a távfűtési rendszer korszerűsítését ösztönző intézkedéseknek kell kísérniük.
Hogyan működik egy hőszivattyú?
A hőszivattyú működését egy fordított hűtőszekrényhez szokták hasonlítani. Az elektromos energiával működő hűtőszekrény ugyanis a belső teréből a külső környezetbe szivattyúzza a hőt, ezáltal a belseje lehűl. A hőszivattyúban ezzel szemben fordítva, a környezetből származó hőenergiát juttatjuk el a hőhordozó közeghez, ahol az elpárolog. Ezt a lehűtött gőzt ezután egy kompresszor összenyomja, és az ezáltal keletkező energiát a fűtési rendszer vizébe juttatja. A hőhordozó közeg cseppfolyóssá válik, és a folyamat újrakezdődik. A hőszivattyú segítségével fűthetünk, meleg vizet állíthatunk elő, illetve fordított eljárással hűthetünk is.
Támogatáspolitika nélkül nem is lehetne széles körben „teríteni” a hőszivattyúkat, hiszen – mint szinte minden zöldenergia-termelő megoldás esetén – a berendezések sokba kerülnek, így alapáron csak nagyon szűk réteg engedhetné meg magának. Az EHPA fentebb idézett jelentésében a főtitkár sajnálatát fejezte ki, hogy nagyon sokan még nem rendelkeznek hőszivattyúkkal – ezt ő is többek között a beruházás magas kezdeti költségével, illetve információhiánnyal magyarázza.
Maga a berendezés nem sokkal kerül többe a talajvizes vagy a geotermikus szivattyúk esetében sem, ám ezeknél a kiegészítő földmunka, a járulékos eszközök ára még jó pár ezer euróval megtoldhatja a végösszeget.
Milyen típusú hőszivattyúk léteznek?
A hőszivattyúkat nagyjából három nagy csoportra osztják: levegő- (levegő-víz, levegő-levegő), talajvízzel működő (víz-víz) és geotermikus (talaj-víz) hőszivattyúk. A legnépszerűbbek a levegőhőszivattyúk, ugyanis ezek a legköltséghatékonyabbak, a legkönnyebben beszerelhetők. A hővisszanyerés a környezeti levegőn keresztül történik. Ugyanakkor ezek a legkevésbé hatékony rendszerek, télen minél hidegebb van, annál több elektromos energiát igényel működtetésük. Ennél jóval hatékonyabb, alig függ a külső hőmérséklettől a víz-víz hőszivattyú, amely révén a talajvízből nyerik ki a fűtéshez szükséges hőt. Azonban ez a típus telepítés előtt sok előkészületet, több kútfúrást, és így többletköltséget igényel. A víz elapadása esetén a hőszivattyú nem működik. Szintén rendkívül hatékony, egyáltalán nem függ a külső hőmérséklettől, de rendkívül költséges is a talajszondás hőszivattyú beszerelése, amely a talaj geotermikus energiáját használja, azonban ez esetben még komplexebb fúrások szükségesek.
Egy kolozsvári cég személyre szabott, még tavalyi árakkal operáló ajánlata szerint egy jól szigetelt, 130 négyzetméter hasznos felületű családi házat egy 8-8,5 kilowatt teljesítményű levegőhőszivattyú tud ellátni fűtéssel, meleg vízzel.
Az ajánlat szerint a jelzett hőszivattyútípusok 6500, illetve 6000 kilowattóra áramot használnak fel egy év alatt – és itt akkor ki is térhetünk a hőszivattyús rendszerek egyik hátrányára, miszerint működésükhöz szükségük van egy „kisegítő” energiaforrásra, villamos energiára, mégpedig nem kevésre. Éppen ezért
A levegőhőszivattyú kültéri egysége a légkondicionáló berendezés hez hasonló
Fotó: Pixabay.com
Nem véletlen, hogy Európában gyakran „párban jár” a két zöldberuházás lakossági támogatása. Mint ismeretes, Romániában jelentős, 20 ezer lejes (4 ezer eurós) összeggel segíti az állam napelemek beszerzését, illetve az országos hálózatra csatlakoztatását; a program idei kiírása még várat magára. Bár már ebből az összegből, minimális önrésszel is be lehet szerezni fotovoltaikus rendszert, ahhoz, hogy egy hőszivattyú fogyasztását is nagyrészt fedezze az éves átlagtermelés révén, nagyobb teljesítményű, azaz drágább napelemblokkra van szükség. A fentebb említett ajánlatban a kolozsvári cég napelemeket is kínált:
A korábban Zöld ház néven futó program mellett a bukaresti parlament idén öt százalékra csökkentette az alternatív energiatermelésre szánt rendszerek, napelemek, napkollektorok és hőszivattyúk építésére kiszabott áfát. Ugyanakkor a kezdeményező Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a tavalyi év végén egy olyan törvénytervezetet is benyújtott, mely szerint az állam garanciát vállalna és kisebb kamatot biztosítana a lakosság számára olyan, legtöbb 10 ezer eurós banki kölcsönök esetében, melyeket célirányosan az otthonok energiahatékonyságának növelésére, zöldenergia-beruházásokra (napelemek, hőszivattyúk beszerzésére) költhetnének az igénylők.
Hatékonyság, jósági fok
A hőszivattyúk hatékonyságát úgynevezett jósági fokban mérik, elterjedt angol rövidítése COP (coefficient of performance). Ez egy energiahatékonyságot mutató arányszám, a leadott fűtőteljesítmény és az ehhez felvett elektromos teljesítmény hányadosa. Miközben a hagyományos forrást használó fűtésrendszerek 1 kilowatt energiából ugyanannyi hőenergiát állítanak elő, egy hőszivattyú átlagosan körülbelül 4-es COP-értéken dolgozik, tehát 1 kW felvett energiából (elektromos áramból) 4 kW (hő)energiát állít elő. A jósági fok nagyban függ attól, hogy mekkora lakást mekkora teljesítményű berendezés fűt (fontos a megfelelő méretezés); levegőhőszivattyúk esetében a kinti hőmérséklettől (nagy hidegek esetén csökken a COP-érték), illetve attól is, hogy a lakás mennyire szigetelt, illetve milyen fűtésrendszer van kiépítve benne. A levegőhőszivattyú „legjobb barátja” a padlófűtés, hiszen ez esetben elég 35 Celsius-fokra fűteni a vizet, így a COP-érték magasan tartható. A modern, mínusz 20 fok alatt is működő hőszivattyúk (melyek hagyományosan egy kültéri és egy beltéri egységgel rendelkeznek) radiátoros rendszerre is köthetők, ám utóbbi esetében már 50-55 fokra kell fűteni a vizet, tehát hidegben alacsonyabb, 3-as körüli COP-értékekkel lehet számolni.
A közeljövőben minden bizonnyal Romániában is bővül a felhasználható támogatások köre, ám sokan már most belevágnak hőszivattyúk telepítésébe. Több romániai szakcég az eladások drasztikus megugrásáról számolt be már a tavalyi év folyamán, a jelenlegi tél előtt, amikor az elszabadult energiaárak, illetve a háború kitörése alaposan ráijesztett mindenkire. Bár a kormány a kompenzált energiaárakkal kézben tartotta a helyzetet, tudni kell, hogy nem lehet a végtelenségig közpénzből finanszírozni a lakosság energia-fogyasztását, már csak azért sem, mert az erre fordított óriási összegeket számos más probléma megoldására, az egészségügyre, az oktatásra, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére lehetne-kellene fordítani.
Tehát már csak idő kérdése, mikor válik széles körben prioritássá az önfenntartó energiaellátás. A jelenlegi körülmények között még nagy a vita arról Romániában, valóban megéri-e több ezer-tízezer eurós léptékekben befektetni zöldenergiát előállító-felhasználó-átalakító rendszerekbe.
Ha „baniról banira” vizsgáljuk a megtérülési lehetőségeket, az eredmény rengeteg tényezőtől függ. A jövőben megépítendő házak esetében, tudatos tervezés révén néhány éven belül megtérülhet a hőszivattyús-napelemes befektetés, utána pedig szinte minden (áram, meleg víz, fűtés, hűtés) szinte ingyen van akár 15-20 éven át. Már meglévő, jól szigetelt, padlófűtéssel ellátott korszerű ingatlan esetében sem nyúlhat sokkal hosszabbra a kifizetődési határidő. Az időszakot ugyanakkor növelheti minden egyes pluszbefektetés, amit eszközölni kell a hőszivattyú hatékony működtetése érdekében (külső-belső szigetelés, nyílászárócsere, padlófűtés beszerelése vagy radiátorcsere, stb.).
Egy hőszivattyútípus beltéri egysége (középen)
Fotó: Nibe.eu
A Magyar Hőszivattyú-szövetség honlapján olvasható elemzés szerint ha körvonalazzuk Európa épületállományát az előttünk álló évtizedekre, a következő jövőkép olvasható ki a folyamatokból, irányokból:
Ehhez olyan okosépületekre lesz szükség, melyek egyrészt az optimális működés biztosítására folyamatos távoli monitoring alatt állnak. Másrészt az épületautomatizálás a felhasználói komfortot erősíti. A fűtés mellett a hűtés is mindinkább elengedhetetlenné válik.
Az okosépületek hőellátásában, és az épületek dekarbonizációjában kulcsszerep jut a hőszivattyús technológiának, amely nem csupán az egyik leghatékonyabb környezetbarát gépészeti megoldás az ingatlanok fűtésére, hűtésére, használati meleg víz előállítására, hanem a megújuló energiára vonatkozó közös európai célok teljesítéséhez is hozzájárul. Mindezt úgy, hogy a felhasználók komfortját is maximálisan kielégíti – olvasható az elemzés konklúziójában.
A lakosságitól az ipariig valamennyi fogyasztót kihívás elé állítja Romániában a meredek energiaár-emelés, ami nemcsak pillanatnyilag ijesztő, hanem hosszú távú kérdéseket vet fel: meddig drágulhat az energiahordozó, van-e plafon, elfogyhat-e a földgáz?
Nagy az ösztökélés, lelkesedés manapság a napelemek beszerelése terén. Ezzel együtt a beruházáson elgondolkodó, az online világban informálódni próbáló, tudatlan kíváncsiskodó megriadhat.
Januárban a szezonálisan kiigazított adatok szerint 5,7 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint tavaly decemberben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Talán nincs olyan internethasználó, akivel ne jött volna szembe az erőteljesen terjeszkedő, viszonylag új kínai webáruház, a Temu neve vagy hirdetése.
Februárban 1 139 603 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 2172-vel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
Idén február végén 4 756 438 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3273-mal kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2246 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Februárban az eMAG ügyfelek összesen kétmillió lej értékű ajándékkártyákat rendeltek. Február 13-án, egy nappal a Valentin-nap előtt, az eMAG-on az ügyfelek 18%-kal többet rendeltek, mint tavaly.
Csaknem hatmillió román állampolgár külföldre vándorolt, és csupán minden hatodik távozó után érkezett egy letelepedő.
Az Országos Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (ANOFM) bizonyos összeggel támogatja azokat a munkanélkülieket, akik a segélyezési időszak lejárta előtt munkába állnak.
A nők számára méltányos és befogadó munkakörnyezet kialakítását tekinti mandátuma egyik prioritásának Simona Bucura Oprescu munkaügyi miniszter.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a szenátus elnöke, Nicolae Ciucă csütörtökön Romanban kijelentette, hogy a kormány a költségvetési kiadások csökkentésére készül, és az intézkedéseket meg fogják vitatni a koalícióban.
Húsz évvel ezelőtt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezette be az egységes adókulcsot Romániában, és soha nem fog egyetérteni az adóemelésekkel vagy a progresszív adózással – jelentette ki szerdán Facebook-oldalán közzétett videóüzenetében Nicolae Ciucă.
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | kronikaonline.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
_ga | google.com | 2 év | Harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | kronikaonline.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
1 hozzászólás