Merre billen? Egyértelműnek tűnik, hogy azokban a megyékben, ahol fejlett az ipar, a mérleg jobbat mutat
Fotó: Pixabay.com
Románia fogyasztói ország, vagyis többet fogyasztunk, mint amennyit megtermelünk, ráadásul a beruházóknak sem vonzó célpont – ez a következtetés vonható le Gyerkó László, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) elnöke szerint a külkereskedelmi mérleg alakulása kapcsán. Az erdélyi és partiumi megyékben más-más a helyzet.
Miközben évek óta egyre mélyül a román külkereskedelmi mérleg hiánya, akadnak olyan megyék, ahol üdítő kivételként az export meghaladja az importot – derül ki az Országos Statisztikai Intézet által nyilvánosságra hozott, a tavalyi év első tizenegy hónapjára vonatkozó adatsorokból. Argeș, Temes, Olt, Szeben és Fehér megye vezeti azt a toplistát, amelybe a külkereskedelmi többlettel rendelkező megyéket sorolhatjuk, az ellenkező póluson, vagyis a legnagyobb deficittel rendelkezők listáját Bukarest vezeti a maga csaknem 12 milliárd eurós külkereskedelmi mérleghiányával, és ott találjuk még Ilfov, Prahova és Konstanca megyét is. Mint ismeretes, a román külkereskedelmi hiány azt követően mélyült az elmúlt években, hogy
a megnövekedett keresletet ugyanis a román gazdaság nem tudta fedezni belső termelésből, ezért az import gyorsabb ütemben nőtt, mint a kivitel.
Ha az erdélyi és partiumi megyék külkereskedelmének alakulását vesszük górcső alá, kiderül: nagyon nagy eltéréseket tapasztalunk.
miközben a két megye egyértelműen Románia legfejlettebb megyéinek a sorát gyarapítja. Amúgy még pozitív a mérleg a már említett Temes, Szeben és Fehér megye mellett Arad, Máramaros, Brassó, Szilágy, Hunyad, Beszterce-Naszód, Krassó-Szörény és Kovászna megyében. Bihar megyében épp csak elbillen a mérleg az import irányába, Szatmár, Hargita, Maros, valamint Kolozs megyékben ellenben már egyértelmű a külkereskedelmi mérleg deficitje.
A külkereskedelmi hiány évek óta kisebb-nagyobb mértékben kíséri az országot, az Országos Statisztikai Intézet most közzétett adataiból is egy 21–22 százalékos átlagdeficit körvonalazódik – értékelt tegnap a Krónika megkeresésére Gyerkó László, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) elnöke, aki szerint amúgy
„Az a tény, hogy van néhány megye, ahol pozitív a mérleg, azt mutatja, hogy ez nem lehetetlen, de erre még sokat kell várni, mert rengeteg tényező befolyásolja” – mutatott rá a közgazdász.
Hangsúlyozta, ezekre a mutatókra figyelni kell, de nem tükrözik teljes mértékben a valóságot, hiszen a lista végén álló, hatalmas külkereskedelmi hiányt felhalmozó megyék esetében a számok nem világítanak rá egyértelműen, mi történik valójában az árukkal. Például Bukarest esetében azért olyan magas a deficit, mert ott vannak bejegyezve a nagy cégek, az áruforgalmat ott bonyolítják le, de a termékek 80 százalékát végül az egész országban fogyasztják. Másrészt ezekben a számokban nem jelennek meg a pénzügyi szolgáltatások, az idegenforgalom, a fuvarozás, tehát nem tükrözik reálisan a gazdaság fejlődési szintjét. Ellenben az kiderül, hogy azokban a megyékben, ahol fejlett az ipar, egyáltalán van ipari termelés – gépkocsigyártás, nehézipar, fémipar – ott a mérleg jobban mutat.
Gyerkó László leszögezte, a számok egyértelműsítik, hogy Románia fogyasztói ország, többet fogyasztunk, mint amennyit megtermelünk, másrészt a beruházóknak sem egy vonzó célpont. Ez abból is kiderül, hogy a gépkocsigyártók az elmúlt időszakban az országon kívül fejlesztettek. „Egy befektető 10–20 évre is előre számol, ám ha egy országban félévente változnak a szabályok, a törvények, a procedúrák, nem megfelelő az adózási rendszer, az árfolyam sokat ingadozik, az nem utal egy barátságos befektetői környezetre” – hangsúlyozta az RMKT elnöke. Hozzátette,
hiszen minden beruházónak az első kérdése, hogy a közelben van-e repülőtér, autópálya, gyorsvasút, hogy az árut hatékonyan és minél rövidebb idő alatt mozgathassa.
A gazdasági szakértő szerint több módon lehetne segíteni, hogy átbillenjen a külkereskedelmi mérleg a pozitív irányba. Példaként említette olyan nagyberuházások megvalósulását, amelyek belső fogyasztásra termelnek, nem kell az árut külföldről behozni. Egyelőre azonban a nagy befektetők elkerülik az országot, a kisebb vállalkozások pedig hosszú idő alatt tudják befolyásolni a mutatókat. „Sok kiscégnek kell kifejlődnie, egészségesen növekednie, hogy 5–10 év után a tevékenységük hatással legyen a makrogazdasági mutatókra” – fogalmazta meg Gyerkó László. Meglátása szerint a kereskedelmi bankok politikája, kedvezményesebb hitelkonstrukciók, kamatok, kiszámítható adózási rendszer, pénzügyi politika támogatnák, hogy a belső termelés erősödjön.
Tovább nőtt a kiskereskedelmi forgalom
Az idei első két hónapban 8,2 százalékkal nőtt Romániában a kiskereskedelmi forgalom volumene a tavalyi év azonos időszakához mérten – derül ki az Országos Statisztikai Intézet által tegnap nyilvánosságra hozott adatsorokból. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a növekedés 8 százalékos volt. A nyers adatok szerinti bővülés elsősorban a nem élelmiszereknek köszönhető, amelyek értékesítése 11,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az üzemanyagok eladása 9,4 százalékkal nőtt, míg az élelmiszerek, italok és dohánytermékek eladási volumene 4,5 százalékkal emelkedett. Februárban a kiskereskedelmi forgalom volumene 9,1 százalékkal bővült, szintén az üzemanyagnak (+12,7 százalék) és a nem élelmiszereknek (+12,6 százalék) köszönhetően, élelmiszerekből 3,8 százalékkal adtak el többet a tavalyi év második hónapjához mérten. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat szerint a bővülés 9,5 százalék volt. Januárban 6,6 százalékos volt a növekedés éves összevetésben, így februárban gyorsult a kiskereskedelem növekedése. Tavaly 5,4 százalékkal bővült a román kiskereskedelmi forgalom volumene az előző évhez képest, miután 2017-ben 10 százalékkal, 2016-ban 13 százalékkal gyorsult.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!