Fotó: Pixabay
A romániai lakosság nagyjából 83 százaléka próbál több pénzt félretenni, mint korábban, így alkalmazkodva a koronavírus-világjárvány miatt kialakult bizonytalansághoz – derül ki az ING nemzetközi felmérésének minap nyilvánosságra hozott adatsoraiból. Az európai átlag 66,5 százalék.
2021. március 08., 12:392021. március 08., 12:39
A közvélemény-kutatás szerint a romániai lakosság részéről a legnagyobb a vágy a megtakarítások növelésére; 82 százalékkal a lengyelek, 80 százalékkal a törökök, majd 71 százalékkal a csehek következnek.
szemben az 57,5 százalékos európai átlaggal – ezzel is az ország az első az európai összevetésben. 73 százalékkal a törökök és 70 százalékkal a lengyelek léphettek még fel a képzeletbeli pódiumra, az első ötbe még az olaszok és a spanyolok fértek be 66–66 százalékkal.
A megtakarítások növelésére és a kiadások csökkentésére irányuló törekvés amúgy szakemberek szerint összefüggésben áll azzal, hogy
Egy friss kutatás arra kereste a választ, hogyan boldogultak az emberek a mozgást korlátozó megszorítások közepette. Arra a kérdésre, hogy mit terveznek a 2021-es évre, a megkérdezettek 42%-a azt válaszolta, hogy több pénzt takarítana meg a következő tizenkét hónapban.
Az ellenkező póluson a hollandokat (16 százalék), a luxemburgiakat (20 százalék), valamint a belgákat és a németeket (23 százalék) találjuk.
Annak érdekében, hogy növeljék bevételeiket, a megkérdezett romániaiak 40 százaléka mondta azt, hogy több órát dolgozott le a munkahelyén, ami szintén a legmagasabb arány európai összehasonlításban. 37 százalékra rúg eközben azoknak a romániai polgároknak az aránya, akik készek lennének több órát dolgozni, amennyiben lehetőségük nyílna rá.
A felmérés eredményei ugyanakkor arra is ráirányítják a figyelmünket, hogy
– ez a legnagyobb arány európai szinten. Alig 27 százalékra rúg azoknak az aránya, akik rögtön félretesznek egy adott összeget a fizetésnap után. 22 százalék inkább a hónap végén teszi félre.
Ez utóbbi tekintetben is első helyen találjuk Romániát.
A romániaiak háromnegyede inkább a közvetlen banki ügyintézést részesíti előnyben, és csak 14 százalékuk választja az online kapcsolatfelvételt.
Hiába a megtakarítási hajlandóság növekedése, a lakosság több mint 35 százaléka válaszolta azt, hogy nincsen félretett pénze, ami megegyezik a 2020 májusában mért szinttel, de 4 százalékkal alacsonyabb a 2019. decemberi szinthez képest.
miközben a 25–34 éves korosztály 36 százaléka minden hónapban átutal egy adott összeget a megtakarítási számlájára.
A pénzhez való viszonyulást ugyanakkor abban a tekintetben is megváltoztatta a pandémia, hogy a felmérés során válaszadó romániaiak nagyjából 58 százaléka mondta azt, hogy kevesebb készpénzt használ, mint korábban, 54 százalék pedig inkább bankkártyával fizet.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Úgy tűnik, hogy a nyaralás során kipipálandó dolgok véget nem érő listáját felváltja a lehetséges élmények listája, ahol semmi sem kötelező, és minden saját tempóban történik.
A bejelentett adóemelésekkel kapcsolatos aggodalmainak adott hangot kedden a Concordia munkáltatói szövetség.
A Partiumi Falugazdász Hálózat 19 falugazdász segítségével tartja a kapcsolatot a partiumi megyék magyar gazdáival. Kovács Szabolcs István vidékfejlesztési szakemberrel, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetőjével beszélgettünk.
Fizetések szempontjából nagy aránytalanságok tapasztalhatóak Romániában: egyes ágazatokban a munkavállalók átlag nettó keresete eléri a 11 ezer lejt, más területeken pedig alig haladja meg a 3300 lejt.
A romániai lakosság gyakrabban jár étterembe, ám összességében jóval kevesebb pénzt hagy a vendéglőkben, mint a szomszédos európai országokban élők.
A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.
Bár a közgazdászok szerint a lej még mindig kissé túlértékelt, az ING Bank elemzői úgy vélik, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) rövid távon ismét 5 lej/euró alá engedheti a román fizetőeszköz árfolyamát.
szóljon hozzá!