Fotó: Pixabay
A romániai lakosság nagyjából 83 százaléka próbál több pénzt félretenni, mint korábban, így alkalmazkodva a koronavírus-világjárvány miatt kialakult bizonytalansághoz – derül ki az ING nemzetközi felmérésének minap nyilvánosságra hozott adatsoraiból. Az európai átlag 66,5 százalék.
2021. március 08., 12:392021. március 08., 12:39
A közvélemény-kutatás szerint a romániai lakosság részéről a legnagyobb a vágy a megtakarítások növelésére; 82 százalékkal a lengyelek, 80 százalékkal a törökök, majd 71 százalékkal a csehek következnek.
szemben az 57,5 százalékos európai átlaggal – ezzel is az ország az első az európai összevetésben. 73 százalékkal a törökök és 70 százalékkal a lengyelek léphettek még fel a képzeletbeli pódiumra, az első ötbe még az olaszok és a spanyolok fértek be 66–66 százalékkal.
A megtakarítások növelésére és a kiadások csökkentésére irányuló törekvés amúgy szakemberek szerint összefüggésben áll azzal, hogy
Egy friss kutatás arra kereste a választ, hogyan boldogultak az emberek a mozgást korlátozó megszorítások közepette. Arra a kérdésre, hogy mit terveznek a 2021-es évre, a megkérdezettek 42%-a azt válaszolta, hogy több pénzt takarítana meg a következő tizenkét hónapban.
Az ellenkező póluson a hollandokat (16 százalék), a luxemburgiakat (20 százalék), valamint a belgákat és a németeket (23 százalék) találjuk.
Annak érdekében, hogy növeljék bevételeiket, a megkérdezett romániaiak 40 százaléka mondta azt, hogy több órát dolgozott le a munkahelyén, ami szintén a legmagasabb arány európai összehasonlításban. 37 százalékra rúg eközben azoknak a romániai polgároknak az aránya, akik készek lennének több órát dolgozni, amennyiben lehetőségük nyílna rá.
A felmérés eredményei ugyanakkor arra is ráirányítják a figyelmünket, hogy
– ez a legnagyobb arány európai szinten. Alig 27 százalékra rúg azoknak az aránya, akik rögtön félretesznek egy adott összeget a fizetésnap után. 22 százalék inkább a hónap végén teszi félre.
Ez utóbbi tekintetben is első helyen találjuk Romániát.
A romániaiak háromnegyede inkább a közvetlen banki ügyintézést részesíti előnyben, és csak 14 százalékuk választja az online kapcsolatfelvételt.
Hiába a megtakarítási hajlandóság növekedése, a lakosság több mint 35 százaléka válaszolta azt, hogy nincsen félretett pénze, ami megegyezik a 2020 májusában mért szinttel, de 4 százalékkal alacsonyabb a 2019. decemberi szinthez képest.
miközben a 25–34 éves korosztály 36 százaléka minden hónapban átutal egy adott összeget a megtakarítási számlájára.
A pénzhez való viszonyulást ugyanakkor abban a tekintetben is megváltoztatta a pandémia, hogy a felmérés során válaszadó romániaiak nagyjából 58 százaléka mondta azt, hogy kevesebb készpénzt használ, mint korábban, 54 százalék pedig inkább bankkártyával fizet.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!