Fotó: Pixabay.com
A romániaiak háromnegyede inkább a közvetlen banki ügyintézést részesíti előnyben, és csak 14 százalékuk választja az online kapcsolatfelvételt.
2021. január 04., 21:032021. január 04., 21:03
2021. január 04., 21:062021. január 04., 21:06
Egy felmérés szerint a válaszadók 28 százaléka saját vagy családtagjainak oktatásába fektetne be, ha rendelkeznének egy nagy összeggel és szeretnének megtakarítani; 23%-uk bankba tenné pénzét; 16%-uk vállalkozásba fogna; 10%-uk valutát vásárolna; a többiek más célokra használnák fel az összeget. A válaszadók mindössze 9 százaléka tartaná „a matrac alatt” a pénzét – derül ki a bankrendszer digitalizálásáról szóló tanulmányból, amelyet a Román Bankszövetség megbízásából a Román Elemző és Stratégiai Intézet (IRES) készített 2020 decemberében.
A Hotnews hírportál által idézett felmérés szerint
– derül ki a kutatásból. A városokban élők és a férfiak inkább képesek voltak megtakarítani a járvány idején.
A bankbetét elhelyezéséhez az ügyfelek háromnegyede a banki ügyintézővel való közvetlen interakciót részesíti előnyben (78%), 14% online interakciót szeretne, a válaszadók 1%-ánál pedig a kapcsolatfelvétel módja nem lényeges kérdés, a megkérdezettek 7% -a pedig nem érintett a kérdésben.
A megtakarítással rendelkező személyek arányának csökkenése ellenére a Covid-19 járvány az ügyfelek betétei növekedésének ütemét 15%-kal, éves ütemben 3-4 százalékponttal gyorsította fel a pandémiát megelőző szinthez képest.
A megtakarítás gyorsabb előrehaladása a világjárvány összefüggésében azt mutatja, hogy a lakosság és a vállalatok „biztonsági övként” tekintettek a román bankrendszerre.
A lakosság és a vállalatok megtakarításainak kétharmada nemzeti valutában történik, a félretett pénzek többi része devizában. A legtöbb betét rövid távon, kevesebb mint egy év alatt jön létre. A bankok egyenlegének mintegy 61,4%-át a lakosság teszi ki.
A közvélemény-kutatást 2020 decemberében 1449 felnőtt személy bevonásával végezték el, akik közül 1158 banki szolgáltatásokat használó válaszadó. A kutatás hibaszázaléka +/- 2,8.
Simó Helga
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!