2012. június 28., 08:022012. június 28., 08:02
Mint a közvélemény-kutatás eredményei rámutatnak, 2010-hez viszonyítva nem költenek kevesebbet a lakosok, ami azt jelenti, hogy ezelőtt két évvel sikerült optimalizálni kiadásaikat.
Jellemzően az 55–64 év közöttiek, illetve az alacsony jövedelműek azok, akik még tovább szeretnék csökkenteni kiadásaikat. A felmérés értelmében ugyanakkor a kiadáscsökkentés nem jelenti egyben azt is, hogy az illető örökre lemond arról a termékről, amelyet korábban fogyasztott, legtöbb esetben csak a mennyiség csökkentéséről vagy a fogyasztás gyakoriságának ritkításáról van szó. Ugyanakkor sokan próbálnak minél olcsóbban bevásárolni, ezért követik az árleszállítási akciókat, vagy éppen a korábban használtnál olcsóbb termékeket választanak.
Az akciókat egyébként a leginkább az elektronikai cikkek, illetve a háztartási gépek esetében használják ki a lakosok előszeretettel, s erre a piacra jellemző az is, hogy beérik olcsóbb kategóriás márkákkal. Nyaralások esetében is változtak a fogyasztói szokások, a családok immár néhány éve a válság előttinél jóval olcsóbb úti célokat választanak. A 360insights szakértőinek a következtetése éppen ezért az, hogy három év recesszió után a gazdasági válság lassanként a romániai lakosok életében állandósult, így egyre kevésbé hat ki a mindennapokra, hiszen a családok költségvetése már régen „be van fagyasztva”.
A felmérés során a kutatás készítői arra is rákérdeztek, hogy a lakosok szerint mi volt a válság legsúlyosabb következménye. A megkérdezettek 97 százaléka a munkahelyek megszűnését, 95 százaléka a bérek csökkenését, szintén 95 százaléka a kiadások lefaragását, míg 96 százalék a család bizonytalanságát jelölte meg. A válaszadók 57 százaléka mondta azt, hogy ő vagy valamely családtagja 2008 óta elvesztette állását, 70 százalékuknak csökkent a fizetése, 89 százalékuk csökkentette kiadásait, 79 százalékuk pedig félti családja biztonságát.
A felmérést a 360insights vállalat március folyamán készíttette 800, 16 és 64 év közötti személy megkérdezésével.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.