Fotó: Haáz Vince
Megszavazta a sérülékeny, veszélyeztetett energiafogyasztók védelméről szóló törvénytervezetet a bukaresti képviselőház, a jogszabály alapján mintegy félmillió háztartás, vagyis több millió ember részesülhet állami fűtéstámogatásban.
2021. szeptember 08., 00:122021. szeptember 08., 00:12
2021. szeptember 08., 00:202021. szeptember 08., 00:20
A védendő fogyasztók minimális energiaszükségleteinek biztosításáról szóló törvényt döntéshozó kamaraként fogadta el kedden az alsóház (a szenátus már korábban megszavazta), már csak az államfőnek kell kihirdetnie, és akkor novembertől hatályba lép. A jogszabály alapján a koruk, egészségi állapotuk, elégtelen jövedelmük miatt szociálisan rászorulónak minősülő vagy energetikai szempontból elszigetelt területen élő családok, illetve egyedül élő személyek a lakásuk fűtéséhez használt energiahordozótól, illetve jövedelmüktől függően állami támogatást kaphatnak energiaszámláinak kifizetéséhez.
Az állami szubvenció a lakás fűtéséhez, az energiafogyasztáshoz, a háztartás egész évi energiafogyasztásának egy részének fedezésére, a lakás világításához, hűtéséhez, fűtéséhez és melegvízellátásához szükséges energiahatékony berendezések megvásárlására, a műszakilag elavult háztartási készülékek energiahatékony háztartási készülékekre való lecseréléséhez, az épületek energiateljesítményét javító termékek és szolgáltatások vásárlásához, illetve az energiaforrásokhoz való csatlakozáshoz igényelhető. Ezeket az állami költségvetésből, helyi költségvetésből vagy európai alapokból finanszírozzák, a kedvezményezetteknek településük polgármesteri hivatalánál kell benyújtaniuk igénylésüket. A nem pénzügyi intézkedések közé tartozik az energiaforrásokhoz való hozzáférés és csatlakozás megkönnyítése a minimális energiaszükséglet biztosítása érdekében, illetve annak megtiltása, hogy az energiaszolgáltatók lekapcsolják a szolgáltatásról a sérülékeny fogyasztók bizonyos kategóriáit.
Raluca Turcan munkaügyi miniszter becslése szerint mintegy félmillió romániai háztartásnak, vagyis több millió embernek nyújt segítséget a védendő fogyasztókról elfogadott törvény. A gázfűtéses lakások esetében a havi 250 lejnél, a villanyárammal fűtött lakások esetében az 500 lejnél, a szilárd, vagy folyékony tüzelőanyagú fűtés esetében pedig a 160 lejnél nem nagyobb energiaszámla kifizetését minősítik támogathatónak. A fűtéstámogatás a védendő fogyasztó nettó jövedelme függvényében arányosan csökken. Az a rászoruló család, ahol az egy főre eső nettó jövedelem nem éri el a 200 lejt – a törvényben meghatározott, később kormányhatározattal aktualizálható energiafogyasztási kereten belül – 100 százalékos fűtéstámogatásra jogosult.
Fotó: MTI
A kompenzáció összegét az alábbiak szerint állapítják meg:
a) 100 százalékos támogatás, ha az egyedülálló személy vagy a család egy főre eső nettó havi jövedelme nem haladja meg a 200 lejt;
b) 90 százalékos támogatás, ha az egyedülálló személy vagy a család egy főre eső nettó havi jövedelme 200,1 lej és 320 lej között van;
c) 80 százalékos támogatás, ha az egyedülálló személy vagy a család egy főre eső nettó havi jövedelme 320,1 és 440 lej között van;
d) 70 százalékos támogatás, ha az egyedülálló személy vagy a család egy főre eső nettó havi jövedelme 440,1 és 560 lej között van;
e) 60 százalékos támogatás, ha az egyedülálló személy vagy a család egy főre eső nettó havi jövedelme 560,1 és 680 lej között van;
f) 50 százalékos támogatás, ha az egyedülálló személy vagy a család egy főre eső nettó havi jövedelme 680,1 és 920 lej között van
g) 40 százalékos támogatás, ha az egyedülálló személy vagy a család egy főre eső nettó havi jövedelme 920,1 és 1040 lej között van;
h) 30 százalékos támogatás, ha aaz egyedülálló személy vagy a család egy főre eső nettó havi jövedelme 1040,1 és 1160 lej között van;
i) 20 százalékos támogatás, ha az egyedülálló személy vagy a család egy főre eső nettó havi jövedelme 1160,1 és 1280 lej között van;
j) 10 százalékos támogatás, ha a család egy főre eső nettó havi jövedelme 1280,1 és 1386 lej között van;
k) 10 százalékos támogatás, ha az egyedülálló személy nettó havi jövedelme 1280,1 és 2053 lej között van.
A képviselők jóváhagyták a szociáldemokrata (PSD) Adrian Solomon módosító javaslatát, amelyet a szakbizottság eredetileg elutasított. Ez a fával való fűtés támogatására vonatkozik, és havi 160 lejről 320 lejre emeli a referenciaértéket. Szintén a PSD javaslatára a képviselők elfogadtak egy másik módosítást, amely havi 50 lejről havi 70 lejre emeli az alacsony jövedelmű családok és egyedülállók villamosenergia-támogatását, ha a lakásban ez az egyetlen használt energiaforrás. „A családok és az egyedülálló személyek havonta, beleértve a hideg évszakot is, a felhasznált energiaforrásoknak megfelelő összegű energiatámogatásban részesülnek, amelynek összege 30 lej/hó a villamosenergia, 10 lej/hó a földgáz, 10 lej/hó a hőfogyasztás, 20 lej/hó a fával való fűtés esetében. Ha az egyetlen felhasznált energiaforrás a villamos energia, akkor a pótlék összege 70 lej/hó” – szerepel az Agerpres hírügynökség által ismertetett törvényben.
Fotó: Veres Nándor
Romániában az év elején, az energiapiac liberalizálásakor beindult a drágulási spirál, januárban átlagosan 18 százalékkal emelkedett az elektromos áram lakossági ára. A trend azóta folytatódott: a statisztikai hivatal adatai szerint júliusban az elektromos energia 24,65, míg a földgáz 20,5 százalékkal drágult tavaly júniushoz képest, és nagyjából ugyanekkora arányú emelkedést regisztráltak 2020 decemberéhez képest is. Akadnak ugyanakkor szolgáltatók, amelyek 100 százalékkal, vagy ennél is nagyobb arányban emelték az energiahordozó árát, illetve készülnek a drágításra ebben az időszakban.
Alacsony jövedelmű lakosok milliói kerülhetnek nehéz helyzetbe Romániában az energiahordozók drasztikus drágulása miatt.
Száz százalékkal emeli a földgáz lakossági árát októbertől a nagyszalontai lakosokat kiszolgáló Salgaz Rt. A társaság vezetője a kitermelőket hibáztatja, a földgázszolgáltató cégben kisebbségi részvényes hajdúváros polgármestere ellenzi a drágítást.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
„Kérd a nyugtát a szépségszalonban! Ha a gazdasági szereplő megtagadja, jogosult vagy az ingyenes szolgáltatásra!” – tanácsolja Facebook-oldalán az ANAF, amely átfogó, a szépségiparban tevékenykedőket megcélzó kampányt indított márciusban.
1 hozzászólás