Drága tél elé néznek a szalontai fogyasztók, duplájára nő a földgáz ára

Alaposan felszisszentek az érintett nagyszalontai lakosok, amikor az elmúlt napokban arról kaptak értesítést a gázszolgáltatójuktól, hogy október 1-jétől 100 százalékkal megdrágul a fölgáz a hajdúvárosban. A több mint 3700 ipari és lakossági ügyfelet kiszolgáló Salgaz Rt. a havi számlához mellékelt levélben közli, hogy 100 százalékot meghaladó mértékben nőtt a földgáz beszerzési ára a romániai piacon, valamint a szállítási ár, ennek következtében a jövő hónaptól 0,29961 lejbe kerül a földgáz lakossági ára kilowattóránként, vagyis 299,61 lejbe megawattóránként, és ez az ár magában foglalja az áfát (TVA).

A mostani lépés a gázár megduplázását jelenti, mert a szalontai fogyasztók többsége az elmúlt hónapokban 154,43 lejt fizet megawattóránként, ám tekintettel arra, hogy tavaly októberben a Salgaz ügyfelei még 125,06 lej/MWh áron jutottak hozzá a gázszolgáltatáshoz, a drágulás egy év leforgása alatt 140 százalékos.

Összehasonlításképp: az E.ON társasággal szerződésben álló kolozsvári fogyasztók júliustól 151,94 lejt fizetnek a földgáz megawattórájáért (áfával 180,80 lejt), ami 13 százalékos növekedést jelent a tavaly októberi állapothoz képest. Nagyváradon a Distrigaz Vest ügyfelei most még 217 lej/MWh-t fizetnek, októbertől viszont 267 lejre emeli a szolgáltató a MWh árát, ráadásul az új ár csak december 31-ig lesz érvényes.

Bár a híradásokban hetek óta hallani a romániai szolgáltatók által kilátásba helyezett vagy már gyakorlatba is ültetett drágításról, a meredek áremelés megdöbbentette a hajdúvárosi fogyasztókat, akik most kétségbeesve próbálnak alacsonyabb díjszabást kínáló szolgáltató után nézni.

Mi indokolta a drasztikus drágítást? – szögeztük a kérdést az 53 százalékban a Delgaz Grid marosvásárhelyi gázszolgáltató tulajdonában lévő Salgaz Rt. vezérigazgatójának. Az éppen pihenőszabadságát töltő Adrian Ghiță elmondta, az intézkedésre azért van szükség, mert miközben az év elején 80 lejes megawattóránkénti áron tudták megvenni a belföldi kitermelésű földgázt, az elmúlt hónapokban a hazai kitermelők áremelést foganatosítottak, így kezdetben 120, 170, majd 220 lej/Mwh-s gázárt szabtak meg a tőzsdén.

– magyarázta az igazgató, miért srófolják fel jelentősen a szerződésekben szeptember 30-áig érvényes végfogyasztói árat. Ghiță állítja, a kialakult helyzetért elsősorban a két nagy kitermelő vállalatot, az állami kézben lévő Romgaz-t és az osztrák irányítású Petromot terheli a felelősség, mivel nem látják el elegendő földgázzal a piacot. A Salgaz vezérigazgatója rámutatott, a két mamutcég a kitermelt gázmennyiség mindössze 40 százalékát értékesíti a romániai piacon, a többit exportálják, illetve – az igazgató feltételezése szerint – a romániai piacot egymás között felosztó két nagy gázszolgáltatónak, a német tulajdonban lévő E.ON és a francia Engie társaságoknak értékesítik.

Az alacsony jövedelmű romániai energiafogyasztó számára kedvezőtlen ár kialakulásához vezetett az is, hogy a belföldi kitermelésű földgáz referenciaárát a bukaresti hatóságok a Közép-európai Gázelosztó Központ (CEGH) bécsi gáztőzsdéjén megszabott díjszabás alapján állapították meg. Márpedig az első árrobbanás a nemzetközi piacokon következett be: miközben az idei első negyedévben a Baumgarten-tőzsdén 18 euró/Mwh-s árral lehetett találkozni, az év utolsó három hónapjára már 47 euró/Mwh-s áron kötöttek szerződéseket. A hazai energiaárat az Ásványi Erőforrások Országos Ügynökségének (ANRM) 2018 februárjában kibocsátott rendelete alapján igazítják a külföldi tőzsdéhez, holott a romániai kőolajipari vállalatok ellenezték a döntést, abszurdnak tartva, hogy külső tényező alapján szabják meg a hazai piaci díjszabásokat.

„Ilyen körülmények között a hozzánk hasonló kis szolgáltatók képtelenek hozzájutni előnyös áron a földgázhoz. A hatóságok most mind fenyegethetik ellenőrzéssel és büntetésekkel a társaságokat, de ha nem akarunk csődbe menni, kénytelenek vagyunk drágítani.

– vázolta borúlátóan a kilátásokat a nagyszalontai gázszolgáltató vezetője. Adrian Ghiță kérdésünkre hozzátette, tisztában van vele, hogy az ügyfelek egy része szolgáltatót fog váltani, viszont szerinte nem válogathatnak sokkal kedvezőbb kínálatok közül a fogyasztók.

Török László, Nagyszalonta polgármestere lapunktól értesült a tervezett drágításról, az RMDSZ-es elöljáró ugyanis telefonos megkeresésünkkor épp pihenőszabadságát töltötte.

– osztotta meg a Krónikával a Salgaz Rt.-ben 27,22 százalékos tulajdonrészt birtokló nagyszalontai önkormányzat hivatalos álláspontját Török László. Közölte, a 18 ezer lakosú város vezetősége eddig sem eszközölt olyan döntéseket, melyek a polgárok jólétét csökkentették volna.

„Az önkormányzatunk 20 éve nem emelt semmilyen adót, semmilyen szinten. Mi több, a Számvevőszék kérését sem teljesítettük, amely a korábbi években az volt, hogy vezessük be a parkolódíjakat a városközpontban a gépkocsi-tulajdonosok számára. Az sem tettük meg, mert mi polgárközpontú önkormányzat vagyunk. Arról, hogy a piac mit diktál, és mit tud tenni ezzel kapcsoltban a világgazdaság, a Salgaz szakembereit kell kérdezni, hogy ők milyen érveket tudnak felsorakoztatni, mit tudnak tenni az országos és világpiacot is érintő probléma kapcsán” – fogalmazott Török László.

Az elöljáró egyébként arról is beszámolt lapunknak, hogy a hajdúvárosi önkormányzat a közelmúltban növelni szerette volna 27,22 százalékos tulajdonrészét a Salgaz Rt-ben, ezt azonban a többségi tulajdonos, az 53,83 százalékos részesedéssel rendelkező Delgaz Grid Rt. miatt nem sikerült kivitelezni. Elmondta, mivel kisebbségi tulajdonosok, a drágításhoz nem kell a helyi tanács beleegyezése.

– magyarázta az elöljáró.

Mint mondta, a többségi részvényesi státuszra épp amiatt törekedtek, hogy jobban beleszólhassanak a döntésekbe, például egy jelenlegihez hasonló helyzet esetében. Másrészt azt szerették volna, hogy a város teljes területét lefedjék gázhálózattal, mivel jelenleg 75–80 százalékos a lefedettség. Török László szerint a többségi részvényes indoka az volt, hogy „nem tudja”, miért akar az önkormányzat tőkét emelni, és a döntés indoklását kérte. Miközben az RMDSZ-es polgármester szerint a részvénytársaság – és többségi részvényesként az egykori Eon, jelenlegi Delgaz – nem tartotta be ígéretét, és nem akar beruházni a városban.