A több mint 3700 ipari és lakossági ügyfelet kiszolgáló Salgaz Rt. székhelye
Fotó: Rostás Szabolcs
Száz százalékkal emeli a földgáz lakossági árát októbertől a nagyszalontai lakosokat kiszolgáló Salgaz Rt. A társaság vezetője a kitermelőket hibáztatja, a földgázszolgáltató cégben kisebbségi részvényes hajdúváros polgármestere ellenzi a drágítást.
2021. szeptember 01., 18:152021. szeptember 01., 18:15
2021. szeptember 10., 12:032021. szeptember 10., 12:03
Alaposan felszisszentek az érintett nagyszalontai lakosok, amikor az elmúlt napokban arról kaptak értesítést a gázszolgáltatójuktól, hogy október 1-jétől 100 százalékkal megdrágul a fölgáz a hajdúvárosban. A több mint 3700 ipari és lakossági ügyfelet kiszolgáló Salgaz Rt. a havi számlához mellékelt levélben közli, hogy 100 százalékot meghaladó mértékben nőtt a földgáz beszerzési ára a romániai piacon, valamint a szállítási ár, ennek következtében a jövő hónaptól 0,29961 lejbe kerül a földgáz lakossági ára kilowattóránként, vagyis 299,61 lejbe megawattóránként, és ez az ár magában foglalja az áfát (TVA).
Összehasonlításképp: az E.ON társasággal szerződésben álló kolozsvári fogyasztók júliustól 151,94 lejt fizetnek a földgáz megawattórájáért (áfával 180,80 lejt), ami 13 százalékos növekedést jelent a tavaly októberi állapothoz képest. Nagyváradon a Distrigaz Vest ügyfelei most még 217 lej/MWh-t fizetnek, októbertől viszont 267 lejre emeli a szolgáltató a MWh árát, ráadásul az új ár csak december 31-ig lesz érvényes.
Bár a híradásokban hetek óta hallani a romániai szolgáltatók által kilátásba helyezett vagy már gyakorlatba is ültetett drágításról, a meredek áremelés megdöbbentette a hajdúvárosi fogyasztókat, akik most kétségbeesve próbálnak alacsonyabb díjszabást kínáló szolgáltató után nézni.
Mi indokolta a drasztikus drágítást? – szögeztük a kérdést az 53 százalékban a Delgaz Grid marosvásárhelyi gázszolgáltató tulajdonában lévő Salgaz Rt. vezérigazgatójának. Az éppen pihenőszabadságát töltő Adrian Ghiță elmondta, az intézkedésre azért van szükség, mert miközben az év elején 80 lejes megawattóránkénti áron tudták megvenni a belföldi kitermelésű földgázt, az elmúlt hónapokban a hazai kitermelők áremelést foganatosítottak, így kezdetben 120, 170, majd 220 lej/Mwh-s gázárt szabtak meg a tőzsdén.
– magyarázta az igazgató, miért srófolják fel jelentősen a szerződésekben szeptember 30-áig érvényes végfogyasztói árat. Ghiță állítja, a kialakult helyzetért elsősorban a két nagy kitermelő vállalatot, az állami kézben lévő Romgaz-t és az osztrák irányítású Petromot terheli a felelősség, mivel nem látják el elegendő földgázzal a piacot. A Salgaz vezérigazgatója rámutatott, a két mamutcég a kitermelt gázmennyiség mindössze 40 százalékát értékesíti a romániai piacon, a többit exportálják, illetve – az igazgató feltételezése szerint – a romániai piacot egymás között felosztó két nagy gázszolgáltatónak, a német tulajdonban lévő E.ON és a francia Engie társaságoknak értékesítik.
A Salgaz Rt. a havi számlához mellékelt levélben közölte a felháborító hírt
Fotó: Rostás Szabolcs
Az alacsony jövedelmű romániai energiafogyasztó számára kedvezőtlen ár kialakulásához vezetett az is, hogy a belföldi kitermelésű földgáz referenciaárát a bukaresti hatóságok a Közép-európai Gázelosztó Központ (CEGH) bécsi gáztőzsdéjén megszabott díjszabás alapján állapították meg. Márpedig az első árrobbanás a nemzetközi piacokon következett be: miközben az idei első negyedévben a Baumgarten-tőzsdén 18 euró/Mwh-s árral lehetett találkozni, az év utolsó három hónapjára már 47 euró/Mwh-s áron kötöttek szerződéseket. A hazai energiaárat az Ásványi Erőforrások Országos Ügynökségének (ANRM) 2018 februárjában kibocsátott rendelete alapján igazítják a külföldi tőzsdéhez, holott a romániai kőolajipari vállalatok ellenezték a döntést, abszurdnak tartva, hogy külső tényező alapján szabják meg a hazai piaci díjszabásokat.
„Ilyen körülmények között a hozzánk hasonló kis szolgáltatók képtelenek hozzájutni előnyös áron a földgázhoz. A hatóságok most mind fenyegethetik ellenőrzéssel és büntetésekkel a társaságokat, de ha nem akarunk csődbe menni, kénytelenek vagyunk drágítani.
– vázolta borúlátóan a kilátásokat a nagyszalontai gázszolgáltató vezetője. Adrian Ghiță kérdésünkre hozzátette, tisztában van vele, hogy az ügyfelek egy része szolgáltatót fog váltani, viszont szerinte nem válogathatnak sokkal kedvezőbb kínálatok közül a fogyasztók.
Török László, Nagyszalonta polgármestere lapunktól értesült a tervezett drágításról, az RMDSZ-es elöljáró ugyanis telefonos megkeresésünkkor épp pihenőszabadságát töltötte.
– osztotta meg a Krónikával a Salgaz Rt.-ben 27,22 százalékos tulajdonrészt birtokló nagyszalontai önkormányzat hivatalos álláspontját Török László. Közölte, a 18 ezer lakosú város vezetősége eddig sem eszközölt olyan döntéseket, melyek a polgárok jólétét csökkentették volna.
„Az önkormányzatunk 20 éve nem emelt semmilyen adót, semmilyen szinten. Mi több, a Számvevőszék kérését sem teljesítettük, amely a korábbi években az volt, hogy vezessük be a parkolódíjakat a városközpontban a gépkocsi-tulajdonosok számára. Az sem tettük meg, mert mi polgárközpontú önkormányzat vagyunk. Arról, hogy a piac mit diktál, és mit tud tenni ezzel kapcsoltban a világgazdaság, a Salgaz szakembereit kell kérdezni, hogy ők milyen érveket tudnak felsorakoztatni, mit tudnak tenni az országos és világpiacot is érintő probléma kapcsán” – fogalmazott Török László.
Az elöljáró egyébként arról is beszámolt lapunknak, hogy a hajdúvárosi önkormányzat a közelmúltban növelni szerette volna 27,22 százalékos tulajdonrészét a Salgaz Rt-ben, ezt azonban a többségi tulajdonos, az 53,83 százalékos részesedéssel rendelkező Delgaz Grid Rt. miatt nem sikerült kivitelezni. Elmondta, mivel kisebbségi tulajdonosok, a drágításhoz nem kell a helyi tanács beleegyezése.
– magyarázta az elöljáró.
Mint mondta, a többségi részvényesi státuszra épp amiatt törekedtek, hogy jobban beleszólhassanak a döntésekbe, például egy jelenlegihez hasonló helyzet esetében. Másrészt azt szerették volna, hogy a város teljes területét lefedjék gázhálózattal, mivel jelenleg 75–80 százalékos a lefedettség. Török László szerint a többségi részvényes indoka az volt, hogy „nem tudja”, miért akar az önkormányzat tőkét emelni, és a döntés indoklását kérte. Miközben az RMDSZ-es polgármester szerint a részvénytársaság – és többségi részvényesként az egykori Eon, jelenlegi Delgaz – nem tartotta be ígéretét, és nem akar beruházni a városban.
Csapnivaló az ügyfélszolgálat az E.ON-nál
Kígyózó sorok, több órásra elnyúló várakozási idő, idegek harca – tömören összefoglalva ez zajlik ügyfélfogadás címszó alatt Románia egyik legnagyobb gázszolgáltatójánál, az E.ON-nál. Bár több tízezer ipari és lakossági fogyasztóval áll szerződéses viszonyban, a társaság Kolozsváron mindössze egyetlen székhelyet működtet, amelyet az energiaár-liberalizáció okán különösen sokan felkeresnek ebben az időszakban. A cégnél érthetetlen módon mindössze két alkalmazott foglalkozik a szerződéskötésekkel és -módosításokkal, egy harmadik pedig a számlák kifizetése terén segít, útmutatást ad az ügyfeleknek.
Akik sok esetben online vagy telefonon lerendezhető problémájukkal is kénytelenek felkeresni a szolgáltatót, mert a hatékonynak mondott ügyintézés többször meghiúsul a robottal való egyoldalú kommunikáció miatt, sőt az online időpontkérés is nehézségekbe ütközik. Ráadásul az E.ON-nál a péntek nem munkanap, így a járványügyi szabályok miatt az üvegpalota bejárata előtt, a lépcsőn ácsorgó ügyfelek hétfőtől szerdáig 8 és 16, csütörtökön 10 és 18 óra között várhatnak sorukra.
A romániai autópályák összhosszának egyötödét az utóbbi két évben adták át a forgalomnak – jelentette ki vasárnap Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter.
Az államnak az áramszolgáltatókkal szembeni tartozásai az energiaár-szabályozási rendszer alkalmazása után 2024-re mintegy 1 milliárd euróra becsülhetők, de ezt az összeget az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) nem ismerte el.
A Versenytanács valószínűleg arra fogja kérni a Mega Image üzletláncot, hogy értékesítse valamivel kevesebb mint száz üzletét a Profi átvétele érdekében azokon a településeken, ahol a két üzletlánc átfedésben van.
A KBK Kraft Kraft Project Kovászna megyében építi fel Románia első fotovoltaikuspanel-gyárát – a vállalat csütörtökön írt alá szerződést az energiaügyi tárcával, hogy 19,3 millió eurós támogatást kapjon a helyreállítási tervből – közölték.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 394,4609 lejről 5,4592 lejjel (1,38 százalékkal) 399,9201 lejre nőtt egy gramm arany ára, ami újabb rekordot jelent.
Sokan érdeklődnek a kormány roncstraktorvásárlási programja iránt. Hírek szerint a novemberre tervezett start helyett december elején indítanák. Hatvanöt százalékos állami támogatás mellett az 500 millió lejes keret 2800 traktor vásárlására elegendő.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,1 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Nagy bajban van az európai autóipar – annak részeként a romániai is –, és ha az Európai Bizottság nem lép közbe, még súlyosabbá válhat a helyzet, akár tömeges elbocsátások is jöhetnek – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Nem kellett volna megemelni az országos bruttó minimálbért, mert ez már a második emelés volt az elmúlt hat hónapban – jelentette ki szerdán Sterică Fudulea, a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) főtitkára.
A nagy hiánnyal küzdő román államkassza arra készteti a hatóságokat, hogy több pénzt szedjenek be az adófizetőktől. Országszerte megszaporodtak a céges ellenőrzések, de az engedély nélküli, feketemunkából élő természetes személyekre is lecsap a hatóság.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!