2009. november 09., 08:452009. november 09., 08:45
Már csak az Erste Banknak kell jóváhagynia a közel 80 millió eurós kölcsön folyósításáról szóló hitelszerződést, és elkezdődhetnek a Brassó melletti Vidombákon a nemzetközi repülőtér építési munkálatai – tájékoztatta a Krónikát a hét végén Kovács Attila, a Brassó Megyei Tanács alelnöke.
A Kovács szerint két éven belül létrejövő beruházást egyébként a szakemberek szinte elengedhetetlennek tartják a Székelyföld gazdasági fellendüléséhez, hiszen Vidombák Kovászna megye szinte bármelyik pontjáról egy óra alatt megközelíthető, s a legtöbb Hargita megyei településhez is közelebb esik, mint a nemzetközi repülőtérel már rendelkező Marosvásárhely. Csíkszeredától például alig száz kilométerre fekszik, míg a hargitai megyeszékhelytől a Maros megyei vidrátszegi légikikötőig közel 150 kilométer a távolság.
A bukaresti Otopeni után az ország második legnagyobb repülőterének szánt légikikötő fontosságát egyébként a két székely megye vezetői már évekkel ezelőtt felismerték: a 2007-ben létrehozott Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér Részvénytársaságba is beszálltak alapítóként az építési munkálatokat végző kanadai Intelcan cégcsoport, Vidombák, valamint Brassó megyei és városi közgyűlése mellett. Ez a részvénytársaság foglalkozott a projekt előkészítésével, majd megbízta az 1978 óta reptereket építő Intelcant annak kivitelezésével.
Kovács Attila Brassó megyei önkormányzati alelnök lapunknak elmondta, a múlt héten a megyei közgyűlés vezetői Bécsben tárgyaltak az Erste Bank technikai és gazdasági vezetőivel, akik rábólintottak a reptér finanszírozásához szükséges kölcsönre. Így már csak a pénzintézet legfelső vezetőségének kell jóváhagynia a közel 80 millió eurós hitel folyósítását, s kezdődhet az építkezés.
Kovács arra is kitért, hogy az Intelcan 7 millió euró készpénzzel száll be az építkezésbe. Ugyanakkor – tette hozzá – Brassó megye önkormányzata 14 millió eurós kölcsönt vett fel a Román Kereskedelmi Banktól, hogy a repülőtér építésében az önrészt fedezni tudja, ebből 1,5 millió euró még az idén lehívható. A vidombáki légikikötő építésével járó költségeket a megvalósíthatósági tanulmány kidolgozói valamivel több mint 100 millió euróra becsülik.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, a reptér összesen 270 hektáros területre épül, a földterület már hosszas huzavonát követően a Brassó Megyei Tanács magánvagyonába került az államtól, a vidombáki önkormányzattól, illetve az IAR Ghimbav üzemtől. Az utasforgalmat és a teherszállítást lebonyolító terminálok a tervek szerint tízezer négyzetméteres területet foglalnak majd el, a bebiztosított felszállópálya 2,6 kilométer hosszú lesz. Ugyanakkor építenek irányítótornyot, tűzoltóállomást, raktárakat, melléképületeket.
A tervek szerint óránként 400, míg évente kétmillió utas fordul majd meg a vidombáki légikikötőben, és óránként 6 ezer tonna árut fognak mozgatni. A kanadai Intelcan képviselői vállalták, hogy az általában 30 hónapos építkezést rendkívül feszes ütemben, 18 hónap alatt elvégzik.
A munkálatokat az is sürgeti, hogy legtöbb négy és fél év múlva működnie kell a repülőtérnek, mivel ellenkező esetben az egyik földterület a megyei önkormányzat tulajdonából viszszaszáll az államéba. Erről a tavasszal döntött a parlament a demokrata-liberális képviselők javaslatára. Az év elején az Emil Boc vezette alakulat honatyái több ízben is megpróbálták meghiúsítani egy összesen 200 hektáros földterület átutalását az Országos Burgonya- és Cukorrépa-kutató Állomás tulajdonából a megyei tanácséba.
A PDL-s politikusok telekpanamákat sejtettek az ügylet mögött. Egy olyan módosítás beiktatásával, miszerint amennyiben öt éven belül nem épül meg a vidombáki repülőtér, akkor a 200 hektáros telek visszaszáll az állami köztulajdonba, és ismét a kutatóállomás felügyelete alá kerül, a demokrata-liberálisok is belementek a tulajdonváltoztatásba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Látogatottsági adatok