2012. május 17., 13:292012. május 17., 13:29
„Nőtt az egészségtelen táplálkozás miatti elhalálozások száma, ezért természetes, hogy a fogyasztásuk visszaszorítása érdekében többletadó sújtsa őket. Emellett a sör alkohol tartalmú ital, így ahogy az összes többi szeszes italt is többletadó sújtja, természetes, hogy az alkoholos sör is ebbe a kategóriába tartozzék” – mutatott rá a miniszter.
A fast food-adó bevezetése már 2010-ben is fölmerült, ám akkor számos, ellentmondó véleményeket felvonultató nyilvános vitát követően lekerült a napirendről, a hivatalos álláspont szerint azért, mert nehéz lett volna gyakorlatba ültetni. Cseke Attila akkori egészségügyi miniszter 2011 áprilisában azt mondta, az egészségügyi tárcának nem volt konkrét tervezete, csupán egy sajtótájékoztatón merült fel az adónem bevezetésének lehetősége, mint az államkassza bevételeinek növelését lehetővé tevő intézkedés. Akkor a tárca az országos egészségügyi programok finanszírozásának céljával vetette fel a fast food-adó bevezetésének ötletét. Adrian Streinu-Cercel egészségügyi államtitkár akkor azt mondta, hogy a nem ajánlott élelmiszerek listájára a túl sok zsírt tartalmazó élelmiszerek, a magas cukortartalmú édességek és a szénsavas üdítők kerülhetnek fel, a tejtermékek, a hús, a pizza, a saorma és az ásványvíz azonban nem kerülne fel a lajstromba. Az élelmiszergyártók ugyanakkor jelezték: a fast food-adó bevezetése átlagosan húsz százalékos élelmiszerár-növekedést eredményezne, emellett az alkalmazottak húsz százalékát, mintegy 36 ezer embert kellene elbocsátani miatta.
| A „szenvedélyadónak” nevezett illetéket, amelyet Vasile Cepoi egészségügyi miniszter most a fejlett sörkultúrával rendelkező országokban élelmiszernek minősülő sörre is kiterjesztene, még 2006-ban vezették be, azzal a céllal, hogy visszaszorítsák a dohányáru és a szeszes italok fogyasztását. Utóbbi kategóriába azonban nem sorolták oda a bort és a sört. Az adó ezer szál cigarettánként tíz euró, illetve 2 euró egy liter tiszta alkoholra számítva. Az adó kivetése óta 2006 és 2012 január elseje között mintegy hétmilliárd lej folyt be az egészségügyi minisztérium kasszájába. Mindez évente mintegy egymilliárd lejes bevételt jelentett a tárcának, amelynek tavalyi költségvetése 4,4 milliárd lej volt, idén pedig 5,46 milliárd lejből gazdálkodhat. Az egészségügyi törvény értelmében a szenvedélyadóból befolyt összegeket az egészségügyi rendszer fejlesztésére, valamint országos egészségügyi programok finanszírozására kell fordítani. |
Vasile Cepoi egyébként nem csupán a gyorsételekre kivetendő adót említette az államkassza bevételeit növelő, tervezett intézkedések között. Így az egészségbiztosítási hozzájárulás emelését is fölvetette, sőt annak a lehetőségét sem zárta ki, hogy azt minden nyugdíjasnak is fizetnie kelljen a járulékot. Ezek kapcsán is leszögezte azonban, hogy bevezetésükhöz politikai döntés szükséges. Mint ismeretes, a Ponta-kormány épp szerdán döntötte el, hogy visszafizeti a nyugdíjasoknak azt az összeget, amelyet 2011 januárja óta egészségbiztosítási járulékként levontak a 740 lejnél kisebb illetményekből. Cepoi azt is fölvetette, hogy a diákok és egyetemi hallgatók ingyenes egészségbiztosítását fedező összeget az államkasszából kellene biztosítani.
Egy, az ExpertForum Egyesület és a Local American Working Group által készített jelentésre hivatkozva a miniszter leszögezte: Európában Románia költi a legkevesebb pénzt az egészségügyre. 2009-ben az erre a célra szánt források a bruttó hazai termék (GDP) 5,7 százalékát tették ki. Cepoi kijelentette: az állami hozzájárulás jelentős mértékű az egészségügy finanszírozásában, de nagyobb átláthatóságra és kiszámíthatóságra van szükség.
Leszögezte: pontosan rögzíteni kell, milyen szolgáltatásokat fedez az államkassza és az egészségbiztosítások. Fontosnak tartotta ugyanakkor az alternatív egészségbiztosítások lehetőségének a bevezetését. Kijelentette: a minimális szolgáltatási csomagnak csupán a súlyos problémák kezelését kellene magába foglalnia.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Látogatottsági adatok