Fotó: Agerpres
2010. április 27., 10:342010. április 27., 10:34
Görögország adósságproblémája döntő kérdés az egész euróövezet, sőt az egész világgazdaság számára az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosa, Olli Rehn szerint.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank, illetve a Húszak (G20) tavaszi, washingtoni tanácskozása közben tartott sajtóértekezletén Olli Rehn nem óhajtotta megjósolni, mikor indulhat a pénzügyi mentőakció, mikor kaphat Görögország pénzt az EU-tól és az IMF-től, de határozottan állította, hogy „az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF tevékenyen dolgozik” a támogatási terv véglegesítésén. A biztos szerint a jelenleg Athénban folyó tárgyalások május elején befejeződhetnek. Mint mondta, a végső döntés az euróövezeti nemzeti kormányok kezében van, de azok elkötelezettek Görögország megsegítése mellett.
Hasonlóképpen vélekedik a görög pénzügyminiszter is, aki szerint május elejére kész lesz az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi mentőöve Görögország számára, és a feltételek minden partner számára elfogadhatók lesznek, beleértve Németországot. Jeórjiosz Papakonsztantinu (képünkön) egyszersmind kizárja, hogy átütemeznék a görög adósságokat vagy Görögország kiválna az euróövezetből. Vasárnapi sajtóértekezletén Washingtonban figyelmeztette a befektetőket, hogy „aki a görög fizetésképtelenségre játszik a piacon, az a rajta lévő inget is el fogja veszíteni”.
Minden korábbinál magasabbra emelkedett tegnap az arany euróban kifejezett ára, elemzők szerint főként a görög adósságválság körüli aggodalmak hatására. Egy uncia (32,1 gramm) arany 867,43 euróba került tegnap dél körül a nemzetközi fémpiaci kereskedelemben, a pénteki esti 864,07 euró után. Dollárban számítva 1159,73 dolláros unciánkénti áron kereskedtek a nemesfémmel, ami csaknem 3 dolláros emelkedés a pénteki, 1156,90 dolláros záró árhoz képest. |
A görög pénzügyminiszter előzőleg találkozott Dominique Strauss-Kahnnal, az IMF vezérigazgatójával. A megbeszélésről kiadott IMF-közlemény gyors munkát ígért a hároméves hitelkeret összeállításában, de kiutalás megkezdésének időpontjáról nem volt szó benne.
Eközben tegnap a súlyos adósságproblémával küszködő Görögország pénzügyi megsegítésének terve rendkívül heves belpolitikai vitát váltott ki Berlinben. Az ellenzék csaknem egyöntetűen az Athénnak nyújtandó segély ellen van, de fenntartásait fogalmazta meg az Angela Merkel kancellár vezette konzervatívok kormánykoalíciós partnere, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) is. Guido Westerwelle pártelnök, külügyminiszter egy televíziós nyilatkozatban óvott minden elsietett lépéstől, hangsúlyozva, hogy Németországnak, illetve az Európai Uniónak rendkívül óvatosan kell eljárnia. A kereszténydemokrata CDU másik koalíciós partnere, a bajor CSU pedig alternatívaként azt vetette fel, hogy Görögországot ki kellene zárni az euróövezetből.
A parlamenti ellenzék vezetőerejének számító Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke, Sigmar Gabriel egy tegnapi interjúban azzal vádolta meg Angela Merkel kancellárt, hogy „hazudott a németeknek”.
Minden korábbi rekordot megdöntött a tegnapi londoni kereskedésben a görög szuverén adósságtörlesztési leállás ellen köthető határidős biztosítási ügyletek (CDS) árazása, jelezve, hogy az euróövezeti tag Görögország mint szuverén adóspiaci törlesztéskockázati megítélése újabb mélypontra süllyedt, a kilátásba helyezett EU/IMF-segélycsomag ellenére is. A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision közölte: a görög államadósság-törlesztési kockázatra kínált hitelpiaci származékos csereügyletek (credit default swaps, CDS), vagyis a görög fizetési leállás elleni adósságpiaci biztosítási tranzakciók árazása a tegnapi londoni kereskedésben szinte példátlanul meredeken, csaknem 100 bázispontos megugrással 713 bázispontos, napközbeni csúcsra emelkedett. |
A szociáldemokrata pártvezető felrótta, hogy Merkel a közelmúltban tartott európai uniós csúcstalálkozón a német adófizetők „vaskancellárjaként” ünnepeltette magát, elutasítva a Görögországnak nyújtandó hitelt.
A szociáldemokrata politikus szerint Merkel már akkor tudta, hogy az euró stabilitása érdekében Berlin részt fog venni a segélyprogramban. Gabriel utalt arra: pártja csakis akkor egyezne bele a segélyprogramba, ha annak feltételei teljes mértékben átláthatók, és abban a bankok is részt vesznek.
Angela Merkel korábban azt ígérte, hogy minden lépésről tájékoztatni fogja a parlamenti pártok frakciót. Egyben hangsúlyozta, hogy nincs szó Athén automatikus megsegítéséről, a görög kormánynak előbb meg kell állapodnia egy hiteles takarékossági programról az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal.
Leszögezte azt is, hogy az említett feltételek teljesülése esetén a német szerepvállalás nem az adófizetők pénzéből, azaz nem a költségvetésből történne, hanem egy olyan hitelkonstrukcióval, amely az állami tulajdonban lévő KfW bank (Kreditanstalt für Wiederaufbau) égisze alatt zajlik.
A hírek szerint Németország idén 8,4 milliárd euróval venné ki a részét a nemzetközi segélyből. A legfrissebb felmérésekből kitűnt: a német lakosság 94 százaléka azon a véleményen van, hogy Berlin nem költhet milliárdokat Athén megsegítésére.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.