Remek program. Kolozsvár az IT fellegvára, viszont szintlépés szükséges
Fotó: Pixabay.com
Egy „IT-guru”, egyetemi oktató arra figyelmeztet, hogy az információtechnológia romániai fellegvárának tartott Kolozsváron az ágazat elért egy bizonyos határt, amelyet csak megújulással, a BMW-vel kötött partnerséghez hasonló megoldásokkal tud átlépni. Utóbbi kapcsán Daniel Metz úgy véli, miközben Magyarország nagy áldozatokkal érte el, hogy „bádogot hajlítson” a német autóipari óriásnak, Kolozsvár az „észt” adja.
2024. március 21., 19:072024. március 21., 19:07
A jövőben nem lesz sikeres az információtechnológia (IT) ágazata Kolozsváron, ha az érintettek nem tudnak szintet lépni – jelentette ki az Adevărulnak adott interjúban Daniel Metz. A kincses város és az ország egyik legnagyobb IT-cégének alapítóját, korábbi vezérigazgatóját – aki egy ideje „visszavonult” az egyetemi közegbe, többek között a gyulafehérvári 1918. december 1. nevű intézmény prorektora és adjunktus a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen – annak kapcsán faggatta a bukaresti székhelyű médium, hogy egyre több vészjósló hír érkezik a kincses városi IT-szektorból: megszorításokról, leépítésekről hallani.
„Jelen állás szerint lezárult egy fejlődési ciklus a kolozsvári IT-ágazatban, és újabb következik. Mi még nem ismerjük ezt. Ugrásra van szükségünk, egy fal előtt állunk, amit meg kell mászni, hogy elérjük a következő szintet” – jelentette ki a számítástechnikai szakember. Aki szerint a kincses város már nem vonzó: legfőbb problémája, hogy olyan magas költségeket generál, amelyeket a vállalatok csakis tevékenységi körük összetettségének bővítésével tudnak fedezni.
Metz szerint a kolozsvári szakcégek által termelt nyereség ijesztően összezsugorodott, ami azért aggasztó, mert így nem jut befektetésekre, fejlesztésekre. A szakember az Adevărulnak kifejtette, ha valaki befektetési projektben gondolkodik, nincs hozzá elég erőforrás Kolozsváron. Ha mégis szert tesz erre, jelentős hozzáadott érték kell ahhoz, hogy meg is tudja fizetni. „Ilyen projektekből nagyon kevés van, európai szinten is. A BMW kivétel” – ismertette, a német autóipari óriás kincses városi megjelenésére utalva.
Daniel Metz: Kolozsvár legfőbb problémája, hogy nagyon magas költségeket generál
Fotó: Facebook/Daniel Metz
Amint arról beszámoltunk, Kolozsváron nyit informatikai központot a BMW Group, ebből a célból a német autógyártó vegyesvállalatot hoz létre az NTT Data Románia informatikai céggel – utóbbi egy japán székhelyű multinacionális informatikai vállalat itteni kirendeltsége, amelynek egyik alapítója éppen Daniel Metz.
Az új erdélyi központban kezdetben 120 számítástechnikai szakember dolgozik majd. Az idei év végére 250-re, 2027-re pedig ezer fölé nőhet majd létszám – közölték a vegyesvállalat alapítói. „Az NTT Data személyében egy erős partnerre támaszkodunk, amely kitűnő hálózattal rendelkezik egy dinamikus technológiai területen, lehetővé téve, hogy fokozott ütemben és célzottan további szoftverkompetenciákat fejlesszünk ki” – nyilatkozta Alexander Buresch, a BMW Group informatikai fejlesztésért felelős igazgatója.
Maria Metz, az NTT Data Románia vezérigazgatója azt mondta, az együttműködés az autógyártó digitális átalakulásának támogatását tűzi ki célul. A kolozsvári központ feladata informatikai megoldások szolgáltatása lesz a termelés, a fejlesztés, a humánerőforrások, az értékesítés és a pénzügy számára. A BMW a második autóipari óriás, amely informatikai központot nyit Kolozsváron. Az első a Porsche volt, amely 2016-ban jelent meg az erdélyi városban.
Daniel Metz az idézett interjúban kijelentette: a BMW és az NTT közös projektje, nemzetközi vegyesvállalata (joint venture) jelenti a megoldást a kolozsvári IT-ágazat problémájára. „Ez a példa, minek kell történnie ahhoz, hogy Kolozsvár Románia innovációs és jóléti központja maradjon. Mert a jólét hosszú távon jól fizetett, fenntartható munkahelyeket jelent” – vélekedett.
Majd kitért a BMW magyarországi óriásberuházására is. Mint ismeretes, teljes értékű BMW-gyár épül Debrecenben több mint egymilliárd eurós befektetésből. A globális nagyvállalat legmodernebb, úgynevezett iFactory-alapú üzemében 2025-ben kezdi meg az autógyártást több mint ezerötszáz munkavállaló.
Számos érv szól amellett, hogy a nemzetközi autóipar által „lerohant” Debrecen helyett Nagyváradon létesít új üzemet 650 millió eurós befektetéssel a Nokian Tyres – közölte a finn gumiabroncsgyártó első embere.
A bádoghajlítás is fontos, de ezt ma itt teszed, holnap amott. Viszont autókat alkotni és elképzelni egészen más dolog” – jelentette ki az Adevărulnak adott interjúban az IT-szakember. Aki szerint a már fennálló kapcsolataiknak köszönhetően sikerült Kolozsvárra csalni a BMW-t: 2005 óta „harmad-negyedrangú projektekben” már együttműködtek, viszont most elsőrangút sikerült a kincses városba hozni. „Ez az a jelentős hozzáadott érték, ilyeneknek kell Kolozsvárra jönniük” – szögezte le az egyetemi oktató.
Kutatók becslése szerint 2024-ben stagnálás vagy akár enyhe visszaesés is várható az IT-alkalmazottak számát tekintve
Fotó: Barabás Ákos
Akinek egyik felsőoktatási intézménye, a kolozsvári székhelyű Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) gazdaságot monitorozó, Romanian Economic Monitor nevű projektjének kutatócsoportja éppen a minap közölt egy elemzést a romániai IT-szektor helyzetéről. Eszerint 2023-ban országos szinten 147 200-an dolgoztak az információtechnológiai ágazatban, 5,1 százalékkal többen, mint egy évvel korábban: Viszont a növekedés ritmusa jócskán lassult: az elmúlt években 10 százalék fölötti volt, a pandémia alatt, 2021-ben pedig a 15 százalékot is meghaladta.
A kutatók becslése szerint 2024-ben stagnálás vagy akár enyhe visszaesés is várható. Az Economedia.ro által idézett elemzésben arra is rámutatnak, hogy a piacnak újra kell gondolnia magát: a vállalatok által eddig előszeretettel használt úgynevezett outsourcing – azaz kiszervezés, bizonyos feladatok más cégekkel történő elvégeztetése – helyett az innovációra kellene fektetniük a hangsúlyt.
Az elemzésben egyébként az IT-alkalmazottak fizetésére is kitérnek: tavaly 11 268 lej (2265 euró) volt a nettó átlagbér, így anyagilag ez a legjobban elismert ágazat Romániában, ahol az országos átlagfizetés picivel 5000 lej (1005 euró) felett volt 2023-ban.
A vezető romániai hírportálok, gazdasági lapok is beszámoltak a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) értesüléséről, miszerint az elektromos járműveket gyártó kínai óriásvállalat, a BYD Magyarországon hozza létre első európai gyárát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!