Magyarországé a bádog, Kolozsváré az ész? IT-helyzetkép a kincses városból nézve

Magyarországé a bádog, Kolozsváré az ész? IT-helyzetkép a kincses városból nézve

Remek program. Kolozsvár az IT fellegvára, viszont szintlépés szükséges

Fotó: Pixabay.com

Egy „IT-guru”, egyetemi oktató arra figyelmeztet, hogy az információtechnológia romániai fellegvárának tartott Kolozsváron az ágazat elért egy bizonyos határt, amelyet csak megújulással, a BMW-vel kötött partnerséghez hasonló megoldásokkal tud átlépni. Utóbbi kapcsán Daniel Metz úgy véli, miközben Magyarország nagy áldozatokkal érte el, hogy „bádogot hajlítson” a német autóipari óriásnak, Kolozsvár az „észt” adja.

Páva Adorján

2024. március 21., 19:072024. március 21., 19:07

A jövőben nem lesz sikeres az információtechnológia (IT) ágazata Kolozsváron, ha az érintettek nem tudnak szintet lépni – jelentette ki az Adevărulnak adott interjúban Daniel Metz. A kincses város és az ország egyik legnagyobb IT-cégének alapítóját, korábbi vezérigazgatóját – aki egy ideje „visszavonult” az egyetemi közegbe, többek között a gyulafehérvári 1918. december 1. nevű intézmény prorektora és adjunktus a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen – annak kapcsán faggatta a bukaresti székhelyű médium, hogy egyre több vészjósló hír érkezik a kincses városi IT-szektorból: megszorításokról, leépítésekről hallani.

„Jelen állás szerint lezárult egy fejlődési ciklus a kolozsvári IT-ágazatban, és újabb következik. Mi még nem ismerjük ezt. Ugrásra van szükségünk, egy fal előtt állunk, amit meg kell mászni, hogy elérjük a következő szintet” – jelentette ki a számítástechnikai szakember. Aki szerint a kincses város már nem vonzó: legfőbb problémája, hogy olyan magas költségeket generál, amelyeket a vállalatok csakis tevékenységi körük összetettségének bővítésével tudnak fedezni.

A legköltségesebb összetevő az alkalmazottak bére: egy közepes szintet képviselő szakember immár havonta 2500-3000 eurót keres Erdély fővárosában.

Metz szerint a kolozsvári szakcégek által termelt nyereség ijesztően összezsugorodott, ami azért aggasztó, mert így nem jut befektetésekre, fejlesztésekre. A szakember az Adevărulnak kifejtette, ha valaki befektetési projektben gondolkodik, nincs hozzá elég erőforrás Kolozsváron. Ha mégis szert tesz erre, jelentős hozzáadott érték kell ahhoz, hogy meg is tudja fizetni. „Ilyen projektekből nagyon kevés van, európai szinten is. A BMW kivétel” – ismertette, a német autóipari óriás kincses városi megjelenésére utalva.

Galéria

Daniel Metz: Kolozsvár legfőbb problémája, hogy nagyon magas költségeket generál

Fotó: Facebook/Daniel Metz

Amint arról beszámoltunk, Kolozsváron nyit informatikai központot a BMW Group, ebből a célból a német autógyártó vegyesvállalatot hoz létre az NTT Data Románia informatikai céggel – utóbbi egy japán székhelyű multinacionális informatikai vállalat itteni kirendeltsége, amelynek egyik alapítója éppen Daniel Metz.

Az új erdélyi központban kezdetben 120 számítástechnikai szakember dolgozik majd. Az idei év végére 250-re, 2027-re pedig ezer fölé nőhet majd létszám – közölték a vegyesvállalat alapítói. „Az NTT Data személyében egy erős partnerre támaszkodunk, amely kitűnő hálózattal rendelkezik egy dinamikus technológiai területen, lehetővé téve, hogy fokozott ütemben és célzottan további szoftverkompetenciákat fejlesszünk ki” – nyilatkozta Alexander Buresch, a BMW Group informatikai fejlesztésért felelős igazgatója.

Maria Metz, az NTT Data Románia vezérigazgatója azt mondta, az együttműködés az autógyártó digitális átalakulásának támogatását tűzi ki célul. A kolozsvári központ feladata informatikai megoldások szolgáltatása lesz a termelés, a fejlesztés, a humánerőforrások, az értékesítés és a pénzügy számára. A BMW a második autóipari óriás, amely informatikai központot nyit Kolozsváron. Az első a Porsche volt, amely 2016-ban jelent meg az erdélyi városban.

Daniel Metz az idézett interjúban kijelentette: a BMW és az NTT közös projektje, nemzetközi vegyesvállalata (joint venture) jelenti a megoldást a kolozsvári IT-ágazat problémájára. „Ez a példa, minek kell történnie ahhoz, hogy Kolozsvár Románia innovációs és jóléti központja maradjon. Mert a jólét hosszú távon jól fizetett, fenntartható munkahelyeket jelent” – vélekedett.

Majd kitért a BMW magyarországi óriásberuházására is. Mint ismeretes, teljes értékű BMW-gyár épül Debrecenben több mint egymilliárd eurós befektetésből. A globális nagyvállalat legmodernebb, úgynevezett iFactory-alapú üzemében 2025-ben kezdi meg az autógyártást több mint ezerötszáz munkavállaló.

korábban írtuk

Várad is „lekanyarít” magának a Debrecent óriásbefektetésekkel elhalmozó autóipari rajongásból
Várad is „lekanyarít” magának a Debrecent óriásbefektetésekkel elhalmozó autóipari rajongásból

Számos érv szól amellett, hogy a nemzetközi autóipar által „lerohant” Debrecen helyett Nagyváradon létesít új üzemet 650 millió eurós befektetéssel a Nokian Tyres – közölte a finn gumiabroncsgyártó első embere.

Idézet
A magyar állam nagyon sok pénzzel, óriási szubvenciókkal győzte meg őket, hogy Magyarországra jöjjenek bádogot hajlítani. Mi arról győztük meg őket, hogy jöjjenek Kolozsvárra és fektessenek be a mi és a fiataljaink intelligenciájába, ami a jövőt jelenti.

A bádoghajlítás is fontos, de ezt ma itt teszed, holnap amott. Viszont autókat alkotni és elképzelni egészen más dolog” – jelentette ki az Adevărulnak adott interjúban az IT-szakember. Aki szerint a már fennálló kapcsolataiknak köszönhetően sikerült Kolozsvárra csalni a BMW-t: 2005 óta „harmad-negyedrangú projektekben” már együttműködtek, viszont most elsőrangút sikerült a kincses városba hozni. „Ez az a jelentős hozzáadott érték, ilyeneknek kell Kolozsvárra jönniük” – szögezte le az egyetemi oktató.

Galéria

Kutatók becslése szerint 2024-ben stagnálás vagy akár enyhe visszaesés is várható az IT-alkalmazottak számát tekintve

Fotó: Barabás Ákos

Akinek egyik felsőoktatási intézménye, a kolozsvári székhelyű Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) gazdaságot monitorozó, Romanian Economic Monitor nevű projektjének kutatócsoportja éppen a minap közölt egy elemzést a romániai IT-szektor helyzetéről. Eszerint 2023-ban országos szinten 147 200-an dolgoztak az információtechnológiai ágazatban, 5,1 százalékkal többen, mint egy évvel korábban: Viszont a növekedés ritmusa jócskán lassult: az elmúlt években 10 százalék fölötti volt, a pandémia alatt, 2021-ben pedig a 15 százalékot is meghaladta.

A kutatók becslése szerint 2024-ben stagnálás vagy akár enyhe visszaesés is várható. Az Economedia.ro által idézett elemzésben arra is rámutatnak, hogy a piacnak újra kell gondolnia magát: a vállalatok által eddig előszeretettel használt úgynevezett outsourcing – azaz kiszervezés, bizonyos feladatok más cégekkel történő elvégeztetése – helyett az innovációra kellene fektetniük a hangsúlyt.

Az elemzésben egyébként az IT-alkalmazottak fizetésére is kitérnek: tavaly 11 268 lej (2265 euró) volt a nettó átlagbér, így anyagilag ez a legjobban elismert ágazat Romániában, ahol az országos átlagfizetés picivel 5000 lej (1005 euró) felett volt 2023-ban.

korábban írtuk

Sóvárogva nézik Romániából a magyar határtól nem messze várt újabb autóipari óriásberuházást
Sóvárogva nézik Romániából a magyar határtól nem messze várt újabb autóipari óriásberuházást

A vezető romániai hírportálok, gazdasági lapok is beszámoltak a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) értesüléséről, miszerint az elektromos járműveket gyártó kínai óriásvállalat, a BYD Magyarországon hozza létre első európai gyárát.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 20., szombat

Változó utazási trendek: népszerűbb a hegyvidék, mint a tengerpart

Kétszer népszerűbb az utazni vágyó romániai lakosok körében a hegyvidék, mint a tengerpart, és a gyógyfürdők is megelőzik a Fekete-tengeri kiruccanás iránti vágyat – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Változó utazási trendek: népszerűbb a hegyvidék, mint a tengerpart
2024. április 20., szombat

Magukhoz akarják édesgetni a nagy üzletláncok a helyi mezőgazdasági termelőket

A friss mezőgazdasági termékek internetes kínálata és a kézműves vásárok egyre nagyobb népszerűsége irányváltást mutat a vásárlói szokások alakulásában. Az új trend a multinacionális cégek romániai üzletláncait is alkalmazkodásra készteti.

Magukhoz akarják édesgetni a nagy üzletláncok a helyi mezőgazdasági termelőket
2024. április 19., péntek

Románia leggazdagabb 10 százaléka közel ötször többet keres, mint a legszegényebb 10 százalék

Az európai uniós tagállamok közül Romániában az egyik legnagyobb a különbség a leggazdagabbak és a legszegényebbek jövedelme között – hívta fel a figyelmet a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia Alapítvány az Eurostat 2022-es adatait idézve.

Románia leggazdagabb 10 százaléka közel ötször többet keres, mint a legszegényebb 10 százalék
2024. április 18., csütörtök

Kifulladt a lakásépítési lendület: több mint 40 százalékos visszaesést mértek

Az első két hónapban, a nyers adatok alapján, 41,2 százalékkal csökkent Romániában a lakásépítés volumene éves összevetésben – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Kifulladt a lakásépítési lendület: több mint 40 százalékos visszaesést mértek
2024. április 17., szerda

Márciusban is Romániában volt a legmagasabb az infláció uniós összevetésben

Az Európai Unióban a februári 2,8 százalékról, illetve a januári 3,1 százalékról márciusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat adataiból.

Márciusban is Romániában volt a legmagasabb az infláció uniós összevetésben
2024. április 17., szerda

Több mint 150 ezer autó gördült már le idén a romániai gyártósorokról

Az év első három hónapjában a 2023-as év hasonló időszakához képest 7,1 százalékkal nőtt a gépkocsigyártás Romániában, összesen 152 912 jármű gördült le a gyártósorról – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének szerdán közzétett adataiból.

Több mint 150 ezer autó gördült már le idén a romániai gyártósorokról
2024. április 16., kedd

Nincs már szükség az energiaárak szabályozására a bumeránghatásra figyelmeztető szakértők szerint

Már semmi sem indokolja az állam beavatkozását a romániai energiaárakba – állapították meg az Intelligens Energia Egyesület keddi szakmai rendezvényén felszólaló nemzetközi szakértők.

Nincs már szükség az energiaárak szabályozására a bumeránghatásra figyelmeztető szakértők szerint
2024. április 16., kedd

Gyengébb gazdasági bővülést jósol Romániának a Valutaalap

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az októberi 3,8 százalékról 2,8 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.

Gyengébb gazdasági bővülést jósol Romániának a Valutaalap
2024. április 16., kedd

Befektetésre ajánlja Romániát a Standard&Poor's, de bőven akadnak tennivalók

Megerősítette a hosszú és rövid futamú román devizaadósság-állomány eddigi BBB-/A3 besorolását és változatlanul stabil kilátás mellett továbbra is befektetésre ajánlja Romániát a Standard&Poor's nemzetközi hitelminősítő – közölte a pénzügyminisztérium.

Befektetésre ajánlja Romániát a Standard&Poor's, de bőven akadnak tennivalók
2024. április 15., hétfő

Energiapiaci szereplőket bírságolt az ANRE a piac manipulálása miatt

Összesen 18 millió lejre bírságolt az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) három vállalatot a villamosenergia-nagykereskedelmi piaci tranzakciók szabályainak megsértése miatt.

Energiapiaci szereplőket bírságolt az ANRE a piac manipulálása miatt