Nagyot néztek. Egyes romániai sajtóbeszámolók szerint Magyarország ismét arra csapott le, amit Románia elszalasztott
Fotó: Facebook/BYD Magyarország
A vezető romániai hírportálok, gazdasági lapok is beszámoltak a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) értesüléséről, miszerint az elektromos járműveket gyártó kínai óriásvállalat, a BYD Magyarországon hozza létre első európai gyárát. Több romániai internetes felületen azzal „spékelték meg” a nagy valószínűséggel Szegeden, többmilliárd euróból megvalósítandó üzemről szóló szalagcímeket, hogy az autóiparra szintén jelentős mértékben támaszkodó Románia ismét elszalasztott egy nagy lehetőséget, mellyel Magyarország él.
2023. november 07., 09:572023. november 07., 09:57
A BYD Magyarországon építheti meg új európai üzemét, újabb olyan autógyártóként, amely elkerüli Romániát – áll az Economica.net vonatkozó, az alaphírt alaposan feldolgozó cikkének címében. A mérvadó gazdasági portál emlékeztet: a világ egyik legnagyobb villanyautó-gyártója ezzel csatlakozhat a Magyarországon szintén gyártósorokkal jelen lévő vagy megjelenő Audihoz, BMW-hez, Mercedes-Benzhez, Suzukihoz, Opelhez.
Emlékeztetnek: a BYD csaknem két éve tervezi, hogy megvesse a lábát Európában, ahol saját gyárra is szüksége lesz a tervezett terjeszkedés megvalósítása érdekében. A belső, megbízható, ám névtelen forrásokat idéző FAS szerint a döntés már megszületett a magyarországi helyszínről, ám a hivatalos bejelentés még várat magára. Az autógyártó képviselői a Reuters hírügynökség megkeresésére csupán annyit árultak el, hogy ezt év végéig megteszik – viszont a rövid időszak is azt jelzi, hogy a döntés már megszületett.
A BYD egy 1995 februárjában alapított kínai cég, ami kezdetben akkumulátorok gyártásával foglalkozott telefonokhoz, majd egy évvel később már lítium-ion akkumulátorokat gyártott. 2003-ban megalapították a BYD Auto nevű leányvállalatot, és azóta a világ egyik legnagyobb elektromosautó-gyártójává váltak. Viszont valójában egy ipari konglomerátumról van szó, amely számos más szegmensben is tevékenykedik, az elektromos akkumulátorok terén például a második legnagyobb szereplő, továbbá a mobiltelefonok piacán is a globális élvonalban van – számolt be a Portfolio.hu portál. Nagy előnynek számít, hogy saját akkumulátorokat, alkatrészeket és chipeket gyárt. 2023 harmadik negyedévében 431 603 elektromos autót adtak el (ami 23 százalékos növekedés az azt megelőző negyedévhez képest); még soha nem voltak ilyen közel a globális éllovas Teslához, amely ugyanabban az időszakban 435 059 e-autót értékesített.
A román gazdasági portál kiemeli: Magyarország földrajzi elhelyezkedésének, fejlett autópálya- és vasúti hálózatának, az állami támogatásoknak köszönhetően vonzó a nagy autóipari szereplők számára, és nem utolsó sorban a szakképzett munkaerő miatt, amelyet az Economica szerint a szomszédos országokból, Szerbiából és Romániából is „átcsalnak”. Megemlítik a már működő autógyárakat Szentgotthárdon, Győrben, Kecskeméten, Esztergomban, Komáromban, illetve a BMW épülő debreceni üzemét is.
A román portál által közölt adatok szerint Magyarországon tavaly összesen 453 350 járművet gyártottak (amelyből 799 busz), míg a négy romániai üzemben – Mioveni (Dacia-Renault), Craiova (Ford), Nagybánya (ATP) és Ciorogârla (BMC) – összesen csaknem 510 ezret. „A magyarországi bővülés ismeretében Románia gyártási előnye, amely már most minimális, nem tartható sokáig, ha a kormánynak nem sikerül újabb befektetőt idecsalogatnia. Bár erről több mint tíz éve beszélnek, egyetlen új befektetés sem valósult meg az autógyártás terén.
– állapítja meg az Economica.net portál. Amely felidézi a közelmúlt több milliárd eurós magyarországi akkumulátorgyártási beruházásait, és közli egy korábbi nemzetközi elemzés adatait is, miszerint 2030-ban a legnagyobb gyártót, Németországot (484 gigawattóra) Magyarország fogja követni (207 GwH), megelőzve Franciaországot (125 GwH), Lengyelországot (120 GwH) és Svédországot (110 GwH).
Fotó: Facebook/BYD Magyarország
A két nagy gyártó, a Dacia és a Ford, illetve kisebb vállalatok mellett mintegy félezer alkatrészgyártó van jelen. Bár utóbbi ágazatban folyamatosak az új beruházások, és a már meglévő piaci szereplők is fejlesztenek, új nagy gépkocsigyártó régóta nem jelent meg Romániában.
Ugyanakkor Nagyvárad is „lekanyarít” magának a Debrecent óriásbefektetésekkel elhalmozó autóipari rajongásból. Amint arról beszámoltunk, számos érv szól amellett, hogy a nemzetközi autóipar által „lerohant” Debrecen helyett Váradon létesít új üzemet 650 millió eurós befektetéssel a Nokian Tyres – közölte a finn gumiabroncsgyártó első embere. Bár a partiumi város mellett felhozott indokok zöme igazából ugyanúgy érvényes lenne a cívisvárosra is, Várad számára rendkívül hízelgő, hogy szintén képes megteremteni a hasonló ipari befektetésekhez elengedhetetlen körülményeket. A debreceni gigaberuházásokhoz közeli földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően közvetett haszonra és talán további nagybefektetőkre is számíthat.
Számos érv szól amellett, hogy a nemzetközi autóipar által „lerohant” Debrecen helyett Nagyváradon létesít új üzemet 650 millió eurós befektetéssel a Nokian Tyres – közölte a finn gumiabroncsgyártó első embere.
Visszatérve a BYD valószínű magyarországi beruházására, a gyárlétesítésről szóló hírek azok után kaptak erőre, hogy Orbán Viktor októberi kínai útja során az ázsiai óriásvállalat első emberével is tárgyalt. Az autógyárban a magyar kormányfőnek tájékoztatást adtak a vállalat felépítéséről, magyarországi tevékenységéről – a komáromi autóbuszgyár és a fóti akkumulátor-összeszerelő üzem működéséről –, majd bemutatták a BYD által készített legmodernebb elektromos autómodelleket. Ezt megelőzően az autógyártó – a kelet-közép-európai régióban elsőként – megkezdte Magyarországon tisztán elektromos járművei értékesítését.
A budapesti kormány egyelőre nem kívánt reagálni a BYD-gyár létesítéséről szóló hírekre, mint ahogy a szegedi városháza sem. Merthogy az anyaországi sajtó szerint utóbbi városban, egy ritkaságszámba menő, 300 hektáros összefüggő területen „nagyon készülnek valamire”.
Az óriásberuházás egyébként annak ellenére megvalósulhat, hogy az Európai Unió köztudottan korlátozásokat kíván bevezetni a kínai gyártású autókkal szemben, arra hivatkozva, hogy az ipar ázsiai képviselői jelentős állami támogatásban részesülnek hazájukban, ezért – egy „tisztességtelen versenyhelyzet” haszonélvezőiként – európai vetélytársaiknál jóval olcsóbban tudják kínálni termékeiket. Amelyek amúgy immár szinte minden európai igénynek megfelelnek, a törésteszteken is jól teljesítenek.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
Április 8-tól, hétfőtől idén immár másodszor drágul a cigaretta Romániában. 2023 első napja óta ez már az ötödik cigarettaáremelés.
Miközben pár évvel ezelőtt még pillanatok alatt kimerült az Első otthon, majd Új otthon programra szánt keret, mára már alig mutatkozik érdeklődés az állami garanciával zajló lakásvásárlási program iránt.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megerősítette: július elsejétől 3700 lejre nő a bruttó minimálbér Romániában, összhangban az európai minimálbér idei bevezetésével.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany szerdán 336,9552 lejt ért, miután hétfőn 336,2958 lej volt az ára. Ezzel a nemesfém ára 65,94 banival drágult, és újabb rekordot döntött.
Több mint 169 millió lej kártérítést fizettek ki tavaly a biztosítótársaságok különféle lakáskárok miatt, 63 százalékkal nagyobb összeget, mint egy évvel korábban – közölte szerdán a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Nagyváradon nyit üzemet az Etron Technology tajvani chipgyártó vállalat – közölte szerdán a CTP kereskedelmi ingatlanfejlesztő cég.
A múlt évben a vasúti személyszállításban 5,4 százalékkal nőtt az utasok és 6,1 százalékkal az utaskilométerek száma 2022-höz képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet szerdán közzétett adataiból.
Akár 600 kilométert is kell utazniuk a székelyföldi vállalkozásoknak, hogy elszámolják támogatási költségeiket – erről döntött előbb a kormány, majd hétfőn a szenátus is jóváhagyta.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!