Nagyot néztek. Egyes romániai sajtóbeszámolók szerint Magyarország ismét arra csapott le, amit Románia elszalasztott
Fotó: Facebook/BYD Magyarország
A vezető romániai hírportálok, gazdasági lapok is beszámoltak a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) értesüléséről, miszerint az elektromos járműveket gyártó kínai óriásvállalat, a BYD Magyarországon hozza létre első európai gyárát. Több romániai internetes felületen azzal „spékelték meg” a nagy valószínűséggel Szegeden, többmilliárd euróból megvalósítandó üzemről szóló szalagcímeket, hogy az autóiparra szintén jelentős mértékben támaszkodó Románia ismét elszalasztott egy nagy lehetőséget, mellyel Magyarország él.
2023. november 07., 09:572023. november 07., 09:57
A BYD Magyarországon építheti meg új európai üzemét, újabb olyan autógyártóként, amely elkerüli Romániát – áll az Economica.net vonatkozó, az alaphírt alaposan feldolgozó cikkének címében. A mérvadó gazdasági portál emlékeztet: a világ egyik legnagyobb villanyautó-gyártója ezzel csatlakozhat a Magyarországon szintén gyártósorokkal jelen lévő vagy megjelenő Audihoz, BMW-hez, Mercedes-Benzhez, Suzukihoz, Opelhez.
Emlékeztetnek: a BYD csaknem két éve tervezi, hogy megvesse a lábát Európában, ahol saját gyárra is szüksége lesz a tervezett terjeszkedés megvalósítása érdekében. A belső, megbízható, ám névtelen forrásokat idéző FAS szerint a döntés már megszületett a magyarországi helyszínről, ám a hivatalos bejelentés még várat magára. Az autógyártó képviselői a Reuters hírügynökség megkeresésére csupán annyit árultak el, hogy ezt év végéig megteszik – viszont a rövid időszak is azt jelzi, hogy a döntés már megszületett.
A BYD egy 1995 februárjában alapított kínai cég, ami kezdetben akkumulátorok gyártásával foglalkozott telefonokhoz, majd egy évvel később már lítium-ion akkumulátorokat gyártott. 2003-ban megalapították a BYD Auto nevű leányvállalatot, és azóta a világ egyik legnagyobb elektromosautó-gyártójává váltak. Viszont valójában egy ipari konglomerátumról van szó, amely számos más szegmensben is tevékenykedik, az elektromos akkumulátorok terén például a második legnagyobb szereplő, továbbá a mobiltelefonok piacán is a globális élvonalban van – számolt be a Portfolio.hu portál. Nagy előnynek számít, hogy saját akkumulátorokat, alkatrészeket és chipeket gyárt. 2023 harmadik negyedévében 431 603 elektromos autót adtak el (ami 23 százalékos növekedés az azt megelőző negyedévhez képest); még soha nem voltak ilyen közel a globális éllovas Teslához, amely ugyanabban az időszakban 435 059 e-autót értékesített.
A román gazdasági portál kiemeli: Magyarország földrajzi elhelyezkedésének, fejlett autópálya- és vasúti hálózatának, az állami támogatásoknak köszönhetően vonzó a nagy autóipari szereplők számára, és nem utolsó sorban a szakképzett munkaerő miatt, amelyet az Economica szerint a szomszédos országokból, Szerbiából és Romániából is „átcsalnak”. Megemlítik a már működő autógyárakat Szentgotthárdon, Győrben, Kecskeméten, Esztergomban, Komáromban, illetve a BMW épülő debreceni üzemét is.
A román portál által közölt adatok szerint Magyarországon tavaly összesen 453 350 járművet gyártottak (amelyből 799 busz), míg a négy romániai üzemben – Mioveni (Dacia-Renault), Craiova (Ford), Nagybánya (ATP) és Ciorogârla (BMC) – összesen csaknem 510 ezret. „A magyarországi bővülés ismeretében Románia gyártási előnye, amely már most minimális, nem tartható sokáig, ha a kormánynak nem sikerül újabb befektetőt idecsalogatnia. Bár erről több mint tíz éve beszélnek, egyetlen új befektetés sem valósult meg az autógyártás terén.
– állapítja meg az Economica.net portál. Amely felidézi a közelmúlt több milliárd eurós magyarországi akkumulátorgyártási beruházásait, és közli egy korábbi nemzetközi elemzés adatait is, miszerint 2030-ban a legnagyobb gyártót, Németországot (484 gigawattóra) Magyarország fogja követni (207 GwH), megelőzve Franciaországot (125 GwH), Lengyelországot (120 GwH) és Svédországot (110 GwH).
Fotó: Facebook/BYD Magyarország
A két nagy gyártó, a Dacia és a Ford, illetve kisebb vállalatok mellett mintegy félezer alkatrészgyártó van jelen. Bár utóbbi ágazatban folyamatosak az új beruházások, és a már meglévő piaci szereplők is fejlesztenek, új nagy gépkocsigyártó régóta nem jelent meg Romániában.
Ugyanakkor Nagyvárad is „lekanyarít” magának a Debrecent óriásbefektetésekkel elhalmozó autóipari rajongásból. Amint arról beszámoltunk, számos érv szól amellett, hogy a nemzetközi autóipar által „lerohant” Debrecen helyett Váradon létesít új üzemet 650 millió eurós befektetéssel a Nokian Tyres – közölte a finn gumiabroncsgyártó első embere. Bár a partiumi város mellett felhozott indokok zöme igazából ugyanúgy érvényes lenne a cívisvárosra is, Várad számára rendkívül hízelgő, hogy szintén képes megteremteni a hasonló ipari befektetésekhez elengedhetetlen körülményeket. A debreceni gigaberuházásokhoz közeli földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően közvetett haszonra és talán további nagybefektetőkre is számíthat.
Számos érv szól amellett, hogy a nemzetközi autóipar által „lerohant” Debrecen helyett Nagyváradon létesít új üzemet 650 millió eurós befektetéssel a Nokian Tyres – közölte a finn gumiabroncsgyártó első embere.
Visszatérve a BYD valószínű magyarországi beruházására, a gyárlétesítésről szóló hírek azok után kaptak erőre, hogy Orbán Viktor októberi kínai útja során az ázsiai óriásvállalat első emberével is tárgyalt. Az autógyárban a magyar kormányfőnek tájékoztatást adtak a vállalat felépítéséről, magyarországi tevékenységéről – a komáromi autóbuszgyár és a fóti akkumulátor-összeszerelő üzem működéséről –, majd bemutatták a BYD által készített legmodernebb elektromos autómodelleket. Ezt megelőzően az autógyártó – a kelet-közép-európai régióban elsőként – megkezdte Magyarországon tisztán elektromos járművei értékesítését.
A budapesti kormány egyelőre nem kívánt reagálni a BYD-gyár létesítéséről szóló hírekre, mint ahogy a szegedi városháza sem. Merthogy az anyaországi sajtó szerint utóbbi városban, egy ritkaságszámba menő, 300 hektáros összefüggő területen „nagyon készülnek valamire”.
Az óriásberuházás egyébként annak ellenére megvalósulhat, hogy az Európai Unió köztudottan korlátozásokat kíván bevezetni a kínai gyártású autókkal szemben, arra hivatkozva, hogy az ipar ázsiai képviselői jelentős állami támogatásban részesülnek hazájukban, ezért – egy „tisztességtelen versenyhelyzet” haszonélvezőiként – európai vetélytársaiknál jóval olcsóbban tudják kínálni termékeiket. Amelyek amúgy immár szinte minden európai igénynek megfelelnek, a törésteszteken is jól teljesítenek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár 2010. július 15-e óta valamennyi romániai lakásnak kötelező biztosítással kellene rendelkeznie, még mindig nem érte el a 25 százalékot a bebiztosított otthonok aránya. Úgy tűnik viszont, hogy tavaly megnőtt és rekordot döntött a lakásbiztosítási kedv.
A tavalyi évhez hasonlóan 2025-re is 100 000, a romániai munkaerőpiacra újonnan belépő külföldi munkavállalóból álló kvótát állapít meg a bukaresti munkaügyi minisztérium honlapján elérhető határozattervezet.
Észszerű költekezésre, a kiadások csökkentésére, takarékoskodásra intik a romániai lakosságot elemzők, vállalkozók, akik szerint a második Ciolacu-kormány által foganatosított megszorítások sem lesznek elegendőek az államháztartási hiány pótlására.
Komolyabb fagyokra, tartós hidegre lenne szükség a kórokozók, kártevők számának csökkenéséhez – közölte agrometeorológiai elemzésében a HungaroMet. A következő 8-10 napban nincs kilátás tartós lehűlésre, így a kártevők túlélik az enyhe időjárást.
Szerda óta nem érkezik több orosz gáz Ukrajnán keresztül Európába. Ez egyelőre nem okoz problémát, azonban a jövő még bizonytalan, a legnagyobb bizonytalansági tényezőt pedig az árak jelentik – mutat rá elemzésében az olasz Avvenire című lap.
Jelentős mértékben megdrágult az üzemanyag az új év beköszöntével, Románia valamennyi töltőállomásánál megemelték a gázolaj és a benzin árát. Az üzemanyag-drágulás megannyi termék árának emelkedését vonja maga után.
Drágul a bukaresti metró, a jövedéki adó emelése miatt nő az üzemanyagok ára, illetve bizonyos adók is módosulnak idén január elsejétől – írja az Agerpres.
Az energiaügyi minisztérium még egy évvel, 2025. december 31-ig meghosszabbítja az egyéni radiátoros hőmennyiségmérő órák felszerelésének betartására vonatkozó határidőt.
Görcsös erőlködésnek tartja a Krónikának nyilatkozó energetikai szakértő a magyarországi MVM-nek az E.ON romániai kereskedelmi érdekeltsége felvásárlásával kapcsolatos bukaresti kormányzati megnyilatkozásokat és sajtóanyagokat.
A több mint 6 milliárd lejes tartozásának rendezéséig a fejlesztési minisztérium nem fogad új kifizetési kérelmeket az Anghel Saligny közművesítési program és a helyi fejlesztések országos programja (PNDL) keretében – közölte Cseke Attila tárcavezető.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!