Fotó: Boda Gergely
Fekete- és szürkemunka alatt azon foglalkoztatási formák értendõk, amelyek során a felek megpróbálnak valamilyen módon kibújni a munkatörvénykönyv hatálya alól. Ezt Romániában többféleképpen is ûzik: a mezõgazdaságban a be nem jelentett napszámosok alkalmazásával, oly módon, hogy az alkalmazottak nem vallják be teljes jövedelmüket, a munkaadók azáltal, hogy nem jelentik be alkalmazottaikat, vagy egyszerûen nem kötnek velük munkaszerzõdést, illetve adó- és tb-járulék-csalással. Bevett gyakorlat ugyanakkor az, hogy a munkaadó – még ha be is jelenti alkalmazottját – a valósnál kisebb jövedelemrõl tájékoztatja az adóhivatalt, és nem ismeretlen a kényszervállalkozás sem – azaz amikor a munkavállaló ténylegesen alkalmazottként tevékenykedik, ám a munkáltató arra kényszeríti, hogy egyéni vállalkozóként kössön vele szerzõdést.
Johannes Jütting, a DEV elemzõje szerint a Romániában mért arány hasonlatos a mexikóihoz vagy a törökországihoz, ugyanakkor kedvezõbb helyezést jelent a Kínáénál, ahol a szürkemunka aránya meghaladja az 50 százalékot, és toronymagasan India fölé helyezi, a szubkontinensen ugyanis az arány a 90 százalékot is eléri.
Az OECD munkatársa szerint ez a jelenség rendkívül súlyos problémát jelent. Rámutatott: a gazdasági növekedés önmagában nem képes megoldani a szürkemunka okozta gondokat. Ezek közül azt emelte ki, hogy jelentõs mértékben csökkennek az állami bevételek, aminek következtében kevesebb pénz jut az infrastruktúra fejlesztésére és a közszolgáltatások biztosítására, ráadásul a munkavállalók jelentõs hányadát taszítja kiszolgáltatott helyzetbe.
A mostani jelentésben bemutatott arány Romániát Európa középmezõnyébe sorolja, ami azt jelenti, hogy kedvezõbb helyzetben van, mint Ukrajna, Oroszország vagy Grúzia, ám rosszabban, mint Szlovákia, Csehország vagy Szlovénia – közölte Theodora Xenojani, az OECD közgazdásza.
A nemrégiben közzétett Eurobarométer adatai szerint Románia az elsõ helyen áll az Európai Unióban a borítékban „kifizetett” bérek tekintetében, a megkérdezett román állampolgárok 23 százaléka válaszolt úgy, hogy fizetését vagy annak egy részét zsebbe kapja, anélkül, hogy az adóhatóság vagy a társadalombiztosítás felé kifizetnék utána a kötelezõ járulékot.
Bulgáriában ez az arány csupán 14 százalék, Lengyelországban a válaszadók 11, Magyarországon 8, Olaszországban pedig 7 százaléka mondta azt, hogy munkahelyén ezt a gyakorlatot alkalmazzák. Az Európai Unió átlaga 5 százalék.
A jelentés rámutat: a fekete- és szürkemunka még mindig meghatározó jelleggel bír a romániai munkaerõpiacon, és még a kommunista idõszakból maradt fenn, amikor virágzott a háztáji mezõgazdasági tevékenység és a be nem jelentett bérezések intézménye.
A tanulmány két nagy csoportot jelöl meg: azokét, akik azért dolgoznak feketén, mert nincs más lehetõségük – ebbe többnyire szegény, képzetlen, középkorú, a munkaerõpiacon igen kevés eséllyel induló személyek tartoznak –, valamint azokét, akik szándékosan vállalnak ilyen módon munkát, hogy kijátsszák az adó, illetve a társadalombiztosítási járulék befizetésére vonatkozó kötelezettséget.
Az okokat három kategóriába sorolták. A társadalmi-gazdasági okok között a nyilvántartott munkahelyek hiányát, egyes gazdasági ágazatok átstrukturálását, a munkanélküliséget, a szegénységet, az egyenlõtlenségeket, az intézményi okok között az adó- és a társadalombiztosítási rendszer helyzetét, a bürokráciát, a közszolgáltatások minõségét, a társadalmi okok között pedig az államba és intézményeibe vetett bizalom hiányát említik meg.
A jelentés megoldásokat is javasol, többek között az adók alacsonyan tartását, a közigazgatási eljárások egyszerûsítését, a társadalom- és egészségbiztosítási juttatások hozzájárulás-arányos biztosítását, képzési programokat, a bürokrácia és a korrupció csökkentését és a közszolgáltatások minõségének javítását javasolja.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.