Fotó: MTI
2010. szeptember 20., 08:552010. szeptember 20., 08:55
A Capital Economics, az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző központ a feltörekvő európai térségről pénteken kiadott negyedéves helyzetértékelésében úgy fogalmazott: „a magyar háztartások fizetik meg az árát annak”, hogy az új kormány „megszakította a kapcsolatot” a Valutaalappal.
A Capital Economics szerint ahogy növekszik a rossz hitelek aránya a forint gyengesége miatt, úgy nő a bankrendszerre nehezedő nyomás is. Jegybanki „vészkamatemelések lehetségesek” ugyan, de valószínűségüket csökkenti, hogy az ilyen lépések „viszonylag sikertelenek voltak a múltban”.
A londoni elemzők szerint a magas külső finanszírozási igény jó eséllyel végül rákényszeríti a magyar kormányt arra, hogy ismét kapcsolatba lépjen az IMF-fel, „valamikor a jövő év vége felé”, különösen abban az esetben, ha – amint azt a cég várja – az euróövezeti gazdaság lassul, és a valutauniós bankok is újabb nyomás alá kerülnek.
Egy másik nagy londoni gazdaságkutató cég, az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű elemzőháza – októberre szóló, Londonban már pénteken hozzáférhetővé tett globális előrejelzésében ugyanerről azt írta: jóllehet, a magyar kormány valószínűleg fenntartja a visszafogott költségvetési politikát, az IMF-segítség visszautasítása nyomán azonban a magyar gazdaság ki van téve a piac hangulati hullámzásainak, az a kormányzati remény pedig, hogy majd az EU-val előnyösebb támogatási megállapodásra lehet jutni, „nem tűnik túlságosan megalapozottnak”.
Az EU-val köthető külön egyezség lehetőségét más nagy citybeli cégek sem valószínűsítik. A JP Morgan bankcsoport londoni feltörekvő piaci elemzőinek legutóbbi térségi helyzetértékelése szerint az EU valószínűleg ragaszkodni fog ahhoz, hogy Magyarország folytassa az együttműködést a Nemzetközi Valutaalappal. A JP Morgan szerint ugyanis az IMF felügyeleti infrastruktúrája szükséges a Fidesz gazdaságpolitikájának hitelessé tételéhez. Ugyanerre a következtetésre jutottak legutóbbi felzárkózó piaci prognózisukban a BNP Paribas bankcsoport befektetési elemzői. A ház szerint ha Magyarország külső segítségre szorul, a Nemzetközi Valutaalapot „nem lehetne megkerülni, mivel az EU nem folyósítana pénzt az IMF bevonása nélkül”.
A Capital Economics a pénteken kiadott új térségi prognózisban a magyar növekedési kilátásokról azt írta: mivel a háztartási devizahitelek forintértéke megugrott, és a gazdasági növekedés üteme valószínűleg nem lesz elégséges a foglalkoztatás érdemi növeléséhez, a fogyasztók várhatóan továbbra is „hatalmas nyomás alatt maradnak” a következő két évben.
A magyar gazdaság növekedésének hajtóereje így az export, amiben a gyengébb forint segíthet, ám mivel a globális kereslet gyenge, a Capital Economics elemzői szerint az eddigi exportlendület jövőre valószínűsíthetően lanyhul. Mindezt egybevetve a ház szakértői nem zárják ki a kettős mélypontú recesszió kialakulását a magyar gazdaságban. A UBS bankcsoport londoni szakelemzőinek minapi befektetői tájékoztatóján az hangzott el, hogy – a korábbi évek 4-6 milliárd eurós átlagával szemben – 2011–2012-ben évente átlagosan több mint 8 milliárd eurónak megfelelő hazai és devizaadósság jár le, beleértve az IMF-nek és az EU-nak visszafizetendő juttatásokat.
Ebben a helyzetben ahhoz, hogy Magyarország „elboldoguljon az IMF nélkül”, a globális refinanszírozási környezetnek „nagyon-nagyon támogatónak kell maradnia”. A UBS londoni elemzői szerint ebben a környezetben „értelmes dolog lenne”, ha a magyar kormány visszaülne a tárgyalóasztalhoz az IMF-fel és az EU-val, és megpróbálna tető alá hozni egy elővigyázatossági megállapodást.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.