Az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság (CNADNR) egyetlen új sztrádaszakaszra sem írt ki versenytárgyalást a Cioloş-kormány beiktatása óta az elektronikus közbeszerzési rendszerben (SEAP), mi több, az előző kormánytól megörökölt licitek egy részét is felfüggesztették, vagy még lebonyolítás alatt állnak – írja az Economica.net gazdasági hírportál.
2016. július 25., 17:452016. július 25., 17:45
Félnek vagy nem értenek hozzá?
A Peundemerg.ro fórumoldalon közzétett, a CNADNR által az elmúlt évek kiírásait tartalmazó táblázaton egyetlen nagy infrastrukturális projektre sincs idei licit meghirdetve, aminek a portál által megkérdezett szakértők szerint három oka lehet: a „nehéz örökség, a hozzá nem értés vagy az Országos Korrupcióellenes Ügyosztálytól (DNA) való félelem”.
Mint magyarázták, elsősorban megvalósíthatósági tanulmányokra van szükség az újabb építési versenytárgyalások kiírások előtt, hiszen Dan Şova volt közlekedési miniszter ugyan 18 licitet is kiírt megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésére, ám azok közül 15-öt még a Ponta-kormány idején semmissé nyilvánítottak. A portálnak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő szakember ugyanakkor azzal is magyarázza az útépítő társaság tehetetlenségét, hogy máig nem fogadták el a közlekedési master plant.
Elnapolt tervek
A fórumozók felróják ugyanakkor, hogy a régi projekteket sem folytatta a szakértői kormány. Példaként a Brassó–Comarnic-sztrádát hozzák fel, amelynek két szakasza megtervezésére és kivitelezésére tavaly július 16-án írták ki a versenytárgyalást. Az első szakasz megépítésére 10 pályázat érkezett; a borítékbontás ugyan október 19-én volt, de kilenc hónappal később sincs konkrétum. Eközben tavaly július 31-én két sztrádaszakasz megvalósíthatósági tanulmányának a felülvizsgálatára is meghirdettek egy licitet, az ajánlatokat szeptember 21-én nézték meg, ám itt sem történt semmi előrelépés.
Alin Goga, a CNADNR átszervezését szorgalmazó civil kezdeményezés képviselője szerint a projekt azért ködös, mivel még latolgatják, hogy indokolt-e az autópálya Brassó és Comarnic között, vagy elég egy kétsávos út. Nem sikerült ugyanis bevonni a finanszírozásba a magánszférát, mivel nem tartják kifizetődőnek a projektet, nem érné el ugyanis a napi 16 ezret az autópályát használók száma. Arra a kérdésre, hogy szerinte miért ne írj ki új liciteket a CNADNR, Goga leszögezte, a vétkesek inkább a hozzá nem értő alkalmazottak, mint a DNA-tól való félelem.
Egyéb rendellenességek
Amint arról beszámoltunk, a múlt héten derült fény arra, hogy az ígéretek ellenére csak jövőre folytatódhat a Bors és Berettyószéplak közötti 60 kilométeres sztrádaszakasz építése. Kiderült ugyanis, hogy múlt hónapban helyszíni ellenőrzést végzett az Országos Építkezési Felügyelőség (ISC), amely számos rendellenességet talált, Cătălin Homor, a CNADNR vezetője és Dan Costescu azonban a vizsgálat lezárása után alig két nappal tett nyilatkozatában nem tett említést erről.
Eközben az észak-erdélyi autópálya egy másik szakasza kapcsán is problémák merültek fel: noha az útügyi hatóság tájékoztatása szerint jól haladnak a Gyalu és Magyarnádas közötti 9 kilométeres rész építésével, a sztrádát mégsem lehet majd megnyitni a forgalom előtt, amíg el nem készül a szomszédos szakasszal összeköttetést biztosító híd. A felüljáró kivitelezéséhez pedig még a versenytárgyalást sem hirdették meg – hívta fel a figyelmet az Economica.net gazdasági hírportál.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!