közvetlen külföldi beruházásokról készített elemzésből, amely a napokban jelent meg. A második helyen Magyarország áll, ahová 64,6 milliárd eurónyi működő tőkeberuházás érkezett. Az uniós elemzésből ugyanakkor kiderül, hogy a régi tagországok működőtőke-beruházásainak gyarapodása az új tagok irányába 2006-ban megtorpant, ebben az évben már csak a részvénytőke-beruházások növekedtek. 2006-ban és az azt megelőző két évben lépett Magyarország Csehország elé az uniós közvetlen beruházások terén.
A 2006. évi megtorpanás azt is jelentette, hogy Magyarországra ekkor a 2005. évi 15,2 milliárd eurós, régi uniós tagoktól származó befektetéssel szemben 4,3 milliárdnyi érkezett,
mellyel megtarthatta második helyét, de már Románia (7,4 milliárd euró) mögött. A 2004–2006 között a Magyarországra érkezett közvetlen külföldi tőkebefektetés a régi uniós tagországokból mintegy kétszeresen haladta meg a 13-13 milliárd eurónyi uniós tőkét vonzó Lengyelországot és Romániát. 2006-ban a 15 régi tagállam 12 új tagországba irányuló összes közvetlen beruházásának értéke 37,2 milliárd eurónyi volt, szemben a 2005. évi 37,5 milliárd, illetve a 2004. évi 19,1 milliárd euróval.
Az új tagországokba befektetett teljes külföldi működőtőke-állomány 23 százaléka Németországból származott, amely tehát az új tagországok legfontosabb partnerországa lett e téren. A 2004–2006-os időszakban a második legnagyobb tőkeexportőrnek ebbe a térségbe Spanyolország bizonyult, megelőzve a harmadik helyre került Ausztriát. A spanyol működőtőke relatív többsége, 42 százaléka ebben a három évben Magyarországra áramlott, 34 százaléka pedig Csehországba. Az osztrák tőke számára a kimagaslóan legfontosabb célpont ebben a három évben Románia volt, a térségbeli osztrák beruházások 73 százalékával.
A legtöbb működőtőke a szolgáltató szektorba áramlott a régióban: a teljes befektetések 73 százalékát tette ki. Az iparba 22 százalék jutott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Látogatottsági adatok