2011. november 18., 09:222011. november 18., 09:22
E gyes elemzők szerint a piac már az euróövezet szétesésére készül. A pénzügyi szigort, növekedést és társadalmi igazságosságot jelölte meg kormánya központi célkitűzéseként Mario Monti kormányfő a római parlament felsőházában tartott programbeszédében. A nemzeti elkötelezettség kormányának nevezte csapatát Monti, kijelentve, hogy a szakértők nem a politikusokon való felsőbbrendűségüket akarják bizonyítani.
Ellenkezőleg, hozzájárulhatnak az olaszok és a politika közötti összhang újjáélesztéséhez. Leszögezte, Európa jövője Olaszországtól is függ: az euró vége Európát az ötvenes évekbe taszítaná vissza. „Európában nincsen ők és mi, Európa mi vagyunk” – hangoztatta a volt EU-biztos. Monti azonnali válságkezelő intézkedésekről és hosszabb távú gazdasági-szociális modernizációs programról beszélt. A gyors beavatkozások között az államadósságcél alkotmányos rögzítését, közigazgatási takarékosságot, az adó- és nyugdíjrendszer reformját nevezte meg.
Monti programja nagyfokú támogatottságnak örvend, egyedül az Északi Liga bírálta hevesen az elhangzottakat, „hentesmunkának” nevezve a felvázolt terveket. Ugyanakkor az ország hatvan városában tüntettek a megszorítások ellen. „Mi még nem szavaztunk bizalmat” – skandálták a tiltakozók, míg a fővárosi elégedetlenkedők a római szenátust tojással is megdobálták.
Hogy Olaszország mekkora bajban van, mi sem jelzi jobban, mint a tény, hogy csütörtök reggel a 10 éves olasz államkötvény hozama meghaladta a 7 százalékot, 7,123 százalékon állt. A 7 százalékos küszöböt már tarthatatlannak ítélik elemzők Olaszország számára. A kétéves állampapír megközelítőleg változatlan hozammal, 6,67 százaléknál járt, csúcsa a napokban 6,78 százalék volt. Egyébként az Európai Központi Bank is próbál a maga módján segíteni az olaszokon, piaci információk szerint csütörtökön újfent vásárolt olasz kötvényeket.
Nincsenek sokkal jobb helyzetben a spanyolok sem, az Ibériai-félszigeten csütörtök délelőtt az államkötvény hozamok 14 éves csúcsra emelkedtek, miután a 10 éves lejáratú hozamok az októberi 5,433 százalékról 6,975 százalékra nőttek. Madridban hétvégén választás lesz, és a hozamok mostani megugrása piaci bizonytalanságra utal. Spanyolország 3,56 milliárd eurót értékesített most, amire másfélszeres túljelentkezés volt, de a célösszeg 4 milliárd euró volt, és az előző hónaphoz képest már így is kevesebben érdeklődtek a vásárlás iránt – számolt be a BBC. A szakemberek szerint egyébként a spanyol–olasz párhuzam valós trendeken alapul.
Görögország megkezdte a tárgyalásokat a magánszféra hitelezőivel egy kötvénycsereprogramról, amely adósságállományából mintegy 100 milliárd eurós leírást tenne lehetővé – számoltak be csütörtökön a hírügynökségek, amelyek információi szerint a magánszféra hitelezőit a megbeszéléseken a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) képviseli. Evangelosz Venizelosz görög pénzügyminiszter elmondta: céljuk a kötvénytulajdonos magánhitelezők legszélesebb körű támogatásának elnyerése, így a végrehajtás módjában támaszkodnak az IIF, illetve más szervezetek és maguk a magánhitelezők elképzeléseire. Eközben csütörtökön a rendőrség a késő délutáni órákban már kénytelen volt könnygázt is bevetni az Athénban felvonuló fiatal tüntetők ellen, akik egy közel négy évtizeddel ezelőtti diáktüntetés alkalmából csütörtökön az utcára vonulva tiltakoztak a szigorú gazdasági megszorító intézkedések ellen.
Tovább romlottak a brit gazdaság mutatói a csütörtökön ismertetett statisztikák szerint, amelyek több szempontból is aggasztók. Felmérések szerint mélypontra zuhant mind a beruházók, mind a fogyasztók bizalmi indexe, ami azt jelzi, hogy a cégek nem mernek beruházni, a fogyasztók pedig nem költenek. A brit jegybank ezért módosítani kényszerült a brit gazdaság növekedési kilátásaira vonatkozó előrejelzését a következő két évet tekintve az eddigi várakozások felére, évente alig egy százalékra. A jegybank elnöke arról beszélt: ha Európa nem lesz képes megoldást találni az euró válságára, annak súlyos következményei lehetnek.
| A jelek szerint a piacok most már elfogadták annak a lehetőségét, hogy az euróövezet végső soron szét is eshet, legalábbis erre utalnak az utóbbi időszakban tapasztalt kötvényárazási folyamatok és az euró árfolyamgyengülése is – vélekednek a londoni pénzügyi elemzők. A Capital Economics európai vezető közgazdásza, Jonathan Loynes szerint az európeriféria növekvő gondjai ellenére a piacok eddig „figyelemreméltó hittel” bíztak a közös valuta jövőjében, a legutóbbi hetekben azonban feltűntek annak jelei, hogy a helyzet változni kezdett. Ennek legérzékletesebb mozzanata Loynes szerint az, hogy a kötvényhozamokra ható, felfelé irányuló nyomás a perifériáról átterjedt a központra, és most már olyan országok kötvényhozamai is markánsak emelkednek, mint Franciaország, Ausztria és Belgium, miközben az euró 4 százalékkal gyengült a dollárral szemben. A Capital Economics európai vezető közgazdásza szerint mindez arra vall, hogy a befektetők “elkezdtek visszavonulót fújni” az euróövezetből. Loynes szerint a görög válság hatására magas rangú euróövezeti illetékesek is nyíltan – és első ízben – elismerték, hogy lehetséges a távozás az euróövezetből. Ez megingatta, „ha éppenséggel nem döntötte össze teljesen” azt az egyes befektetők által vallott korábbi nézetet, amely szerint pénzügyi, technikai és jogi tényezők miatt az euróövezet egyszerűen nem bomolhat fel. |
| A Wall Street-ellenes mozgalom több száz támogatója vonult fel csütörtökön New York üzleti negyedében, megpróbálva megakadályozni, hogy az alkuszok bejussanak a tőzsdére. A megmozdulás több mint félszáz résztvevőjét őrizetbe vette a rendőrség. A New York-i „tőzsdebezáró” akció egy országos megmozdulás része volt, amelyet a belvárosfoglaló mozgalom az elleni tiltakozásként hirdetett meg, hogy kedden a hatóságok Manhattanben felszámolták a tüntetők sátortáborát. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Látogatottsági adatok