Szoptató mangalicakoca. A házi disznóhúsra továbbra is nagy a kereslet
Fotó: Makkay József
Jelentős mértékben szűkíti a támogatásra jogosultak körét idén a román mezőgazdasági minisztérium sertéstenyésztőket célzó pályázati programja. Falugazdásszal és sertéstartó agrárvállalkozóval vettük számba a kisgazdák lehetőségeit korlátozó feltételrendszert, amely számottevő hátrányt jelent a háztáji disznótartás jövője szempontjából.
2024. március 06., 18:522024. március 06., 18:52
Idén is pályázhatnak de minimis támogatásra a báznai és mangalica sertést nevelő gazdák. A bukaresti mezőgazdasági minisztérium közvitára bocsátotta a rendeletet, hamarosan sor kerül az elfogadására. Ezt követően lehet benyújtani az igényléseket a megyei mezőgazdasági igazgatóságoknál.
A román állami dotációt csak vállalkozói formában tevékenykedő sertéstartó gazdák, illetve olyan cégek igényelhetik, amelyek rendelkeznek a sertéstelep működtetéséhez a megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal engedélyével, és egy szakegyesület tagjaként igazolni tudják a sertések törzskönyvezését. A lehívható pénzösszeg másik feltétele, hogy az állattartó gazda a program keretében minden koca után év végéig négy malacot értékesítsen.
A Fecső-család értékesítésre váró mangalicamalacai
Fotó: Facebook/Fecső Attila
A támogatási lehetőséggel kapcsolatban Sinka Arnold vidékfejlesztési szakember, a három székely megyében a mangalicatenyésztő gazdák szakmai tájékoztatását felvállaló falugazdász a Krónikának nyilatkozva elmondta, hogy a több éve működő támogatást idén nagyon kevés sertéstartó gazda igényelheti.
A sertéstartást szabályozó, 2023-ban megjelent 122-es számú törvény előírásai szerint ez azt jelenti, hogy a sertéstelep működését a hatóságok akkor engedélyezik, ha a gazdaság biobiztonsági zónával rendelkezik” – összegzi a kizáró jellegű feltételeket a szakember.
Az Udvarhelyszéken mangalicatenyésztéssel is foglalkozó Sinka Arnold jelenleg tíz kocát tart és azok szaporulatát neveli. Tapasztalata szerint a gazdák többsége nem vág bele azoknak a szigorú hatósági feltételeknek a teljesítésébe, amit az állam elvár tőlük. Az állatorvosok egyelőre elnézőek és kivárnak, de a törvény betartatására még az idén sor kerül. Sinka szerint ez azzal fog járni, hogy a legtöbb háztáji kisgazdaságban megszűnik a disznótartás, és megmaradnak az agrárvállalkozói keretben létrehozott állattelepek.
ugyanakkor kevesen akarnak mezőgazdasági tevékenység űzése érdekében vállalkozást létrehozni.
A disznótartást szabályozó törvény szerint a sertéstelepet teljesen el kell különíteni a porta többi részétől kerítéssel, ahova más állat nem juthat be. A gazdának lábfertőtlenítőt és öltözőhelyiséget kell használnia, ha viszont nagyobb számú állományban gondolkodik, fürdő, zuhanyzó is szükséges. Aki a biztonsági feltételeknek nem felel meg, nem értékesíthet állatot, és nem kaphat fülszámot sem a malacok számára. Ha viszont feketén vállalja az állattartást, akkor tetemes büntetést kockáztat.
„Akárhogy is nézzük, az új törvénnyel a háztáji disznótartásnak vége szakad. Ugyanakkor uniós pályázatból több disznófarm épül a székelyföldi megyékben, így ezek fogják átvenni a háztáji kisgazdaságok helyét” – vonja le a végkövetkeztetést a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének falugazdásza.
Terülj-terülj asztalkám. A mangalicaszalonna prémium terméknek számít
Fotó: Facebook/Fecső Attila
A három székelyföldi megyében egyébként mindössze 3-4 mangalicatartó gazdaság juthat kocatartási támogatáshoz, mindössze ennyien felelnek meg a szigorú követelményeknek. Közöttük van a legnagyobb Hargita megyei mangalicafarm tulajdonosa, a parajdi Fecső Attila, aki családi gazdaságában 250 állatot tart, ebből 41 koca és egy apaállat. Három éve igénylik a tenyésztésre járó támogatást, ennek köszönhetően évente sok malacot értékesítettek a környékbeli gazdák és állattelepek számára.
A 2010 óta mangalicatartással foglalkozó székelyföldi család szerint az évek során rengeteg pénzt kellett befektetni a farmba, ami az idei állategészségügyi szigorításokkal élvonalbeli farmmá emelte a gazdaságot.
Fecső Attila portálunknak elmondta, hogy prémiumtermékről van szó, ami egy viszonylag szűk körnek szól, mert a többség számára a hús ára nehezen megfizethető. Mivel az afrikai sertéspestis romániai térhódítása óta külföldre nem lehet élő sertést vagy sertéshúst szállítani, kizárólag a romániai piacra szorítkozhatnak, ahol kezd kialakulni egy tudatos vásárlóréteg, amely rendszeresen veszi a mangalicahúst.
A Fecső-telepen számos hústermék készül a disznóból
Fotó: Facebook/Fecső Attila
A különböző erdélyi versenyeken számos kitüntetést elnyert termékeik azt mutatják, hogy a mangalicahús piaca felívelőben van Romániában is. A gond csak az, hogy
Fecső Attila szerint az új disznótartási előírásokat a kisgazdaságban is lehetne érvényesíteni, de ha a gazda utánaszámol, hamar rájön, hogy bizonyos szint, bizonyos állatlétszám alatt nem éri meg a befektetés. Erre csak azoknak van esélyük, akik vállalkozóként tekintenek a sertéstenyésztésre.
Valamikor az őszi hónapokban készülnek el az új sertéstenyésztési törvény alkalmazási előírásai. A mezőgazdasági szaktárca több pályázatot is meghirdetett sertéstartóknak, és idén ősszel jelennek meg a sertéstelepek bővítését célzó uniós pályázatok is.
Az őstermelőként disznót hizlaló háztáji kisgazdaságok fennmaradnak, de ha hízott sertést akarnak értékesíteni, be kell szerezniük az állategészségügyi hatóság által kiállított biobiztonsági engedélyt.
A romániai magyarok felelősségteljesen viselkedtek az államfőválasztás második fordulójában, bele akartak szólni abba, ki legyen Románia következő elnöke – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a 21 órás urnazárást követően.
Felhívásban kér támogatást a Kolozsvári Állami Magyar Színház a közönségtől, hogy megszervezhessék a Harag György Centenáriumi Emlékévet, mivel a bukaresti kulturális minisztérium csökkentette az emlékévre korábban megígért összeget.
Vasárnap nem sokkal 16 óra előtt a magyarok által is lakott erdélyi és partiumi megyékben más-másféleképpen alakult a részvételi arány.
Záporokra és viharokra figyelmeztető elsőfokú riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 30 megyéjére.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vasárnap reggel az urnáktól távozóban a sajtónak kijelentette, hogy a Románia számára legjobb lehetőségre szavazott az elnökválasztás második fordulójában.
Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.
A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.
Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.
A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.
szóljon hozzá!