Szigorúbb szabályok mellett a háztáji sertéstartók is folytathatják tevénységüket
Fotó: Makkay József
Valamikor az őszi hónapokban készülnek el a tavasszal megszavazott új sertéstenyésztési törvény alkalmazási előírásai. A Krónikának nyilatkozó Magyar Loránd RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint a jogszabály elfogadásával sikerült megmenteni a háztáji disznótartást. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca idén több pályázatot is meghirdetett sertéstartók számára, és idén ősszel jelennek meg a sertéstelepek bővítését és korszerűsítését támogató uniós pályázatok is.
2023. szeptember 14., 09:352023. szeptember 14., 09:35
Egyelőre nem alkalmazzák a 2023. május 15-én a Hivatalos Közlönyben megjelent – a sertéstartásról és az afrikai sertéspestis felszámolásáról szóló –, 122-es számú törvényt, mivel hiányzik a jogszabály alkalmazási módszertana. Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVA) hatáskörébe tartozó szabályzat kidolgozásában több minisztériumnak, illetve minisztériumoknak alárendelt állami hatóságoknak is részt kell venniük. Magyar Loránd Bálint állatorvos, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője a Krónikának elmondta, hogy
A törvény társszerzője portálunknak elmondta, az RMDSZ fő célja az volt, hogy elfogadásával biztonságos jogi keretet nyújtsanak a háztáji disznótartás számára. A tervezet benyújtására olyan időszakban került sor, amikor a romániai sertéshizlaló nagyüzemek lobbierejének hatására felmerült, hogy a háztáji gazdaságokban számolják fel a sertéstenyésztést, az állatszaporítást, és kisgazdaságokból többé ne lehessen malacot vagy hízóállatot eladni. Hosszas viták és egyeztetések után a törvény megjelenése garanciát jelent a háztáji sertéstartás fennmaradására az eddiginél jóval szigorúbb feltételek mellett.
Vágóállatot csak állatorvosi engedéllyel szabad egyik településről a másikra szállítani
Fotó: Makkay József
„Amíg a sertéstartásról szóló törvény hatályba lép, a korábbi állategészségügyi rendelkezések vannak érvényben.
Ezek az előírások az új törvényben is szerepelnek” – fogalmazott portálunknak a bukaresti parlament mezőgazdasági szakbizottságának alelnöke. A mezőgazdasági szakember elmondta, hogy továbbra is lehet malacot, tenyészállatot vásárolni, illetve a gazda állategészségügyi megkötésekkel értékesítheti a hízott disznóját.
Az RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint az afrikai sertéspestis megfékezése terén ma sokkal jobban áll az ország, mint pár évvel ezelőtt, amikor szinte minden megyét fertőző gócpontok tarkítottak. A betegség felszámolásáról azonban egyelőre nem lehet beszélni. Magyar szerint a napokban fedeztek fel két új gócpontot Szatmár megyében – az egyiket egy olyan agrárvállalkozó sertéstelepének közelében, aki tenyészállatok tartásával és malacok értékesítésével foglalkozik –, és ez kihatással bír a környék teljes állatállományára. Az állategészségügyi igazgatóság ilyenkor az érintett településen teljesen leállítja az állatforgalmazást – ez nagyobb állattelepek számára jelentős veszteséget okoz.
amit pozitív fejlemény a hazai sertéstartás jövőjére nézve.
Magyar Loránd szerint az új törvény megjelenésével párhuzamosan nyár elején román kormányzati forrásokból meghirdetett pályázatok jelentek meg a sertéstartók számára, most folyik ezek elbírálására. Az európai uniós forrásokból meghirdetésre kerülő pályázatok az őszi hónapokban jelennek meg. A Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynökségének (AFIR) új állattenyésztési kiírása a sertésfarmok bővítését, korszerűsítését, illetve új sertéstelepek létrehozását finanszírozza.
Hat év alatt a felére csökkent a romániai sertésállomány
Petre Daea minisztersége idején a mezőgazdasági szaktárca által kidolgozott új sertéstenyésztési stratégia a romániai állattartás prioritásává emelte a sertéságazatot. Hivatalos statisztikai források szerint tavaly a hazai disznóhússzükséglet kétharmadát importálta az ország. Az állattenyésztési ágazatok közül az utóbbi tíz évben a sertéstartás zsugorodott legnagyobb mértékben. 2022 végén 3,3 millió sertést tartottak nyilván a nagy- és a kisgazdaságokban, ami a 2021-es adatokhoz képest 8 százalékos csökkenés mutat. Ha a 2006-os statisztikai adatokhoz viszonyítjuk, a hazai sertésállomány apadása közel ötven százalékos.
A rendszerváltás idején Kelet-Európa egyik legnagyobb sertéstartó államának számító Románia bő harminc év alatt az európai rangsor utolsó helyeire csúszott vissza. Összehasonlításként: Európa legnagyobb sertéstartó állama, Spanyolország ma tízszer több, 34 millió disznót tart, és a romániai piac egyik fő beszállítójának számít.
Leszálló ágon van az afrikai sertéspestis terjedése Romániában, azonban a szigorú hatósági felügyelet ellenére mégis megjelennek új fertőzésgócok. Ahogyan pár napja történt a Temes megyei Vejtében, ahol ötvenezer sertés leölését kezdték el a szakemberek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!