2011. január 14., 10:142011. január 14., 10:14
A világgazdaság a tavalyi 3,9 százalék után az idén 3,3 százalékkal, 2012-ben pedig 3,6 százalékkal bővülhet – áll a nemzetközi pénzügyi szervezet Global Economic Prospects 2010 (Globális gazdasági kilátások 2010) című jelentésében, amelyet Washingtonban mutattak be helyi idő szerint szerdán. A növekedés továbbra is egyenlőtlen lesz, a fejlődő országok gazdasága gyorsabban bővül, mint a fejlett ipari államoké.
A fejlődő világban a tavalyi 7 százalék után 2011-ben 6 százalékkal, 2012-ben 6,1 százalékkal növekedhet a gazdaság. A fejlett ipari államok teljesítménye a tavalyi 2,8 százalék után az idén 2,4 százalékkal, jövőre pedig 2,7 százalékkal nőhet. Az Egyesült Államok – a világ legnagyobb gazdasága – a Világbank számításai szerint 2010-ben 2,8 százalékkal bővült. Idén és jövőre egyaránt 2,9 százalékos növekedés várható. Az euróövezetben is viszonylag lassú a tempó, tavaly 1,7 százalékkal, idén 1,4 százalékkal, 2012-ben 2 százalékkal bővülhet az övezet gazdasága. Ugyanakkor a legnagyobb feltörekvő ország, Kína gazdasága, illetve az ázsiai–csendes-óceáni térség szinte száguld a Nemzetközi Valutaalap (IMF) testvérszervezete szerint. Kínában a gazdaság tavaly 10 százalékkal nőhetett a Világbank szakértőinek becslése alapján, a térség egésze pedig 9,3 százalékkal. Idén lassulás várható, de még így is Kína és az ázsiai–csendes-óceáni térség lehet a legdinamikusabban fejlődő gazdasági régió; Kínában idén 8,7 százalékkal bővülhet a hazai össztermék (GDP), míg a térség egészében 8 százalékos növekedés várható.
A kettős mélypontú recesszió valószínűsége csökken, de három komoly kockázati tényező is veszélyezteti a kilábalást a tanulmány szerint. Az első kockázat a fejlett államokban, különösen az euróövezetben keletkezett pénzügyi feszültség. A másik nagy kérdés az, hogy miként lehetne kezelni a fejlődő világba egyre nagyobb hullámokban érkező tőkebeáramlást, amelynek hatására veszélyesen felértékelődhetnek a devizák és piaci buborékok alakulhatnak ki. A harmadik nagy kockázat pedig az élelmiszerárak emelkedése – áll a Világbank elemzésében.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.