Az ország nagyobb részén továbbra is gond az öntözés hiánya
Fotó: Makkay József
Az egyre aszályosabb esztendők miatt égető kérdéssé vált Romániában is az öntözhető területek növelése. Az idei esős év visszafogta a mezőgazdasági minisztérium tavalyi irrigációs lendületét, azonban továbbra is létezik egy hosszú távú stratégia, amelynek keretében minden korábbi öntözőrendszert helyreállítanának. Az állami beruházás mellé azonban elengedhetetlen a gazdák összefogása, akik az öntözés érdekében egyesületekkel tudnának pályázni a földbe ásott fővezetékek és a teljes irrigációs rendszer kiépítésére.
2023. október 02., 11:042023. október 02., 11:04
A mezőgazdaság számára kedvező idei esős időjárás levette napirendről az utóbbi években nagy gondokat okozó aszálykárok és a hiányzó öntözés kérdését. A bukaresti mezőgazdasági minisztérium tavalyi fogadkozása szerint minden évben pénzalapot különítenek el a kommunizmus éveiben kiépített, ám a rendszerváltás óta lepusztult irrigációs rendszerek helyreállítására. Ezek zöme a Kárpátokon túli, dél-romániai megyékben található. Erdélyben a Kolozs megyei Aranyosszéken és Háromszéken fogtak hozzá a régi öntözőrendszerek újjáépítéséhez.
Az aranyosszéki Várfalva község területén az 1970-es években kiépített,
Az 1989-es rendszerváltás után a 15 kilométeres csatornahálózat pusztulásnak indult, a mederbe lefektetett betonlapokat a környék lakói elhordták, az Aranyos-menti szivattyúállomás területét pedig a helyi földosztó bizottság visszaszolgáltatta régi tulajdonosának. A gazda nem kötött szerződést az öntözőhálózat üzemeltetéséért felelős talajjavító vállalattal, amely 15 éven át pereskedett a tulajdonossal. Ez idő alatt egy csepp víz sem folyhatott az aranyosszéki falvak határát átszelő csatornában.
A modern öntözőrendszerek telepítéséhes a gazdák összefogása szükséges
Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
Az Országos Talajjavító Hatóság Kolozs megyei kirendeltsége végül pert nyert a várfalvi földtulajdonossal szemben, így 2018-tól hozzáfoghattak volna a csatorna újjáépítéséhez, csak éppen pénz nem volt. Marius Cornea, a Kolozs megyei talajjavító vállalat igazgatója tavaly nyáron a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy amennyiben lesz pénz az öntözőcsatorna felújítására, 2-3 év alatt teljes hosszúságában helyreállítják.
de kevesebb mint három kilométeres távra volt elegendő a szakminisztérium által erre az évre elkülönített pénz. Marginean János, Várfalva község polgármestere portálunknak elmondta, hogy a felújítási munkálatok terén a helyi önkormányzat sokat nem tehet. ,,Az RMDSZ tisztségviselőin keresztül próbálunk lobbizni, hogy minél hamarabb befejezhessék. Egyelőre azonban áll a munka, mert elfogyott a pénz, de ígéret van rá, hogy amint megkapják a jövő évi keretet, folytatják a csatorna falainak betonöntését Torda irányába” – nyilatkozta a Krónikának a várfalvi RMDSZ-es elöljáró.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
A földbe fektetett, régi irrigációs rendszer felújításáról azonban nincs szó, így a csatorna elkészülte után csak azok tudnak öntözni, akiknek földje az irrigációs árok két oldalán fekszik.
Könczei Csaba háromszéki parlamenti képviselő, a bukaresti törvényhozás mezőgazdasági szakbizottságának tagja a Krónikának elmondta, hogy a mezőgazdasági minisztérium éves költségvetéséből elkülönített összegek arra elegendőek, hogy az öntözővizet szállító főcsatornákat felújítsák. Az ezt kiegészítő irrigációs rendszerek kiépítésére uniós forrásból lehet pályázni, de ennek előfeltétele az, hogy az öntözhető területen földtulajdonnal rendelkező gazdák több mint felnek létre kell hoznia hivatalosan bejegyzett öntözővíz-felhasználó egyesületet. A jogi személyiséggel rendelkező civil szervezet nyújthat be pályázatot az öntözőrendszer kiépítésére, amely magába foglalja a földbe lefektetett irrigációs fővezetékeket és az elágazást biztosító csöveket is.
,,A korábbi évek rossz tapasztalatát kiküszöbölve – amikor egyik-másik földtulajdonos nem akart részt venni az irrigációs rendszer kiépítésében, illetve beleegyezése nélkül a területén nem lehetett átvezetni a vezetéket –
– fogalmazott portálunknak Könczei Csaba.
Az erdélyi megyék közül Háromszéken sikerült újjáéleszteni a korábban kiépített irrigációs rendszer legnagyobb részét. Szépmező határában az Olt vizéből mintegy 1600 hektár területet tudnak öntözni a gazdák. Maksa, Lécfalva és Szörcse határában tavalytól további ezer hektár mezőgazdasági területre jut el az öntözővíz, de egy harmadik területen, Csernáton határában is lehet öntözni a felszíni vizeket összekapcsoló irrigációs rendszer kiépítésével.
Az RMDSZ-képviselő szerint az irrigációs munkálatok országszerte leálltak az építőanyagok korábbi árrobbanása miatt, ezért a kivitelező cégekkel újra kellett tárgyalni az árakat. A mezőgazdasági minisztérium költségvetés-kiegészítéssel oldotta meg a helyzetet.
A háromszéki mezőgazdasági szakember szerint több évre szóló agrárstratégia született az öntözőrendszerek gyors felújítása érdekében, így évi rendszerességgel lesz pénz a munkálatok folytatására. Meglátása szerint azonban az állami beavatkozás csak akkor sikeres, ha az öntözhető területek térségében a gazdák összefognak, hogy közös egyesületbe tömörülve hasznosíthassák az állami támogatással érkező öntözővizet.
Európa-szerte egyre nagyobb gondot okoz a tűzforró nyár, Romániában több mint 500 ezer hektár termőföldet sújtott az aszály, ami katasztrofális következményekkel járhat, ahogy már a történelem során volt erre példa.
Az öntözőrendszerek 2027-ig tervezett kiépítésével az ország teljes mezőgazdasági területét megvédik majd az aszálytól, de lesznek beruházások a jégeső-elhárítási rendszerekbe is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!