A szakértő szerint a Nyárádmentén az aszály ellenére ránézésre rendben van a kukoricatermés
Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
Európa-szerte egyre nagyobb gondot okoz a tűzforró nyár, Romániában több mint 500 ezer hektár termőföldet sújtott az aszály, ami katasztrofális következményekkel járhat, ahogy már a történelem során volt erre példa. Nyárádi Imre István agrármérnök a Krónikának elmondta, tekintettel arra, hogy az országban nincs kiépített öntözőrendszer, szerencse, hogy vannak olyan régiók, ahol kielégítő az idei gabonatermés.
2022. szeptember 11., 19:522022. szeptember 11., 19:52
Az elmúlt fél évszázad legsúlyosabb szárazsága sújtja Európát az Európai Aszályobszervatórium által készített történelmi aszálytérkép szerint. Idősebb olvasóink jelezték ugyanakkor, hogy az 1946-os aszályt követően ínség sújtotta az országot, és az emberek több száz kilométereket utaztak szekérrel, hogy búza- és kukoricalisztet szerezzenek.
Sőt a felnőttkori betegségeik hátterében sok esetben a gyerekkori alultápláltság áll. Nyárádi Imre István agrármérnök, a Sapientia EMTE adjunktusa lapunk megkeresésére elmondta, mezőgazdasági szempontból a jelenlegi aszály is helyenként katasztrofális következményekkel jár, ám az a különbség, hogy az 1946-os szárazságtól eltérően nem általános kiterjedésű.
Európa-szerte bozóttüzek és viharok pusztítottak, rekordalacsonyra apadt a folyók vízállása, a szántóföldeken elszáradtak a mezőgazdasági termények. Olivier Verant, a francia kormány szóvivője a napokban sajtótájékoztatón arról beszélt, idén történelmének második legszárazabb nyarát vészelte át Franciaország. Olaszországban júliusban az ország legnagyobb alpesi gleccserének összeomlása lavinát indított el, amely 11 ember halálát okozta.
Németországban idén a folyami hajózás egyik legfontosabb ütőere, a Rajna vízszintje olyan alacsonyra csökkent, hogy a hajózás szinte lehetetlenné vált. Nagy-Britanniában és Hollandiában korlátozzák az öntözést, hogy elegendő ivóvízzel tudják ellátni a lakosságot.
A szakértők és a környezetvédők számára az a kérdés, hogy a 2022-es forró nyár milyen mértékű politikai változást és fogyasztói életmódváltást fog eredményezni. Romániában a mezőgazdasági minisztérium összesítése szerint több mint 500 ezer hektár termőterületet sújtott az aszály 37 megyében.
– idézi az Agerpres hírügynökség a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumot. A közlemény szerint a szárazság 193 644 hektár búzát és tritikálét, 140 708 hektár kukoricát, 71 753 hektár napraforgót, 29 780 hektár árpát, zabot és rozst, 27 143 hektár repcét, 11 346 hektár szóját, 12 882 hektár takarmánynövényt, illetve 1091 hektár borsót érint.
Fotó: Beliczay László
Nyárádi Imre István rámutatott, bár a meteorológusok mérései szerint adott országokban, régiókban az utóbbi 50 év legforróbb, legszárazabb nyara volt az idei, nem terjedt ki egységesen nagy térségre. Az egyetemi oktató saját tapasztalatait megosztva elmondta, a Királyhágótól Szolnokig augusztusban mindössze derékig ért a kukorica, miközben a Nyárádmentén fenotipikusan, azaz ránézésre rendben volt a termés.
Ott, ahol derékig ér, biztos nem lesz csőtermés, de az is lehet, hogy a silózó kombájnnak sem éri meg belemenni, hanem a kukoricaszárakat ekével vagy tárcsával egyenesen aláforgatják. Belső-Erdélyben is, ahol látszólag rendben van a termés, szemmel látható a nagy meleg hatása, ám ha a kukoricacsöveket megvizsgálják, látszik, hogy nem lesz hektáronként tíztonnás hozam.
ez leginkább az őszi betakarításon érződik, a tavaly ősszel elvetett gabona termése már a nagy hőség előtt kialakult, annak nem ártott annyira” – részletezte az egyetemi oktató.
Nyárádi Imre István leszögezte, a mezőgazdaságban szinte soha nincs ideális körülmény, ezért öntözőberendezések nélkül nincs kiszámíthatóság. Kifejtette, már akkor is terméskiesés van, ha nem éppen akkor esik az eső, amikor arra szükség lenne.
Harminc évvel ezelőtt Románia élen járt az öntözött mezőgazdasági területek szempontjából, a termőföldek mintegy 30 százalékát, 3 millió hektárt öntöztek, ez most drasztikusan lecsökkent 170–500 ezer hektárra – mutatott rá az agrármérnök.
Petre Daea mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter a napokban Aradon arról beszélt, hogy az öntözőrendszerek 2027-ig tervezett kiépítésével az ország teljes mezőgazdasági területét megvédik majd az aszálytól, de lesznek beruházások a jégeső-elhárítási rendszereket illetően is.
Az aszálykárokkal kapcsolatban a tárcavezető leszögezte, még nem szabtak meg költségvetést a kártérítésekre, októberig a gazdák még bejelenthetik a károkat, miközben a megyei kárfelmérő bizottságok a helyszínen dolgoznak.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
„Kérd a nyugtát a szépségszalonban! Ha a gazdasági szereplő megtagadja, jogosult vagy az ingyenes szolgáltatásra!” – tanácsolja Facebook-oldalán az ANAF, amely átfogó, a szépségiparban tevékenykedőket megcélzó kampányt indított márciusban.
Az Európai Parlament szerdán új, az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanáccsal már egyeztetett intézkedéseket fogadott el az új nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célok szigorítása érdekében.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adatai szerint a februári 7,23 százalékról 6,61 százalékra csökkent márciusban az éves infláció Romániában.
Rögtön az elején akadályokba ütközik a Nagyvárad és Arad között tervezett gyorsforgalmi út építése: óvás miatt felfüggesztik az egyik szakasz megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást.
A romániai üzemanyagpiacot vezető Petrom kedden reggel ismét emelte a benzin és a gázolaj literenkénti árát – ez már a harmadik emelés ebben a hónapban.
szóljon hozzá!