Európa-szerte súlyos következményekkel járhat a nagy szárazság, a szakértő szerint észszerű öntözés kellene

A szakértő szerint a Nyárádmentén az aszály ellenére
ránézésre rendben van a kukoricatermés •  Fotó: Mezőgazdasági minisztérium

A szakértő szerint a Nyárádmentén az aszály ellenére ránézésre rendben van a kukoricatermés

Fotó: Mezőgazdasági minisztérium

Európa-szerte egyre nagyobb gondot okoz a tűzforró nyár, Romániában több mint 500 ezer hektár termőföldet sújtott az aszály, ami katasztrofális következményekkel járhat, ahogy már a történelem során volt erre példa. Nyárádi Imre István agrármérnök a Krónikának elmondta, tekintettel arra, hogy az országban nincs kiépített öntözőrendszer, szerencse, hogy vannak olyan régiók, ahol kielégítő az idei gabonatermés.

Bíró Blanka

2022. szeptember 11., 19:522022. szeptember 11., 19:52

Az elmúlt fél évszázad legsúlyosabb szárazsága sújtja Európát az Európai Aszályobszervatórium által készített történelmi aszálytérkép szerint. Idősebb olvasóink jelezték ugyanakkor, hogy az 1946-os aszályt követően ínség sújtotta az országot, és az emberek több száz kilométereket utaztak szekérrel, hogy búza- és kukoricalisztet szerezzenek.

Sőt a felnőttkori betegségeik hátterében sok esetben a gyerekkori alultápláltság áll. Nyárádi Imre István agrármérnök, a Sapientia EMTE adjunktusa lapunk megkeresésére elmondta, mezőgazdasági szempontból a jelenlegi aszály is helyenként katasztrofális következményekkel jár, ám az a különbség, hogy az 1946-os szárazságtól eltérően nem általános kiterjedésű.

Tűzforró nyár Európában

Európa-szerte bozóttüzek és viharok pusztítottak, rekordalacsonyra apadt a folyók vízállása, a szántóföldeken elszáradtak a mezőgazdasági termények. Olivier Verant, a francia kormány szóvivője a napokban sajtótájékoztatón arról beszélt, idén történelmének második legszárazabb nyarát vészelte át Franciaország. Olaszországban júliusban az ország legnagyobb alpesi gleccserének összeomlása lavinát indított el, amely 11 ember halálát okozta.

A pusztító szárazság után mintegy 400 vegetációtűz 290 ezer hektár erdőt semmisített meg Spanyolországban, ami jóval meghaladja az elmúlt esztendők 67 000 hektáros éves átlagát.

Németországban idén a folyami hajózás egyik legfontosabb ütőere, a Rajna vízszintje olyan alacsonyra csökkent, hogy a hajózás szinte lehetetlenné vált. Nagy-Britanniában és Hollandiában korlátozzák az öntözést, hogy elegendő ivóvízzel tudják ellátni a lakosságot.

A szakértők és a környezetvédők számára az a kérdés, hogy a 2022-es forró nyár milyen mértékű politikai változást és fogyasztói életmódváltást fog eredményezni. Romániában a mezőgazdasági minisztérium összesítése szerint több mint 500 ezer hektár termőterületet sújtott az aszály 37 megyében.

Az ország 37 megyéjéből származó adatok szerint 500 695 hektárra nőtt kedden a hétfőn jegyzett 469 165 hektárról az aszály sújtotta termőföldek területe Romániában

– idézi az Agerpres hírügynökség a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumot. A közlemény szerint a szárazság 193 644 hektár búzát és tritikálét, 140 708 hektár kukoricát, 71 753 hektár napraforgót, 29 780 hektár árpát, zabot és rozst, 27 143 hektár repcét, 11 346 hektár szóját, 12 882 hektár takarmánynövényt, illetve 1091 hektár borsót érint.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

Adott térségekben katasztrofális az aszály következménye

Nyárádi Imre István rámutatott, bár a meteorológusok mérései szerint adott országokban, régiókban az utóbbi 50 év legforróbb, legszárazabb nyara volt az idei, nem terjedt ki egységesen nagy térségre. Az egyetemi oktató saját tapasztalatait megosztva elmondta, a Királyhágótól Szolnokig augusztusban mindössze derékig ért a kukorica, miközben a Nyárádmentén fenotipikusan, azaz ránézésre rendben volt a termés.

Ott, ahol derékig ér, biztos nem lesz csőtermés, de az is lehet, hogy a silózó kombájnnak sem éri meg belemenni, hanem a kukoricaszárakat ekével vagy tárcsával egyenesen aláforgatják. Belső-Erdélyben is, ahol látszólag rendben van a termés, szemmel látható a nagy meleg hatása, ám ha a kukoricacsöveket megvizsgálják, látszik, hogy nem lesz hektáronként tíztonnás hozam.

Idézet
Adott térségekben mezőgazdasági szempontból katasztrofális következményei vannak az aszálynak,

ez leginkább az őszi betakarításon érződik, a tavaly ősszel elvetett gabona termése már a nagy hőség előtt kialakult, annak nem ártott annyira” – részletezte az egyetemi oktató.

Öntözés nélkül nincs kiszámíthatóság

Nyárádi Imre István leszögezte, a mezőgazdaságban szinte soha nincs ideális körülmény, ezért öntözőberendezések nélkül nincs kiszámíthatóság. Kifejtette, már akkor is terméskiesés van, ha nem éppen akkor esik az eső, amikor arra szükség lenne.

Öntözni is észszerűen kell, nem lehet az ország mind a 9,4 millió hektár termőföldjét öntözni, meg kell fontolni, mikor és mennyi vizet használunk fel.

Harminc évvel ezelőtt Románia élen járt az öntözött mezőgazdasági területek szempontjából, a termőföldek mintegy 30 százalékát, 3 millió hektárt öntöztek, ez most drasztikusan lecsökkent 170–500 ezer hektárra – mutatott rá az agrármérnök.

Petre Daea mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter a napokban Aradon arról beszélt, hogy az öntözőrendszerek 2027-ig tervezett kiépítésével az ország teljes mezőgazdasági területét megvédik majd az aszálytól, de lesznek beruházások a jégeső-elhárítási rendszereket illetően is.

Az aszálykárokkal kapcsolatban a tárcavezető leszögezte, még nem szabtak meg költségvetést a kártérítésekre, októberig a gazdák még bejelenthetik a károkat, miközben a megyei kárfelmérő bizottságok a helyszínen dolgoznak.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Románia Ukrajnával kötne drónok gyártásáról szóló megállapodást

Ukrajnával kíván dróngyártásról szóló együttműködési megállapodást kötni Románia.

Románia Ukrajnával kötne drónok gyártásáról szóló megállapodást
2025. július 18., péntek

Elutasítja a román agrárminiszter az EU költségvetés-tervezetét

A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.

Elutasítja a román agrárminiszter az EU költségvetés-tervezetét
2025. július 17., csütörtök

Roncsolják az elektromos autók vásárlási utalványát, még mindig a levegőben lóg a többi AFM-program

Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.

Roncsolják az elektromos autók vásárlási utalványát, még mindig a levegőben lóg a többi AFM-program
2025. július 17., csütörtök

Nem garancia a román zászló: a sertéshús 80 százaléka importból származik

A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.

Nem garancia a román zászló: a sertéshús 80 százaléka importból származik
2025. július 17., csütörtök

Micsoda időzítés: áfakedvezményeket követel Brüsszel az áfaemelésbe menekülő Romániától

Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.

Micsoda időzítés: áfakedvezményeket követel Brüsszel az áfaemelésbe menekülő Romániától
2025. július 17., csütörtök

Továbbra is Romániában a legmagasabb az infláció, és az áfaemelés még csak most jön

Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.

Továbbra is Romániában a legmagasabb az infláció, és az áfaemelés még csak most jön
2025. július 17., csütörtök

Grindeanu: már használatban van azon sztrádaszakaszok nagy része, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni

Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.

Grindeanu: már használatban van azon sztrádaszakaszok nagy része, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni
2025. július 17., csütörtök

Erdélyt is megkárosítja az autópályapénzek elügyetlenkedése

Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.

Erdélyt is megkárosítja az autópályapénzek elügyetlenkedése
2025. július 16., szerda

Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket

Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.

Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket
2025. július 16., szerda

Elbocsátások az egyik legnagyobb tejfeldolgozónál: több erdélyi telephelyét is bezárhatja a holland multi

Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.

Elbocsátások az egyik legnagyobb tejfeldolgozónál: több erdélyi telephelyét is bezárhatja a holland multi