A szakértő szerint a Nyárádmentén az aszály ellenére ránézésre rendben van a kukoricatermés
Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
Európa-szerte egyre nagyobb gondot okoz a tűzforró nyár, Romániában több mint 500 ezer hektár termőföldet sújtott az aszály, ami katasztrofális következményekkel járhat, ahogy már a történelem során volt erre példa. Nyárádi Imre István agrármérnök a Krónikának elmondta, tekintettel arra, hogy az országban nincs kiépített öntözőrendszer, szerencse, hogy vannak olyan régiók, ahol kielégítő az idei gabonatermés.
2022. szeptember 11., 19:522022. szeptember 11., 19:52
Az elmúlt fél évszázad legsúlyosabb szárazsága sújtja Európát az Európai Aszályobszervatórium által készített történelmi aszálytérkép szerint. Idősebb olvasóink jelezték ugyanakkor, hogy az 1946-os aszályt követően ínség sújtotta az országot, és az emberek több száz kilométereket utaztak szekérrel, hogy búza- és kukoricalisztet szerezzenek.
Sőt a felnőttkori betegségeik hátterében sok esetben a gyerekkori alultápláltság áll. Nyárádi Imre István agrármérnök, a Sapientia EMTE adjunktusa lapunk megkeresésére elmondta, mezőgazdasági szempontból a jelenlegi aszály is helyenként katasztrofális következményekkel jár, ám az a különbség, hogy az 1946-os szárazságtól eltérően nem általános kiterjedésű.
Európa-szerte bozóttüzek és viharok pusztítottak, rekordalacsonyra apadt a folyók vízállása, a szántóföldeken elszáradtak a mezőgazdasági termények. Olivier Verant, a francia kormány szóvivője a napokban sajtótájékoztatón arról beszélt, idén történelmének második legszárazabb nyarát vészelte át Franciaország. Olaszországban júliusban az ország legnagyobb alpesi gleccserének összeomlása lavinát indított el, amely 11 ember halálát okozta.
Németországban idén a folyami hajózás egyik legfontosabb ütőere, a Rajna vízszintje olyan alacsonyra csökkent, hogy a hajózás szinte lehetetlenné vált. Nagy-Britanniában és Hollandiában korlátozzák az öntözést, hogy elegendő ivóvízzel tudják ellátni a lakosságot.
A szakértők és a környezetvédők számára az a kérdés, hogy a 2022-es forró nyár milyen mértékű politikai változást és fogyasztói életmódváltást fog eredményezni. Romániában a mezőgazdasági minisztérium összesítése szerint több mint 500 ezer hektár termőterületet sújtott az aszály 37 megyében.
– idézi az Agerpres hírügynökség a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumot. A közlemény szerint a szárazság 193 644 hektár búzát és tritikálét, 140 708 hektár kukoricát, 71 753 hektár napraforgót, 29 780 hektár árpát, zabot és rozst, 27 143 hektár repcét, 11 346 hektár szóját, 12 882 hektár takarmánynövényt, illetve 1091 hektár borsót érint.
Fotó: Beliczay László
Nyárádi Imre István rámutatott, bár a meteorológusok mérései szerint adott országokban, régiókban az utóbbi 50 év legforróbb, legszárazabb nyara volt az idei, nem terjedt ki egységesen nagy térségre. Az egyetemi oktató saját tapasztalatait megosztva elmondta, a Királyhágótól Szolnokig augusztusban mindössze derékig ért a kukorica, miközben a Nyárádmentén fenotipikusan, azaz ránézésre rendben volt a termés.
Ott, ahol derékig ér, biztos nem lesz csőtermés, de az is lehet, hogy a silózó kombájnnak sem éri meg belemenni, hanem a kukoricaszárakat ekével vagy tárcsával egyenesen aláforgatják. Belső-Erdélyben is, ahol látszólag rendben van a termés, szemmel látható a nagy meleg hatása, ám ha a kukoricacsöveket megvizsgálják, látszik, hogy nem lesz hektáronként tíztonnás hozam.
ez leginkább az őszi betakarításon érződik, a tavaly ősszel elvetett gabona termése már a nagy hőség előtt kialakult, annak nem ártott annyira” – részletezte az egyetemi oktató.
Nyárádi Imre István leszögezte, a mezőgazdaságban szinte soha nincs ideális körülmény, ezért öntözőberendezések nélkül nincs kiszámíthatóság. Kifejtette, már akkor is terméskiesés van, ha nem éppen akkor esik az eső, amikor arra szükség lenne.
Harminc évvel ezelőtt Románia élen járt az öntözött mezőgazdasági területek szempontjából, a termőföldek mintegy 30 százalékát, 3 millió hektárt öntöztek, ez most drasztikusan lecsökkent 170–500 ezer hektárra – mutatott rá az agrármérnök.
Petre Daea mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter a napokban Aradon arról beszélt, hogy az öntözőrendszerek 2027-ig tervezett kiépítésével az ország teljes mezőgazdasági területét megvédik majd az aszálytól, de lesznek beruházások a jégeső-elhárítási rendszereket illetően is.
Az aszálykárokkal kapcsolatban a tárcavezető leszögezte, még nem szabtak meg költségvetést a kártérítésekre, októberig a gazdák még bejelenthetik a károkat, miközben a megyei kárfelmérő bizottságok a helyszínen dolgoznak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!