2012. június 20., 10:022012. június 20., 10:02
Mint részletezte, az Európai Unió területén élő munkavállalók mobilitását szorgalmazó Leonardo da Vinci-program keretében közvetítésükkel két csoport, összesen 28 munkanélküli szerezhet külföldi tapasztalatot.
„Sokan kétségbe vonták a projekt hasznát, hogy a munkanélkülieket külföldre kell küldeni” – fejtette ki az igazgató, majd rámutatott, nem az a cél, hogy exportálják az állástalanokat, hanem hogy a külföldön szerzett tapasztalataikat itthon hasznosítsák.
A spanyolországi csoportba felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélkülieket válogattak be, akik korábban vállalkozói, marketing és spanyolnyelv-tanfolyamokon vettek részt ugyancsak az ügynökség szervezésében. Ők a spanyolországi Murcia tartományban a kis- és közepes vállalkozások működését figyelik. Kelemen Tibor abban bízik, hogy ötletekkel jönnek haza, saját vállalkozást alapítanak, és idővel nemcsak saját maguknak, hanem másoknak is biztosítanak munkahelyet. Németországba a háromszéki kőfaragók utaztak tapasztalatszerzésre.
A szakembereket tavaly képezték Mikóújfaluban és Vargyason, ezeken a helyszíneken ugyanis a kőbányák szomszédságában kialakult a kőfaragás hagyománya, ezért tapasztalt mesterek mellett sajátíthatták el a szakma fortélyait. A közel ötven végzős közül tizennégyen utaztak el Lipcse mellé, ahol megtanulhatják a restaurálást, a régi kőszobrok, emlékművek, műemlék épületek felújítását. Németországban egyébként a háromszéki szakemberek egy 1100-as években épült vár felújítási munkálataiban vesznek részt.
„A székely kőfaragók, amint megérkeztek, rögtön vállalkoztak, hogy mindent megjavítanak, nagy esélyük van arra, hogy a program után Németországban állást ajánljanak nekik” – mondta Kelemen Tibor. Az igazgató hangsúlyozta, Kovászna megyében 7,92 század százalékos a munkanélküliségi ráta, a 7100 állástalan több mint 80 százaléka nem kap már állami támogatást, de éppen azért tartják nyilvántartásban, hogy ingyenes tanfolyamokon képezhessék őket.
Kovászna megyében havonta mintegy 600 állást kínálnak, ám Kelemen szerint aggasztó, hogy ezek többsége felmondással, nyugdíjba vonulással üresedett meg, nagyon ritka az újonnan létesített munkahely.
| Elment az emberek kedve a vállalkozástól – vallja Herman Rosner. A Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke azt mondja, míg évekkel ezelőtt a fiatal végzősök céget kaptak ajándékba szüleiktől, ma már nyűgnek tartják a vállalkozást. Mint részletezte, a mélypont tavaly volt, ekkor kétszer annyi céget számoltak fel, mint amennyi alakult. Idén a helyzet valamelyest javult, az első hónapokban a tavalyhoz viszonyítva öttel nőtt a bejegyzett cégek száma, és 70 százalékkal csökkent a felszámoltak aránya. Az elmúlt év első felében 405 céget zártak be, míg idén 121-et. „Ez azonban nem a fellendülés jele, hanem azzal magyarázható, hogy már az sincs, amit bezárni” – fejtette ki a gazdasági szakember. Rosner arra is kitért, hogy Kovászna megyében 44 241 alkalmazott dolgozik, tehát minden munkavállalónak 4,6 személyt kell eltartania. Eközben a nettó havi átlagkereset márciusban 1119 lej volt, vagyis egy főre alig valamivel több, mint 200 lej jutott. „A gazdasági válság Európa szerte folytatódik. Ezért a kormány és a helyi hatóságok prioritása a gazdasági szféra támogatása és a meglevő munkahelyek megtartása kellene hogy legyen. Segíteni kell a vállalkozókat, hogy más piacokra is kijussanak, hiszen eddig az export 70 százaléka az európai országokba irányult, ám a válságban levő Európa ezt már nem tudja fenntartani” – fogalmazta meg Herman Rosner. |
.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
Látogatottsági adatok