Nagy a hiány. Háromból egy cég már idén alkalmazna külföldieket
Fotó: Pixabay.com
Bár folyamatosan növekednek a romániai bérek, még mindig magas a kivándorlás a lakosság körében. A munkaerőhiány pedig akkora méreteket ölt, hogy már 23 000 Európai Unión kívüli munkavállaló dolgozik az országban, számuk pedig egyre nőni fog, egy friss felmérés szerint minden három munkáltatóból egy fontolgatja, hogy külföldieket alkalmaz.
2020. március 04., 07:312020. március 04., 07:31
2020. március 04., 07:482020. március 04., 07:48
A demográfiai mutatók és a migráció befolyásolja a romániai munkaerőpiac dinamikáját – állapítja meg az Európai Bizottság (EB) Romániáról készített, és a napokban nyilvánosságra hozott jelentésében. Az Agerpres hírügynökség által idézett dokumentumban rámutatnak, az országban a természetes szaporulat negatív, ugyanakkor az elvándorlás látványos. Hiszen 2018-ban a más tagállamban élő, aktív korú (azaz 20-64 év közötti) közösségek közül a legnagyobb a román volt:
Az EB szerint a megoldás az országban maradt munkaerő folyamatos át- és továbbképzése. Ugyanakkor arra is kitér a jelentés, hogy a bérek az országban gyorsan növekednek, emelkedésre tovább lehet számítani, bár a növekedés üteme lelassul, hiszen a közeljövőben a közszférában már nem várható jelentős fizetésemelés. Kiemelik ugyanakkor, hogy a reálbérek gyorsabb ütemben növekedtek, mint a termelékenység.
Az elemzés készítői szerint a munkaerőpiac fejlődése folytatódik, ezt támogatja a gazdasági növekedés, ám a munkaerőhiány továbbra is fennáll. A mutatók tekintetében nagyok az eltérések a különböző térségekben, és a különböző ágazatokban, így elsősorban a szakképzettek körében növekszik a hiány. A helyzet javulása ellenére ugyanakkor a lakosság körében még mindig magas azoknak a száma, akik nem dolgoznak.
Közülük is kiemelkedő a 15 és 24 év közöttiek aránya, ők teszik ki az inaktív lakosság 71,17 százalékát. Azoknak a fiataloknak a száma, akik nem tanulnak, nem dolgoznak, és nem vesznek részt semmilyen képzésen, az EU-tagállamok közül Romániában a legmagasabb. Az alkalmazást ösztönző közpolitikák hatása elhanyagolható, a tartós munka nélkül élők aránya is növekedett.
Közben pedig akkora méreteket ölt a munkaerőhiány, hogy a cégek Európai Unión kívüli országokból kénytelenek munkásokat alkalmazni. Az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) legfrissebb statisztikái szerint tavaly, a január–augusztusi időszakban mintegy 97 000 olyan gazdátlan állás volt Romániában, amit nincs, aki betöltsön – a helyzet egyre súlyosabb voltát jelzi, hogy ez a szám 50 százalékkal meghaladja az előző év azonos időszakában mért szintet.
Közben más adatok szerint mintegy 4 millió román állampolgár él és dolgozik tartósan külföldön.
A 2019-es amúgy már a harmadik egymást követő év volt, amikor a bukaresti kormány – eleget téve az üzleti szféra kérésének – növelte az országban alkalmazható, Unión kívülről érkező alkalmazottak számát, tavaly ez már 30 000-re rúgott. Az Economica.net gazdasági hírportál kérésére,
A hivatalos statisztikák szerint amúgy többségük fiatalabb 34 évesnél, a legtöbben Vietnámból, Törökországból vagy Nepálból érkeztek, és Bukarestben, valamint Ilfov, Konstanca, Temes, Brassó és Kolozs megyében dolgoznak.
Ez a szám pedig minden bizonnyal idén tovább fog emelkedni: egy friss felmérés szerint ugyanis három romániai munkáltatóból egy azt fontolgatja, hogy a 2020-as év folyamán külföldi munkaerőt alkalmaz, 11 százalék pedig már meg is tette az ehhez szükséges lépéseket. A BestJobs.ro munkaerőtoborzó portál által készített kutatás szerint a cégek további 22 százaléka sem zárja ki ezt az opciót.
36 százalék szerint eközben alacsony a hazai alkalmazottak termelékenységi rátája, 27 százalék szerint pedig az itthoni munkaerő az állás elvárásaihoz vagy a saját rátermettségéhez képest túl magas fizetést vár. Amúgy a cégek 45 százaléka szakképzetlen munkaerőt vár külföldről, 41 százalék mérnököt vagy más területen dolgozó szakembert, 33 százalék szakképzett munkást, 12 százalék informatikust, 8 százalék pedig menedzsert. A munkáltatók olyan piacokon keresik a munkaerőt, ahol alacsonyabb bérköltség mellett is találnak alkalmazottakat, a legtöbben Dél-Kelet-Európából vagy a Moldovai Köztársaságból hoznak maguknak munkásokat, de egyre elterjedtebb az ázsiai munkaerő alkalmazása is.
Fotó: Pixabay.com
„Kétségtelen, hogy Romániában van felzárkózás, ha megnézzük, honnan indultunk és hol tartunk, a bérek tekintetében az olló valamilyen szinten zár, de még mindig nagyon ki van nyílva” – fogalmazta meg Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy szociológus végzettségű polgármestere arra vonatkozó kérdésünkre, hogyha látványosan emelkednek a bérek, mégis miért folytatódik az elvándorlás. Mint rámutatott,
Szerinte amikor két országot összehasonlítunk, több dolgot is meg kell vizsgálni. Például a lakásviszonyokat, mert hiába 1000 euró az átlagbér egy országban, ha a többségnek nincs saját tulajdonú lakása, a jövedelem 30–40 százaléka elmegy lakbérre. Másik szempont, hogy mennyibe kerül egy országban a jóléti kosár. Évekkel ezelőtt ez a közép-keleti országokban drágább volt, mint a nyugat-európaiakban, mert a különböző szolgáltatókat magánosították, azok felvitték az árakat, így a gáz és az áram drágább volt például Magyarországon, mint Németországban. Ez azóta megváltozott, mert az államok beavatkoztak, és szabályozták a díjszabásokat.
Antal Árpád szerint a kivándorlás mértékét jelentősen befolyásolja, hogy milyen a szolgáltatások minősége egy adott országban.
– mondta a polgármester. Emlékeztetett, jelentősen növekedett a kivándorlás a magyarok körében a marosvásárhelyi fekete március után, a román értelmiség egy része a bányászjárások után döntött úgy, hogy kivándorol. „A nyugat-európai kultúra évszázadok alatt alakult ki, nekünk most kellene kialakítanunk magunknak olyan körülményeket, hogy jól és biztonságban érezzük magunkat” – szögezte le.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.
A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.
szóljon hozzá!