Fotó: Facebook/klausiohannis
Idén 21 külföldi útja volt az államfőnek, amelyek összesen több mint 16,6 millió lejbe kerültek.
2022. december 28., 15:502022. december 28., 15:50
Az elnöki hivatal szerdai tájékoztatása szerint Klaus Iohannis 2022-es külföldi útjainak összesített költségei elérték a 16 millió 604 678,40 lejt.
Az államfő február 16-án Emmanuel Macron francia államfő meghívására részt vett Párizsban egy informális munkavacsorán, 17-én és 18-án jelen volt az Európai Unió és az Afrikai Unió csúcstalálkozóján Brüsszelben, 24-én pedig az Európai Tanács rendkívüli ülésén vett részt ugyancsak Brüsszelben.
Május 30-án és 31-én az elnök ismét Brüsszelben tartózkodott, az Európai Tanács rendkívüli ülése alkalmából.
Június 14-én az államfő részt vett Hágában a NATO-csúcstalálkozót előkészítő ülésen, június 20-án Lettországba, Rigába utazott a Három Tenger Kezdeményezés éves csúcstalálkozójára és üzleti fórumára, 23-án és 24-én részt vett Brüsszelben az Európai Unió és a Nyugat-Balkán vezetőinek találkozóján és az Európai Tanács ülésén, majd 28-a és 30-a között Madridban tartózkodott a NATO-csúcstalálkozó alkalmából.
Októberben részt vett az Európai Politikai Közösség első ülésén, majd az Európai Tanács informális ülésén Prágában (október 6-7.), valamint az Európai Tanács brüsszeli ülésén (október 20-21.).
November 7-én és 8-án az államfő jelen volt az egyiptomi Sharm El-Sheikh-ben megrendezett klímacsúcson, 11-én és 12-én pedig a párizsi békefórumon. November 23-án hivatalos látogatást tett Rigában, november 24-én Vilniusban, majd 25-én részt vett a litvániai Kaunasban megtartott nemzetközi szimpóziumon, illetve a litván, lett és lengyel elnök részvételével zajlott csúcstalálkozón.
Az Elnöki Hivatal közölte továbbá, hogy év elejétől december 15-éig Klaus Iohannis államfő 14 törvényt küldött vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra és 12 alkotmányossági kifogást nyújtott be.
December 15-éig 54 alkalommal nyújtottak be kegyelmi kérést az államfőnek, ezekből egyet sem írt alá.
December közepéig 1024 állami kitüntetést adományozott az elnök – közölte az Agerpres hírügynökség.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
A megfontoltság a jelszó a legtöbb romániai háztartásban húsvét közeledtével is.
szóljon hozzá!