Fotó: Facebook/klausiohannis
Idén 21 külföldi útja volt az államfőnek, amelyek összesen több mint 16,6 millió lejbe kerültek.
2022. december 28., 15:502022. december 28., 15:50
Az elnöki hivatal szerdai tájékoztatása szerint Klaus Iohannis 2022-es külföldi útjainak összesített költségei elérték a 16 millió 604 678,40 lejt.
Az államfő február 16-án Emmanuel Macron francia államfő meghívására részt vett Párizsban egy informális munkavacsorán, 17-én és 18-án jelen volt az Európai Unió és az Afrikai Unió csúcstalálkozóján Brüsszelben, 24-én pedig az Európai Tanács rendkívüli ülésén vett részt ugyancsak Brüsszelben.
Május 30-án és 31-én az elnök ismét Brüsszelben tartózkodott, az Európai Tanács rendkívüli ülése alkalmából.
Június 14-én az államfő részt vett Hágában a NATO-csúcstalálkozót előkészítő ülésen, június 20-án Lettországba, Rigába utazott a Három Tenger Kezdeményezés éves csúcstalálkozójára és üzleti fórumára, 23-án és 24-én részt vett Brüsszelben az Európai Unió és a Nyugat-Balkán vezetőinek találkozóján és az Európai Tanács ülésén, majd 28-a és 30-a között Madridban tartózkodott a NATO-csúcstalálkozó alkalmából.
Októberben részt vett az Európai Politikai Közösség első ülésén, majd az Európai Tanács informális ülésén Prágában (október 6-7.), valamint az Európai Tanács brüsszeli ülésén (október 20-21.).
November 7-én és 8-án az államfő jelen volt az egyiptomi Sharm El-Sheikh-ben megrendezett klímacsúcson, 11-én és 12-én pedig a párizsi békefórumon. November 23-án hivatalos látogatást tett Rigában, november 24-én Vilniusban, majd 25-én részt vett a litvániai Kaunasban megtartott nemzetközi szimpóziumon, illetve a litván, lett és lengyel elnök részvételével zajlott csúcstalálkozón.
Az Elnöki Hivatal közölte továbbá, hogy év elejétől december 15-éig Klaus Iohannis államfő 14 törvényt küldött vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra és 12 alkotmányossági kifogást nyújtott be.
December 15-éig 54 alkalommal nyújtottak be kegyelmi kérést az államfőnek, ezekből egyet sem írt alá.
December közepéig 1024 állami kitüntetést adományozott az elnök – közölte az Agerpres hírügynökség.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
szóljon hozzá!