Módosulni fog hamarosan a termékeladásra és jótállásra vonatkozó törvény, ennek nyomán minden kereskedőt arra köteleznek, hogy 15 naptári napon belül visszacserélje az árucikket – közölte az Economica.net gazdasági hírportál.
2016. január 14., 16:222016. január 14., 16:22
A csere lehetősége eddig teljes mértékben a kereskedőn múlt, amennyiben az eladó nem egyezett bele a visszaváltásba, a vásárló nem tehetett semmit. Kivételt jelentenek az online áruházak, ezeknek ugyanis jelenleg is kötelességük megadott időn belül visszaadni a pénzt, ha a fogyasztó nem elégedett a termékkel.
A 2003/449-es számú jogszabályt módosító sürgősségi kormányrendelet-tervezet szerint az eladónak és a vásárlónak írásban kell rögzítenie, hogy mekkora időintervallumon belül váltható vissza a termék, ez ugyanakkor nem lépheti túl a 15 naptári napot. A határidőt attól kezdve számolják, amikor a fogyasztó jelzi, hogy nem elégedett az árucikkel, illetve átadja azt a kereskedőnek. A tervezet szerint a felek által meghatározott határidőnél figyelembe kell venni, hogy milyen jellegű és milyen célra használt termékről van szó.
Jelenleg az üzletek maguk dönthetnek arról, hogy visszaváltják-e a terméket, a legtöbb nagyáruház azonban lehetőséget ad ügyfeleinek arra, hogy a vásárlástól számítva 30 napon belül visszavigyék az árucikket, amennyiben az még mindig új állapotban van. Sok bolt azonban már a bejáratra kifüggesztett cetlin jelzi, hogy a megvásárolt áru sem más termékre, sem pénzre nem váltható vissza.
A jogszabály-módosító tervezet a jótállással kapcsolatban azt is pontosítja, hogy az eladónak vagy gyártónak kötelessége pluszköltségek nélkül megjavítani vagy kicserélni a terméket, illetve visszaadni annak árát, amennyiben az áru nem tesz eleget a termékleírásban vagy hirdetésben feltüntetett feltételeknek. A garanciát igazoló dokumentumnak tartalmaznia kell a termék pontos leírását, a karbantartásával kapcsolatos tudnivalókat, átlagosa használati idejét, valamint a kereskedő elérhetőségeit.
Marius Dunca, az országos fogyasztóvédelmi hatóság (ANPC) volt elnöke ezzel kapcsolatban még tavaly úgy nyilatkozott az Economica.net-nek: szerinte ez egy kiváló kezdeményezés, amely növelni fogja a kereskedők felelősségvállalását, valamint a vásárlók bizalmát. A gazdasági minisztérium ugyanakkor a rendelettervezet indoklásában úgy fogalmaz: a fogyasztóvédelemhez érkezett panaszok nyomán az a tapasztalat, hogy a jelenleg hatályban lévő törvény egyes előírásait sem a gazdasági szereplők, sem a fogyasztók „nem értik pontosan”.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
szóljon hozzá!