2011. augusztus 26., 11:372011. augusztus 26., 11:37
Az egyes euróövezeti országokat sújtó államadósság-válság hatása az RBI első számú piacán, Közép- és Kelet-Európában korlátozott marad - mondta a bank első félévi eredményének ismertetésekor. Egyebek között utalt arra, hogy az euróövezet exportjának mindössze 3,3 százaléka irányul a térségbe, s hogy a külkereskedelmi mérleg 2008 óta jelentősen javult ezekben az országokban.
Rámutatott ugyanakkor a délkelet-európai országok és az adósságválságban érintett Olaszország kereskedelmi kapcsolataira és a svájcifrank-hitelek problémájára Magyarországon, Lengyelországon és Romániában. Ez \"fenyegetést jelenthet\" - fogalmazott. A frankhitelek összege 3,5 milliárd euróra tehető, ez az összes hitelállomány 4,3 százaléka.
\"Igazi problémát Magyarország jelent\" a Raiffeisen és a piac számára - mondta Stepic a sajtótájékoztatón a hírügynökség tudósítása szerint. Lengyelországban és Romániában például szigorúbbak voltak a hitelezési feltételek, s ez kevesebb törlesztési elmaradáshoz vezetett.
Két országban volt veszteséges a Raiffeisen-leányvállalat 2011 első félévében, Szlovéniában és Magyarországon. Kérdésre válaszolva a bankvezető kifejtette, a szlovén veszteség a piac kis mérete miatt nem számottevő, Magyarország ezzel szemben \"tartósan a legproblémásabb\" a Raiffeisen számára azok közül az országok közül, ahol jelen van. Ebben belső okok és az általános piaci helyzet egyaránt szerepet játszanak Stepic szerint. A belső - szervezeti, kockázatelemzési - okokat a Raiffeisen megpróbálja maga orvosolni. A gazdasági helyzetet illetően a kormány igyekezete ellenére a javulás hosszú távon olyan strukturális reformoktól függ, amelyeknek még nem érezhető a hatásuk. Hozzátette: hasonló helyzettel néznek szembe a vetélytársak is.
\"A Raiffeisen magyar leányvállalatának piaci részesedése - a jelzálog-hitelek területén is - messzemenőleg megfelel a bankszektor egészéhez viszonyított mérlegfőösszegének\" - fogalmazott Peter Klopf Raiffeisen-szóvivő az MTI kérdésére, hogy mit jelenthet a frankhiteleket érintő probléma a magyar leányvállalat számára.
A vezérigazgató beszélt arról is, hogy az RI első féléves üzemi eredményét az osztrák és a magyar bankadó, valamint jövedelem-kiigazítások csökkentették. A két országban a bankadó mértéke összesen 68 millió euró volt. A céltartalékok csökkenése ezzel szemben javította az eredményt.
Az RBI csütörtökön 345 millió eurós konszolidált adózott eredményt jelentett kisebbségi részesedések nélkül a második negyedévről. Ez meghaladta az eső negyedévi 270 millió eurót, és az egy évvel korábbi 138 millió eurót, továbbá jóval nagyobb a szakértők által várt 273 millió eurónál.
Az ORF tudósítása szerint Stepic elmondta azt is, hogy az RBI tőkeemelést fontolgat. Erre a következő 12 hónapon belül kerülhet sor. A feltőkésítés mértékéről és időpontjáról nem közölt részleteket. Jelezte, ez a gazdasági helyzet és a tőzsdei árfolyamok alakulásától függ. A lépés részben a Bázel III. előírások teljesítését szolgálná.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.