Fotó: Lukácsi Lehel
A kismamák munkaerőpiacra való visszatérésének problémáiról, a gyermeknevelési jogszabály módosításának szükségességéről, az önkormányzatok családbarát politikájának témájáról tartottak átfogó konzultációsorozatot Hargita megyében – a témában készült felmérés eredményét ismertették kedden a csíkszeredai megyeházán.
2016. november 09., 13:412016. november 09., 13:41
Barabás Csaba, a Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség vezetője felidézte, konzultációsorozatot indítottak, és online kérdőívet is kitöltettek a kismamákkal és a munkaadókkal, majd egyeztettek az illetékes civil szervezetekkel is. Összesítették és végül két csoportra osztották a felvetődött problémákat: helyben megoldható, illetve törvénymódosítással elérhető problémákra. Az érintettek szerint a polgármesteri hivatalok hatásköréhez tartozik például, hogy újabb bölcsődék, tipegőcsoportok létrehozásával segítsék azokat a kisgyermekes szülőket, akiknek munkaidő alatt nincs, akire bízni a gyermeküket.
Néhány esetben azonban a gyermeknevelésre vonatkozó jogszabályokat szeretnék módosítani, ugyanis teher a munkaadóknak (főleg a kisvállalkozásoknak), hogy a törvény arra kötelezi őket: legkevesebb hat hónapra visszavegyék a gyermeknevelési szabadság lejárta után a kismamákat. Ez azért is probléma, mert megnehezíti a gyermekvállalás előtt álló fiatalok elhelyezkedését. „Nem kötelezni, hanem érdekeltté kéne tenni a munkaadókat abban, hogy visszavegyék alkalmazottaikat, például adókedvezménnyel, hasonlóan, mint a fiatalok alkalmazásánál” – javasolták.
Hozzátették, hogy jó lenne az is, ha a munkába való visszállás fokozatosan történne, kezdetben napi 2 órában, majd 4-6, végül 8 órában dolgozhatnának a kismamák. Szintén fontosnak tartanák, ha lehetőségük lenne az édesanyáknak ingyenes képzésekre a gyermeknevelési szabadság ideje alatt, ezzel is növelve a munkaerőpiaci elhelyezkedésük esélyeit. MInt elhangzott, egy másik téma, amelynek rendezése szintén fontos, az a bébiszitteri munka legalizálása, illetve ösztönző lehetne bébiszitterjegyek bevezetése is, hasonlóan az ételjegyekéhez. Többek között ezeket a javaslatokat adta át Barabás Tánczos Barna szenátornak. Az eseményen elhangzott, az elkövetkezőkben azon fognak dolgozni, hogy megvitassák szakértőkkel is a felvetett témákat, és hogy kidolgozzák a törvénymódosító javaslatot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátotta azt a mechanizmust, amellyel július 1-jétől, a villamosenergia-piac liberalizációját követően támogatni kívánja az energiafogyasztókat.
A közalkalmazottaknak járó úgynevezett antennapótlékot fix összegben, nem bérarányosan kellene megállapítani, mivel nem a bérszinthez, hanem a munkakörülményekhez kell igazodnia – jelentette ki Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
Miközben a hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben a politikai alakulatok tárgyalásain szó esik többek között az áfa emeléséről is, a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza.
Tájékoztató kampányt indított az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) az elektromos energia fogyasztói számára annak apropóján, hogy 2025. július 1-jén megszűnik az árplafon-kompenzációs rendszer a villanyáram esetében.
A Hidroelectrica minden olyan fogyasztót képes átvenni, aki áramszolgáltatót akar váltani – közölte a cég szerdai közleményében.
Ha Románia áttérne a progresszív adózásra, nem lenne szükség az általános forgalmi adó (áfa/TVA) megemelésére – jelentette ki szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke.
A keddi egyeztetéseken sem jutottak megállapodásra a kormányzásra készülő pártok a költségvetési hiány csökkentéséről szóló intézkedésekről, ugyanakkor Nicușor Dan államfő leendő gazdasági tanácsadója szerint mégiscsak történt némi előrelépés.
A Világbank a januárban becsült 2,1 százalékról 1,3 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett Globális gazdasági kilátások (Global Economic Prospects) elnevezésű jelentésében.
2022-ben a román GDP 1,4 százalékponttal magasabb lett volna, az inflációs ráta pedig nagyjából 1,1 százalékkal alacsonyabb, ha nem tör ki a háború Ukrajnában – ezek a fő következtetései a Román Nemzeti Bank (BNR) által készített elemzésnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!