Cinteză azt mondja, hogy az általa vezetett igazgatóság a hét folyamán juttatja el a nemzeti bank vezetőségéhez jóváhagyásra azt az átiratot, amely enyhíteni hivatott a hitelek átütemezésének feltételeit. Amikor ez megtörténik, a jegybank továbbítja az ajánlásokat a kereskedelmi bankokhoz. „Ha az ügyfél be tudja bizonyítani, hogy a havi törlesztőrészletet nem tudja egészében fizetni, akkor támogatjuk az átütemezést” – részletezte a szakember, aki szerint abban az esetben, hogyha az ügyfél nem tudja bizonyítani, hogy a kisebb összeget már ki tudja fizetni, akkor nincs értelme az átütemezésnek, mivel az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ügyfelek 30–40 százaléka az átütemezést követően sem fizet.
„Mindegyik bank rendelkezik saját adós- és hitelvédelmi programokkal, hiszen a legtöbb pénzintézet az ügyfeleivel való közös megállapodásra törekszik” – fejtette ki a Krónika megkeresésére Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója. „Nem tudom, hogy mi újat lehetne behozni a fizetési nehézségekkel kapcsolatban. Üdvözlöm a nemzeti bank segítő szándékát, a tényleges megoldáshoz azonban több konkrétumra lenne szükség, a rendelkezésünkre álló információ egyszerűen túl kevés” – fogalmazott a szakember. Hangsúlyozta, az OTP jelenleg mintegy 4-5 különböző személyre szabott programot kínál a fizetésképtelen ügyfelek számára, akik tanácsadó segítségével választhatják ki a nekik megfelelő programot.
„A bankok által ajánlott lehetőségek körülbelül egy–másfél évig jelenthetnek megoldást, ehelyett azonban hosszú távú, 3-4 éves elképzelésekre lenne szükség, amelyek túlmutatnak a válságon” – magyarázta a vezérigazgató. Hozzátette: a pénzintézetek különbözőképpen nyújtanak segítséget, ennek koordinációja, egységessé tétele pedig csak akkor jelentene megoldást, ha kívülről érkezne anyagi segítség, akár a magánszektor, akár a bankok részére.
Mint mondta, a nem fizetők aránya 2009 óta folyamatosan növekszik, a lej gyengülése és az infláció miatt ugyanis nőttek a törlesztőrészletek, emellett pedig a lakosság pénzügyi ellehetetlenülése is hozzájárult a probléma kialakulásához. „2010 augusztusában és 2011 márciusában kissé csökkent a nem fizetők száma, az említett időszakokat követően azonban folytatódott a növekedés. Ha az állampolgárok elveszítik tulajdonukat, az az ingatlanpiac összeomlásához vezethet, a fizetésképtelenség emellett a pénzintézeteket is negatívan érinti, ugyanis ha elfogy a bankok tőkéje, az a hitelezés felfüggesztéséhez, illetve a gazdaság megbénulásához vezethet” – részletezte Diósi.
Hasznosnak bizonyult a hitelek átütemezése a CEC Bank számára is. Radu Graţian Gheţea, a pénzintézet elnöke, aki egyben a Romániai Bankok Szövetségének (ARM) is a vezetője, elmondta, a kölcsönök átütemezését igénylő ügyfelek háromnegyede most már időben törleszti a kisebb részleteket. „Célkitűzésünk a bajba jutott ügyfelek támogatása. Sokkal jobb, ha együttműködünk velük, mintha kényszervégrehajtáshoz folyamodunk” – fejtette ki a bankár. Mint részletezte, eddig a hitelportfoliójuk 15 százalékát ütemezték át.
Eközben tegnap egy bankárfórumon Adrian Vasilescu, Mugur Isărescu jegybankelnök tanácsosa arról beszélt, hogy ugyan létezik konkurencia a romániai bankpiacon, ez azonban annyira nem erős, hogy képes legyen csökkenteni a hitelek esetében alkalmazott kamatlábat. Szerinte más országokhoz képest a romániai bankrendszer későn kezdett el működni, ezért még fejlődnie kell. A szakember úgy látja, hogy a jövőben néhány fúzió várható a piacon, amelyek révén nagy bankok jönnek létre, s csak ezután számíthatunk a kamatszint csökkenésére.
| A hitelezés visszaesését okozhatja az Európai Unióban a rendszerkockázati jelentőségű bankok számára előírt tőkemegfelelési mutatók teljesítése – áll a Handelsblatt című német üzleti lap hétfői összeállításában, amely szerint a hitelszűke elsősorban a kelet-európai országokat fenyegeti. Az Európai Bankhatóság (EBA) előírása szerint az uniós székhellyel rendelkező, rendszerkockázati jelentőségű bankoknak összesen 114,7 milliárd eurót kell szerezniük. A többlettőke előteremtése fékezheti a hitelezést. „Mivel számos bank egyre nehezebben szerez forrást, előfordulhat, hogy a követelményt a hitelezés visszafogásával teljesítik” – idézi a Handelsblatt a német állami fejlesztési bank (KfW) egy kiszivárgott elemzését. Hasonlóan vélekedik az EBA elnöke, Andrea Enria is. Az euróövezeti államadósság-válság miatt megszigorított szabályok hatására a bankok körében „kockázatkerülő magatartás terjedhet el, ami a hitelforrások szűkülésével járhat” – mondta az EBA vezetője. A hatóság azonban gondoskodni kíván arról, hogy a bankok ne a kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtott hitelek visszafogása révén teljesítsék a 9 százalékos tőkemegfelelési követelményt – hangsúlyozta Andrea Enria. Szakértők azonban kételkednek a sikerben, felhívják a figyelmet, hogy az EBA nem rendelkezik jogi eszközzel a hitelezés szabályozására. Ráadásul senki nem tudja megállapítani, hogy egy bank pontosan miért helyez ki a korábbinál kevesebb hitelt. „Az is lehet, hogy csak a kereslet csökken” – idézett egy bankárt a Handelsblatt. A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) is a hitelezési tevékenység visszaesésével számol az EBA legutóbbi – december 8-án bemutatott – jelentése nyomán. A BIS szerint különösen a kelet-európai térségben jelentkezhetnek problémák, mivel a régió erősen függ az euróövezeti bankok hiteleitől. A vállalatoknak és magánszemélyeknek kihelyezett hitelek 42 százaléka származik euróövezeti – mindenekelőtt osztrák – bankoktól. Az osztrák bankoknál viszont 2012-től a hitelezést a betétállományhoz kell igazítani, a kelet-európai térségben 1 euró betétre legfeljebb 1,1 euró hitel juthat. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok