Marcel Boloş pénzügyminiszter
Fotó: Marcel Boloș/Facebook
Marcel Boloş pénzügyminiszter szerint a bejelentett fiskális intézkedések hatásai és az ország pénzügyi fenntarthatóságának alakulása függvényében a jövőben igazíthatnak az intézkedéseken, ha erre szükség lesz.
2023. szeptember 19., 18:362023. szeptember 19., 18:36
2023. szeptember 19., 18:452023. szeptember 19., 18:45
A bukaresti pénzügyminisztérium kedden közzétette honlapján a Románia hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát szolgáló intézkedések törvénytervezetét, amelyért a kormány felelősséget készül vállalni a parlament előtt. Marcel Ciolacu miniszterelnök, Marcel Boloş pénzügyminiszter és Marian Neacşu kormányfőhelyettes a nap folyamán ismertette a tervezetet az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek parlamenti frakcióival.
Arra a felvetésre, hogy ez sokkal kevesebb az eredetileg becsültnél, a miniszter azt mondta, ez várható volt, ugyanis próbáltak úgy eljárni, hogy óvják a lakosságot és az üzleti szférát. A módosítások hatásai és az ország pénzügyi fenntarthatóságának alakulása függvényében a jövőben igazíthatnak az intézkedéseken, ha erre szükség lesz – tette hozzá a pénzügyi tárca vezetője. Egyébként az már korábban kiderült, hogy a deficitcsökkentő intézkedések nyomán ebben az évben 0 lej folyik be az államkasszába.
Boloş közölte, ezeknek az intézkedéseknek a hatásaitól és az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetésektől függ az államháztartási hiány alakulása is. Rámutatott, ha elfogadják a tervezetet, nőnek a költségvetési bevételek, ugyanakkor igyekeznek kordában tartani a kiadásokat. „A deficit nem fogja meghaladni a bruttó hazai termék (GDP) 5,5 százalékát” – szögezte le.
Megkérdezték tőle az újságírók, hogy hozzávetőlegesen hány állás szűnik meg a közszférában a tervezett intézkedések nyomán. A miniszter azt mondta, maximum 204 ezer betöltetlen álláshely megszűnésével számolnak, de „ez a kivételek listájának hosszúságától is függ”. A tárcavezető elmondta továbbá, hogy a kulturális intézményeket valószínűleg nem fogják érinteni az intézmények átszervezésére, összevonására vonatkozó új szabályok. „Igazságtalan lenne a kulturális ágazattal szemben, ha ezeken a posztokon próbálnánk meg spórolni” – fogalmazott a pénzügyminiszter.
A luxusautókra kiszabott adó kapcsán Marcel Boloş leszögezte, ezt a 375 ezer lejnél drágább, öt évnél fiatalabb autók után kell majd befizetni.
Hosszas előkészületek után közzétette kedden honlapján a pénzügyminisztérium a Románia hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát szolgáló intézkedések törvénytervezetét, amelyért a kormány felelősséget készül vállalni a parlament előtt.
Donald Trump elnök „gazdasági forradalomnak” nevezte a héten bejelentett új amerikai vámrendszert szombaton.
Idén márciusban 907 612 nyugdíjas részesült szociális juttatásban, 8681-gyel kevesebben, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Megnyílt Brassó megyében Románia első, napelemeket újrahasznosító üzeme – jelentette be Adrian Veștea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke pénteken.
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
szóljon hozzá!