Módosuló adóügyek: közzétette a kormány a „büdzséfoltozó” intézkedéseket

•  Fotó: Pixabay

Fotó: Pixabay

Hosszas előkészületek után közzétette kedden honlapján a pénzügyminisztérium a Románia hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát szolgáló intézkedések törvénytervezetét, amelyért a kormány felelősséget készül vállalni a parlament előtt. Bevállalták a bankadót, de adókedvezmények szűnnek meg, változik a legnagyobb vállalkozások adózása, és sok kisvállalkozásra is nehéz napok várnak.

Krónika

2023. szeptember 19., 10:322023. szeptember 19., 10:32

2023. szeptember 19., 13:572023. szeptember 19., 13:57

A költségvetési hiány csökkentését célzó jogszabályjavaslat szerint jövő évtől az 50 millió eurót meghaladó árbevételű vállalatok az üzleti forgalmuk 1 százalékának megfelelő adót fizetnek, ha a 16 százalékos profitadó ennél az összegnél alacsonyabb.

A bankok a profitadó mellett az árbevételük 1 százalékának megfelelő adót is fizetnek.

Az Agerpres hírügynökség által idézett tervezet szerint a jelenlegi 500 000 euróról 60 000 euróra csökken az a jövedelemhatár, ameddig egy cég mikrovállalkozásnak minősül. A mikrovállalkozások számára a jövedelmük és a tevékenységi területük függvényében két adókulcsot – 1 százalékost és 3 százalékost – vezetnek be.

Az IT-ágazatban, építőiparban, élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban 2028. október 31-ig korlátozzák az eddigi adókedvezményeket.

Az IT-ágazatban dolgozó, 10.000 lejnél nagyobb fizetésű alkalmazottak jövedelemadót fizetnek a 10.000 lejt meghaladó összeg után. Ugyanakkor az IT-ágazat alkalmazottainak társadalombiztosítási járuléka a magánnyugdíjpénztáraknak befizetett járulékuknak megfelelő százalékponttal csökken.

Emellett a jelenlegi 5 százalékról 9 százalékra nő a kiváló minőségű élelmiszerek, a napelemek, a hőszivattyúk és más nagy hatékonyságú fűtési rendszerek értékesítésének és telepítésének általános forgalmi adója (áfa/TVA).

A jogszabályjavaslat szerint ugyanakkor a továbbiakban is fenntartják az 5 százalékos kedvezményes áfakulcsot a tankönyvek, könyvek, újságok és folyóiratok, a kastélyokba, múzeumokba, emlékházakba, állatkertekbe és botanikus kertekbe, vásárokba, kiállításokra, mozikba és kulturális rendezvényekre szóló belépők, valamint a tűzifa és a hőenergia esetében. Ezzel szemben a jelenlegi 5 százalék helyett a 9 százalékos kulcsot alkalmaznák a szociális lakások és a kiváló minőségű élelmiszerek értékesítésére, továbbá a napelemek, a hőszivattyúk és más nagy hatékonyságú fűtési rendszerek értékesítésére és telepítésére.

A tervezet szerint a jelenlegi 9 százalék helyett a 19 százalékos általános áfakulcsot alkalmaznák az alkoholmentes sörre és azokra a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerekre, amelyeknek a 100 grammra eső összcukortartalma eléri vagy meghaladja a 10 grammot.

A jogszabályavaslat bevezeti a nagy értékű ingatlanok és ingóságok megadóztatását. E szerint a lakóingatlanok esetében az adót úgy számítják ki, hogy 0,3 százalékos kulcsot alkalmaznak az épületnek a helyi adóhatóság által meghatározott értéke és a 2 500 000 lejes felső határ közötti különbségre. A gépkocsik adója a vételár és a 375 000 lejes felső határ közötti különbség 0,3 százaléka lesz.

A tervezet a közintézmények és a hatóságok kiadásait csökkentő intézkedéseket is tartalmaz.

Többek között előírja az államtitkári, államtanácsosi/államtitkárhelyettesi/alelnöki tisztségek számának legalább 25 százalékos csökkenését, a betöltetlen állások megszüntetését, az osztályvezetői posztok megszüntetését, illetve a vezetői állások arányának 12 százalékról 8 százalékra csökkentését a közszférában.

A törvénytervezet számos intézkedést javasol a közintézmények és hatóságok működési költségeinek csökkentésére, módosítva a gépjárművek beszerzésére, az üzemanyag-fogyasztásra vonatkozó költségszabályozást, illetve bevezetve ezt a mobiltelefonok vásárlására és a havi mobiltelefon-előfizetésekre is. Ez utóbbi esetében például legfeljebb havi 25 lejt fizethet az intézmény, az ezt meghaladó összeget a telefont használó alkalmazottnak kell fizetnie.

A törvénytervezet ugyanakkor átszervezési intézkedéseket is javasol.

Ezek értelmében 2024. július 1-jétől a központi/helyi hatóságok alárendeltségében működő, jogi személyiséggel rendelkező közintézmények akkor maradhatnak fenn, ha eleget tesznek a következő feltételeknek: a szervezeti struktúrájukban a törvény által jóváhagyott és ténylegesen betöltött álláshelyek száma meghaladja az 50-et, és tevékenységi körük nem fedi egymást, illetve nem azonos más, hasonló tevékenységet végző közintézmény tevékenységével.

Amennyiben nem tesznek eleget a fenti követelményeknek, ezeket az intézményeket megszüntetik, átszervezik vagy összevonják.

A pénzügyminisztérium honlapján kedden közzétett jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy

2025 januárjától az étkezési utalványok éves összértéke nem haladhatja meg a 2019. január 1-jei bruttó minimálbér kétszeresének megfelelő összeget.

Ugyanakkor jövő évtől csak a bruttó 14 ezer lejnél kisebb fizetésű közalkalmazottak jogosultak étkezési utalványokra.

Jövő évtől 1600 lejre nő az üdülési csekkek értéke, de csak a bruttó 14 ezer lejnél kisebb fizetésű közalkalmazottak kapnak.

A tervezet ugyanakkor 1500 lejben szabja meg a közalkalmazottak veszélyességi bérpótlékának felső határát.

Az adócsalás elleni fellépés területén a tervezet megtiltja a származási igazolással nem rendelkező áruk előállítását, tárolását, szállítását és forgalmazását, valamint előírja azt a követelményt, hogy ezeket a tevékenységeket a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően kell végezni.

Jövő év július 1-jétől ugyanakkor 70 százalékos adót kell majd fizetniük a magánszemélyeknek az igazolatlan eredetű jövedelmeikre.

A pénzügyminisztérium honlapján kedden közzétett jogszabályjavaslat szerint az intézkedés az adóelkerülés visszaszorítását és ezáltal a költségvetési bevételek növelését célozza. A kezdeményezők szerint az új előírás 2024. július 1-jei életbe lépéséig az érintetteknek lehetőségük van bevallani jövedelmüket és befizetni a megszabott adót. Ha ezt elmulasztják, a magas kockázatú adózók kategóriájába sorolhatják őket, és jövedelmük átvizsgálása után az új szabályoknak megfelelő kell adózniuk.

Az adócsalás csökkentése érdekében biztosítani kell majd a közúti áruszállítmányok nyomon követhetőségét a RO e-Sigiliu rendszer bevezetésével,

amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára az eltérített áruszállítmányok kiszűrését, akár Románián csak áthaladó, akár hazai céghez irányuló rakományról van szó.

Az adófelajánlásokban vagy szponzorációban részesülő nonprofit szervezeteknek ugyanakkor a pénzügyi beszámolójukhoz csatolniuk kell egy nyilatkozatot a kapott és felhasznált összegekről.

A jogszabályjavaslat szerint az intézkedés bevezetéséhez a számviteli törvény kiegészítésére van szükség. A javasolt kiegészítés szerint az éves pénzügyi beszámolókat és a csatolt nyilatkozatot külső könyvvizsgáló ellenőrzi. „Ennek a követelménynek a bevezetése növeli a bizalmat a számviteli törvény javasolt kiegészítésének hatálya alá tartozó szervezetek pénzügyi beszámolóinak hitelességében” – idézi a tervezetet az Agerpres hírügynökség.

A jogszabályjavaslat szerint a követelmény bevezetése lehetőséget nyújt a nonprofit szervezetek finanszírozásának és költekezésének „kimerítő elemzésére”. A tervezet megemlíti, hogy 2019–2022 között a gazdasági szereplők 8,8 milliárd lejt költöttek szponzorációra.

Mint ismeretes, a kormány 4,4 százalékos GDP-arányos deficittel tervezte meg az idei költségvetést, de már az első negyedév után kétségessé vált, hogy tartható-e a hiánycél. A bukaresti koalíciós kormány azóta halogatta a deficit mérséklését célzó intézkedésekről szóló döntést, viszont lassanként a körmére égett a gyertya, és veszélybe kerültek az európai uniós források is.

korábban írtuk

Hamarosan közvitára bocsátja a kormány a deficitcsökkentő intézkedéseket, sínen vannak a különnyugdíjak is Ciolacu szerint
Hamarosan közvitára bocsátja a kormány a deficitcsökkentő intézkedéseket, sínen vannak a különnyugdíjak is Ciolacu szerint

Hétfőn Nicolae Ciucă szenátusi elnökkel és Marcel Boloş pénzügyminiszterrel is megvitatja a Marcel Ciolacu kormányfő azokat a tervezett fiskális intézkedéseket, amelyekért felelősséget készül vállalni a kormány a parlament előtt.

korábban írtuk

„Nem lesznek megszorítások” – A kormány még szeptemberben felelősséget vállal a deficitcsökkentő intézkedésekért
„Nem lesznek megszorítások” – A kormány még szeptemberben felelősséget vállal a deficitcsökkentő intézkedésekért

Marcel Boloş kedden kijelentette, hogy a kabinet szeptemberben szándékozik felelősséget vállalni a parlament előtt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénycsomag-tervezetért, a pontos dátumról azonban a koalícióban egyeztetnek.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 16., péntek

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint

Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint
2025. május 15., csütörtök

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme
2025. május 15., csütörtök

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér

Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér
2025. május 14., szerda

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben

Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben
2025. május 14., szerda

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt
2025. május 14., szerda

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint

Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint
2025. május 14., szerda

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)

Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)
2025. május 13., kedd

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint
2025. május 13., kedd

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is

Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is
2025. május 13., kedd

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból

Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból