Módosuló adóügyek: közzétette a kormány a „büdzséfoltozó” intézkedéseket

•  Fotó: Pixabay

Fotó: Pixabay

Hosszas előkészületek után közzétette kedden honlapján a pénzügyminisztérium a Románia hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát szolgáló intézkedések törvénytervezetét, amelyért a kormány felelősséget készül vállalni a parlament előtt. Bevállalták a bankadót, de adókedvezmények szűnnek meg, változik a legnagyobb vállalkozások adózása, és sok kisvállalkozásra is nehéz napok várnak.

Krónika

2023. szeptember 19., 10:322023. szeptember 19., 10:32

2023. szeptember 19., 13:572023. szeptember 19., 13:57

A költségvetési hiány csökkentését célzó jogszabályjavaslat szerint jövő évtől az 50 millió eurót meghaladó árbevételű vállalatok az üzleti forgalmuk 1 százalékának megfelelő adót fizetnek, ha a 16 százalékos profitadó ennél az összegnél alacsonyabb.

A bankok a profitadó mellett az árbevételük 1 százalékának megfelelő adót is fizetnek.

Az Agerpres hírügynökség által idézett tervezet szerint a jelenlegi 500 000 euróról 60 000 euróra csökken az a jövedelemhatár, ameddig egy cég mikrovállalkozásnak minősül. A mikrovállalkozások számára a jövedelmük és a tevékenységi területük függvényében két adókulcsot – 1 százalékost és 3 százalékost – vezetnek be.

Az IT-ágazatban, építőiparban, élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban 2028. október 31-ig korlátozzák az eddigi adókedvezményeket.

Az IT-ágazatban dolgozó, 10.000 lejnél nagyobb fizetésű alkalmazottak jövedelemadót fizetnek a 10.000 lejt meghaladó összeg után. Ugyanakkor az IT-ágazat alkalmazottainak társadalombiztosítási járuléka a magánnyugdíjpénztáraknak befizetett járulékuknak megfelelő százalékponttal csökken.

Emellett a jelenlegi 5 százalékról 9 százalékra nő a kiváló minőségű élelmiszerek, a napelemek, a hőszivattyúk és más nagy hatékonyságú fűtési rendszerek értékesítésének és telepítésének általános forgalmi adója (áfa/TVA).

A jogszabályjavaslat szerint ugyanakkor a továbbiakban is fenntartják az 5 százalékos kedvezményes áfakulcsot a tankönyvek, könyvek, újságok és folyóiratok, a kastélyokba, múzeumokba, emlékházakba, állatkertekbe és botanikus kertekbe, vásárokba, kiállításokra, mozikba és kulturális rendezvényekre szóló belépők, valamint a tűzifa és a hőenergia esetében. Ezzel szemben a jelenlegi 5 százalék helyett a 9 százalékos kulcsot alkalmaznák a szociális lakások és a kiváló minőségű élelmiszerek értékesítésére, továbbá a napelemek, a hőszivattyúk és más nagy hatékonyságú fűtési rendszerek értékesítésére és telepítésére.

A tervezet szerint a jelenlegi 9 százalék helyett a 19 százalékos általános áfakulcsot alkalmaznák az alkoholmentes sörre és azokra a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerekre, amelyeknek a 100 grammra eső összcukortartalma eléri vagy meghaladja a 10 grammot.

A jogszabályavaslat bevezeti a nagy értékű ingatlanok és ingóságok megadóztatását. E szerint a lakóingatlanok esetében az adót úgy számítják ki, hogy 0,3 százalékos kulcsot alkalmaznak az épületnek a helyi adóhatóság által meghatározott értéke és a 2 500 000 lejes felső határ közötti különbségre. A gépkocsik adója a vételár és a 375 000 lejes felső határ közötti különbség 0,3 százaléka lesz.

A tervezet a közintézmények és a hatóságok kiadásait csökkentő intézkedéseket is tartalmaz.

Többek között előírja az államtitkári, államtanácsosi/államtitkárhelyettesi/alelnöki tisztségek számának legalább 25 százalékos csökkenését, a betöltetlen állások megszüntetését, az osztályvezetői posztok megszüntetését, illetve a vezetői állások arányának 12 százalékról 8 százalékra csökkentését a közszférában.

A törvénytervezet számos intézkedést javasol a közintézmények és hatóságok működési költségeinek csökkentésére, módosítva a gépjárművek beszerzésére, az üzemanyag-fogyasztásra vonatkozó költségszabályozást, illetve bevezetve ezt a mobiltelefonok vásárlására és a havi mobiltelefon-előfizetésekre is. Ez utóbbi esetében például legfeljebb havi 25 lejt fizethet az intézmény, az ezt meghaladó összeget a telefont használó alkalmazottnak kell fizetnie.

A törvénytervezet ugyanakkor átszervezési intézkedéseket is javasol.

Ezek értelmében 2024. július 1-jétől a központi/helyi hatóságok alárendeltségében működő, jogi személyiséggel rendelkező közintézmények akkor maradhatnak fenn, ha eleget tesznek a következő feltételeknek: a szervezeti struktúrájukban a törvény által jóváhagyott és ténylegesen betöltött álláshelyek száma meghaladja az 50-et, és tevékenységi körük nem fedi egymást, illetve nem azonos más, hasonló tevékenységet végző közintézmény tevékenységével.

Amennyiben nem tesznek eleget a fenti követelményeknek, ezeket az intézményeket megszüntetik, átszervezik vagy összevonják.

A pénzügyminisztérium honlapján kedden közzétett jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy

2025 januárjától az étkezési utalványok éves összértéke nem haladhatja meg a 2019. január 1-jei bruttó minimálbér kétszeresének megfelelő összeget.

Ugyanakkor jövő évtől csak a bruttó 14 ezer lejnél kisebb fizetésű közalkalmazottak jogosultak étkezési utalványokra.

Jövő évtől 1600 lejre nő az üdülési csekkek értéke, de csak a bruttó 14 ezer lejnél kisebb fizetésű közalkalmazottak kapnak.

A tervezet ugyanakkor 1500 lejben szabja meg a közalkalmazottak veszélyességi bérpótlékának felső határát.

Az adócsalás elleni fellépés területén a tervezet megtiltja a származási igazolással nem rendelkező áruk előállítását, tárolását, szállítását és forgalmazását, valamint előírja azt a követelményt, hogy ezeket a tevékenységeket a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően kell végezni.

Jövő év július 1-jétől ugyanakkor 70 százalékos adót kell majd fizetniük a magánszemélyeknek az igazolatlan eredetű jövedelmeikre.

A pénzügyminisztérium honlapján kedden közzétett jogszabályjavaslat szerint az intézkedés az adóelkerülés visszaszorítását és ezáltal a költségvetési bevételek növelését célozza. A kezdeményezők szerint az új előírás 2024. július 1-jei életbe lépéséig az érintetteknek lehetőségük van bevallani jövedelmüket és befizetni a megszabott adót. Ha ezt elmulasztják, a magas kockázatú adózók kategóriájába sorolhatják őket, és jövedelmük átvizsgálása után az új szabályoknak megfelelő kell adózniuk.

Az adócsalás csökkentése érdekében biztosítani kell majd a közúti áruszállítmányok nyomon követhetőségét a RO e-Sigiliu rendszer bevezetésével,

amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára az eltérített áruszállítmányok kiszűrését, akár Románián csak áthaladó, akár hazai céghez irányuló rakományról van szó.

Az adófelajánlásokban vagy szponzorációban részesülő nonprofit szervezeteknek ugyanakkor a pénzügyi beszámolójukhoz csatolniuk kell egy nyilatkozatot a kapott és felhasznált összegekről.

A jogszabályjavaslat szerint az intézkedés bevezetéséhez a számviteli törvény kiegészítésére van szükség. A javasolt kiegészítés szerint az éves pénzügyi beszámolókat és a csatolt nyilatkozatot külső könyvvizsgáló ellenőrzi. „Ennek a követelménynek a bevezetése növeli a bizalmat a számviteli törvény javasolt kiegészítésének hatálya alá tartozó szervezetek pénzügyi beszámolóinak hitelességében” – idézi a tervezetet az Agerpres hírügynökség.

A jogszabályjavaslat szerint a követelmény bevezetése lehetőséget nyújt a nonprofit szervezetek finanszírozásának és költekezésének „kimerítő elemzésére”. A tervezet megemlíti, hogy 2019–2022 között a gazdasági szereplők 8,8 milliárd lejt költöttek szponzorációra.

Mint ismeretes, a kormány 4,4 százalékos GDP-arányos deficittel tervezte meg az idei költségvetést, de már az első negyedév után kétségessé vált, hogy tartható-e a hiánycél. A bukaresti koalíciós kormány azóta halogatta a deficit mérséklését célzó intézkedésekről szóló döntést, viszont lassanként a körmére égett a gyertya, és veszélybe kerültek az európai uniós források is.

korábban írtuk

Hamarosan közvitára bocsátja a kormány a deficitcsökkentő intézkedéseket, sínen vannak a különnyugdíjak is Ciolacu szerint
Hamarosan közvitára bocsátja a kormány a deficitcsökkentő intézkedéseket, sínen vannak a különnyugdíjak is Ciolacu szerint

Hétfőn Nicolae Ciucă szenátusi elnökkel és Marcel Boloş pénzügyminiszterrel is megvitatja a Marcel Ciolacu kormányfő azokat a tervezett fiskális intézkedéseket, amelyekért felelősséget készül vállalni a kormány a parlament előtt.

korábban írtuk

„Nem lesznek megszorítások” – A kormány még szeptemberben felelősséget vállal a deficitcsökkentő intézkedésekért
„Nem lesznek megszorítások” – A kormány még szeptemberben felelősséget vállal a deficitcsökkentő intézkedésekért

Marcel Boloş kedden kijelentette, hogy a kabinet szeptemberben szándékozik felelősséget vállalni a parlament előtt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénycsomag-tervezetért, a pontos dátumról azonban a koalícióban egyeztetnek.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 01., kedd

Segíts magadon: tovább ösztönöznék a nyugdíj-megtakarítást

Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.

Segíts magadon: tovább ösztönöznék a nyugdíj-megtakarítást
2025. július 01., kedd

Megiramodnak a kamatlábak, drágulnak a jelzáloghitelek

Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.

Megiramodnak a kamatlábak, drágulnak a jelzáloghitelek
2025. július 01., kedd

Drágulásokkal köszöntött be a július

Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.

Drágulásokkal köszöntött be a július
2025. július 01., kedd

A teljesítményhez kötnék a bérpótlékokat egyes közalkalmazottak esetében

A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.

A teljesítményhez kötnék a bérpótlékokat egyes közalkalmazottak esetében
2025. július 01., kedd

Pénzügyminiszter: irreális költségvetéseket dolgoztak ki, tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takarónk ért

Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.

Pénzügyminiszter: irreális költségvetéseket dolgoztak ki, tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takarónk ért
2025. július 01., kedd

Lemaradt Erdély az államilag támogatott új öntözőrendszerek kiépítéséről

Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.

Lemaradt Erdély az államilag támogatott új öntözőrendszerek kiépítéséről
2025. június 28., szombat

Kizárólag online igényelhető a kisjövedelmű fogyasztóknak járó energiautalvány

Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.

Kizárólag online igényelhető a kisjövedelmű fogyasztóknak járó energiautalvány
2025. június 27., péntek

A kormány szeptember 30-ig meghosszabbította az alapélelmiszerek árrésstopját

Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.

A kormány szeptember 30-ig meghosszabbította az alapélelmiszerek árrésstopját
2025. június 27., péntek

Szakszervezetek: a megszorításokat azokkal kell kezdeni, akik ezt a helyzetet előidézték

A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.

Szakszervezetek: a megszorításokat azokkal kell kezdeni, akik ezt a helyzetet előidézték
2025. június 27., péntek

Tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok az EU-ban

Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok az EU-ban