Az Agerpres hírügynökség által idézett tervezet szerint a jelenlegi 500 000 euróról 60 000 euróra csökken az a jövedelemhatár, ameddig egy cég mikrovállalkozásnak minősül. A mikrovállalkozások számára a jövedelmük és a tevékenységi területük függvényében két adókulcsot – 1 százalékost és 3 százalékost – vezetnek be.

Az IT-ágazatban dolgozó, 10.000 lejnél nagyobb fizetésű alkalmazottak jövedelemadót fizetnek a 10.000 lejt meghaladó összeg után. Ugyanakkor az IT-ágazat alkalmazottainak társadalombiztosítási járuléka a magánnyugdíjpénztáraknak befizetett járulékuknak megfelelő százalékponttal csökken.

A jogszabályjavaslat szerint ugyanakkor a továbbiakban is fenntartják az 5 százalékos kedvezményes áfakulcsot a tankönyvek, könyvek, újságok és folyóiratok, a kastélyokba, múzeumokba, emlékházakba, állatkertekbe és botanikus kertekbe, vásárokba, kiállításokra, mozikba és kulturális rendezvényekre szóló belépők, valamint a tűzifa és a hőenergia esetében. Ezzel szemben a jelenlegi 5 százalék helyett a 9 százalékos kulcsot alkalmaznák a szociális lakások és a kiváló minőségű élelmiszerek értékesítésére, továbbá a napelemek, a hőszivattyúk és más nagy hatékonyságú fűtési rendszerek értékesítésére és telepítésére.

A jogszabályavaslat bevezeti a nagy értékű ingatlanok és ingóságok megadóztatását. E szerint a lakóingatlanok esetében az adót úgy számítják ki, hogy 0,3 százalékos kulcsot alkalmaznak az épületnek a helyi adóhatóság által meghatározott értéke és a 2 500 000 lejes felső határ közötti különbségre. A gépkocsik adója a vételár és a 375 000 lejes felső határ közötti különbség 0,3 százaléka lesz.

Többek között előírja az államtitkári, államtanácsosi/államtitkárhelyettesi/alelnöki tisztségek számának legalább 25 százalékos csökkenését, a betöltetlen állások megszüntetését, az osztályvezetői posztok megszüntetését, illetve a vezetői állások arányának 12 százalékról 8 százalékra csökkentését a közszférában.

A törvénytervezet számos intézkedést javasol a közintézmények és hatóságok működési költségeinek csökkentésére, módosítva a gépjárművek beszerzésére, az üzemanyag-fogyasztásra vonatkozó költségszabályozást, illetve bevezetve ezt a mobiltelefonok vásárlására és a havi mobiltelefon-előfizetésekre is. Ez utóbbi esetében például legfeljebb havi 25 lejt fizethet az intézmény, az ezt meghaladó összeget a telefont használó alkalmazottnak kell fizetnie.

Ezek értelmében 2024. július 1-jétől a központi/helyi hatóságok alárendeltségében működő, jogi személyiséggel rendelkező közintézmények akkor maradhatnak fenn, ha eleget tesznek a következő feltételeknek: a szervezeti struktúrájukban a törvény által jóváhagyott és ténylegesen betöltött álláshelyek száma meghaladja az 50-et, és tevékenységi körük nem fedi egymást, illetve nem azonos más, hasonló tevékenységet végző közintézmény tevékenységével.

A pénzügyminisztérium honlapján kedden közzétett jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy

Ugyanakkor jövő évtől csak a bruttó 14 ezer lejnél kisebb fizetésű közalkalmazottak jogosultak étkezési utalványokra.

A tervezet ugyanakkor 1500 lejben szabja meg a közalkalmazottak veszélyességi bérpótlékának felső határát.

Az adócsalás elleni fellépés területén a tervezet megtiltja a származási igazolással nem rendelkező áruk előállítását, tárolását, szállítását és forgalmazását, valamint előírja azt a követelményt, hogy ezeket a tevékenységeket a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően kell végezni.

A pénzügyminisztérium honlapján kedden közzétett jogszabályjavaslat szerint az intézkedés az adóelkerülés visszaszorítását és ezáltal a költségvetési bevételek növelését célozza. A kezdeményezők szerint az új előírás 2024. július 1-jei életbe lépéséig az érintetteknek lehetőségük van bevallani jövedelmüket és befizetni a megszabott adót. Ha ezt elmulasztják, a magas kockázatú adózók kategóriájába sorolhatják őket, és jövedelmük átvizsgálása után az új szabályoknak megfelelő kell adózniuk.

amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára az eltérített áruszállítmányok kiszűrését, akár Románián csak áthaladó, akár hazai céghez irányuló rakományról van szó.

A jogszabályjavaslat szerint az intézkedés bevezetéséhez a számviteli törvény kiegészítésére van szükség. A javasolt kiegészítés szerint az éves pénzügyi beszámolókat és a csatolt nyilatkozatot külső könyvvizsgáló ellenőrzi. „Ennek a követelménynek a bevezetése növeli a bizalmat a számviteli törvény javasolt kiegészítésének hatálya alá tartozó szervezetek pénzügyi beszámolóinak hitelességében” – idézi a tervezetet az Agerpres hírügynökség.

A jogszabályjavaslat szerint a követelmény bevezetése lehetőséget nyújt a nonprofit szervezetek finanszírozásának és költekezésének „kimerítő elemzésére”. A tervezet megemlíti, hogy 2019–2022 között a gazdasági szereplők 8,8 milliárd lejt költöttek szponzorációra.

Mint ismeretes, a kormány 4,4 százalékos GDP-arányos deficittel tervezte meg az idei költségvetést, de már az első negyedév után kétségessé vált, hogy tartható-e a hiánycél. A bukaresti koalíciós kormány azóta halogatta a deficit mérséklését célzó intézkedésekről szóló döntést, viszont lassanként a körmére égett a gyertya, és veszélybe kerültek az európai uniós források is.

korábban írtuk

Hamarosan közvitára bocsátja a kormány a deficitcsökkentő intézkedéseket, sínen vannak a különnyugdíjak is Ciolacu szerint

Hétfőn Nicolae Ciucă szenátusi elnökkel és Marcel Boloş pénzügyminiszterrel is megvitatja a Marcel Ciolacu kormányfő azokat a tervezett fiskális intézkedéseket, amelyekért felelősséget készül vállalni a kormány a parlament előtt.

korábban írtuk

„Nem lesznek megszorítások” – A kormány még szeptemberben felelősséget vállal a deficitcsökkentő intézkedésekért

Marcel Boloş kedden kijelentette, hogy a kabinet szeptemberben szándékozik felelősséget vállalni a parlament előtt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénycsomag-tervezetért, a pontos dátumról azonban a koalícióban egyeztetnek.