2011. december 13., 09:272011. december 13., 09:27
Dowgielewicz az RMF FM lengyel kereskedelmi rádióban nyilatkozva kitért arra is, hogy ebből a Lengyelországra eső rész legfeljebb néhány milliárd, de 10 milliárd eurónál mindenképpen jóval kevesebb lehet, s a kormánynak és a lengyel jegybanknak kell eldöntenie, hogy Varsó kölcsönöz-e ilyen összeget az IMF-nek. A Rzeczpospolita című lengyel lap nem hivatalos értesülésekre hivatkozva tegnap azt írta, hogy Lengyelország 10 milliárd eurót utalna át a válságba jutott országok megsegítésére.
Mint arról beszámoltunk, a 200 milliárd eurós kölcsönről az EU legutóbbi, pénteken zárult csúcstalálkozóján született döntés: eszerint az euróövezet országai és a többi EU-tagállam ekkora összeggel erősítené meg a valutalapot, hogy az képes legyen támogatni az euróövezet eladósodott gazdaságait. Nem hivatalos értesülések szerint 150 milliárd eurót az euróövezet országai adnának, a fennmaradó 50 milliárdot pedig az övezeten kívüli EU-tagállamok. Dowgielewicz azonban cáfolta, hogy lenne ilyen megoszlás az euróövezeti és az azon kívüli országok között. „Az összeg nagy részét az euróövezeti országok fogják összeadni. Minden érintett ország konzultálni fog a saját jegybankjával. Tudomásom van arról, hogy az euróövezeten kívül Svédország és Dánia bizonyosan hozzá fog járulni a kölcsönhöz” – részletezte Dowgielewicz. Mint hangsúlyozta: nincs semmi rendkívüli abban, hogy az EU a saját költségvetése révén megment egy országot. Korábban így tett Magyarországgal, Romániával vagy Lettországgal. „Az IMF garantálja, hogy visszafizeti a kölcsönzött összeget – nyomatékosította. – Nem Olaszországnak, a görögöknek vagy valamilyen más európai nemzetnek adunk kölcsön, hanem – ha ilyen döntés születik – a Nemzetközi Valutaalapnak, amely a világ legstabilabb pénzügyi intézménye.”
Mint arról tegnap beszámoltunk, Traian Băsescu államfő a témában leszögezte, azon tagállamoknak, amelyeknek jelenleg futó hitelmegállapodásuk van a valutaalappal, nem kell hozzájárulniuk a befizetéshez, bár szerinte Románia képes lenne erre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok