Egyre többe kerül a bevásárlás. Megállás nélkül nő az élelmiszerek ára Romániában is (képünk illusztráció)
Fotó: Jakab Mónika
Elemzi a Versenytanács, hogy áll-e kartellezés az elmúlt egy év élelmiszer-drágulásai mögött. Gyerkó László, a hivatal tagja ugyanakkor megkeresésesünkre aláhúzta, hogy az idei elemzés a koronavírus-világjárvány miatt más lesz, mint az eddigiek, hiszen a vállalkozók számos korlátozással szembesültek a piacon, és ezek is befolyásolhatják az árak alakulását.
2021. április 18., 08:422021. április 18., 08:42
Az elmúlt egy év alatt 2–4 százalékkal drágultak az élelmiszerek Romániában a Versenytanács árfigyelő portáljának adatai szerint, a testület elemzést készít ennek a pontos okairól, kivizsgáljuk, hogy mi okozza az elmozdulást – jelentette ki Gyerkó László, a testület tagja, amikor annak kapcsán faggattuk, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) számításai szerint márciusban már a tizedik egymást követő hónapban jegyeztek fel növekedést a világpiaci élelmiszerárak terén.
Gyerkó László érdeklődésünkre rámutatott, az árak romániai alakulása leképezi a FAO adatait, hiszen itt is a növényi olajok drágultak a leginkább. Mint részletezte, Romániában a növényi étolaj áremelkedése kiugró, ez a termék tavaly március óta 14 százalékkal drágult, ám a többi élelmiszer esetében is érződik elmozdulás, 2–4 százalékkal növekedtek egy év alatt az árak.
A versenyhivatali illetékes elmondta, egyelőre nem készültek tételes elemzések, ám folyamatban van az ágazati kivizsgálás a különböző termékeknél,
Rámutatott: ha egy termék esetében, mint például a növényi olajoknál, a világpiacon vagy az európai piacon drágulás tapasztalható, az indokolja a romániai áremelkedést is. Ám a különböző élelmiszereknél tételesen megvizsgálják az okokat, a cél az, hogy kiszűrjék, történtek-e országos, térségi szinten olyan egyezkedések, melyek befolyásolhatják az árakat. Ha egyes termékeknél helyi megállapodás folytán történt áremelkedés, az már a versenyhelyzetet sérti, felmerül a visszaélés, a kartellezés gyanúja.
„Az elmúlt években, sőt évtizedekben is jellemző volt az infláció miatt bekövetkező évi 2–3 százalékos áremelkedés, ám a nagy kilengések nem egészségesek, ezért keres a Versenytanács erre magyarázatot az elemzésben” – szögezte le Gyerkó László. Hozzátette, az elmúlt egy éves élelmiszer-drágulásban is benne van az infláció, mégis ez az időszak eltérő az elmúlt harminc évhez képest, hiszen teljesen más helyzet alakult ki a járványügyi intézkedések miatt. Az elmúlt egy évben, amióta kitört a járvány, ugyanis
„Ezeket a tényezőket mind figyelembe kell venni, ezért a folyamatban levő elemzés más lesz, mint az elmúlt években” – irányította rá a figyelmünket a Versenytanács tagja.
Arra is kitért, hogy az árrést, amit a kereskedők alkalmaznak, nem lehet szabályozni, hiszen az ellentmondana a szabadpiaci versenynek. „Ha valaki el tudja adni az étolaj literét 50 lejért, és talál rá vevőt, akkor nem lehet szabályozni, hogy mégis 10 lejért adja. Az árrést általában úgy alakítják a kereskedők, hogy a térségben a vásárlói közönség miként reagál az árakra,
– osztotta meg velünk tapasztalatait Gyerkó László.
A Versenytanács árfigyelő portálján különben 1700 üzletben forgalmazott több mint 30 ezer élelmiszer árára lehet egyenként is rákeresni, összehasonlítva azokat.
Amint arról beszámoltunk, idén márciusban 2014 júniusa óta a legmagasabb szintre emelkedtek a világpiaci élelmiszerárak, már a tizedik egymást követő hónapban jegyeztek fel növekedést az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) számításai szerint. Különösen a növényi olajok, a húsfélék és a tejtermékek drágultak.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!