Egyre többe kerül a bevásárlás. Megállás nélkül nő az élelmiszerek ára Romániában is (képünk illusztráció)
Fotó: Jakab Mónika
Elemzi a Versenytanács, hogy áll-e kartellezés az elmúlt egy év élelmiszer-drágulásai mögött. Gyerkó László, a hivatal tagja ugyanakkor megkeresésesünkre aláhúzta, hogy az idei elemzés a koronavírus-világjárvány miatt más lesz, mint az eddigiek, hiszen a vállalkozók számos korlátozással szembesültek a piacon, és ezek is befolyásolhatják az árak alakulását.
2021. április 18., 08:422021. április 18., 08:42
Az elmúlt egy év alatt 2–4 százalékkal drágultak az élelmiszerek Romániában a Versenytanács árfigyelő portáljának adatai szerint, a testület elemzést készít ennek a pontos okairól, kivizsgáljuk, hogy mi okozza az elmozdulást – jelentette ki Gyerkó László, a testület tagja, amikor annak kapcsán faggattuk, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) számításai szerint márciusban már a tizedik egymást követő hónapban jegyeztek fel növekedést a világpiaci élelmiszerárak terén.
Gyerkó László érdeklődésünkre rámutatott, az árak romániai alakulása leképezi a FAO adatait, hiszen itt is a növényi olajok drágultak a leginkább. Mint részletezte, Romániában a növényi étolaj áremelkedése kiugró, ez a termék tavaly március óta 14 százalékkal drágult, ám a többi élelmiszer esetében is érződik elmozdulás, 2–4 százalékkal növekedtek egy év alatt az árak.
A versenyhivatali illetékes elmondta, egyelőre nem készültek tételes elemzések, ám folyamatban van az ágazati kivizsgálás a különböző termékeknél,
Rámutatott: ha egy termék esetében, mint például a növényi olajoknál, a világpiacon vagy az európai piacon drágulás tapasztalható, az indokolja a romániai áremelkedést is. Ám a különböző élelmiszereknél tételesen megvizsgálják az okokat, a cél az, hogy kiszűrjék, történtek-e országos, térségi szinten olyan egyezkedések, melyek befolyásolhatják az árakat. Ha egyes termékeknél helyi megállapodás folytán történt áremelkedés, az már a versenyhelyzetet sérti, felmerül a visszaélés, a kartellezés gyanúja.
„Az elmúlt években, sőt évtizedekben is jellemző volt az infláció miatt bekövetkező évi 2–3 százalékos áremelkedés, ám a nagy kilengések nem egészségesek, ezért keres a Versenytanács erre magyarázatot az elemzésben” – szögezte le Gyerkó László. Hozzátette, az elmúlt egy éves élelmiszer-drágulásban is benne van az infláció, mégis ez az időszak eltérő az elmúlt harminc évhez képest, hiszen teljesen más helyzet alakult ki a járványügyi intézkedések miatt. Az elmúlt egy évben, amióta kitört a járvány, ugyanis
„Ezeket a tényezőket mind figyelembe kell venni, ezért a folyamatban levő elemzés más lesz, mint az elmúlt években” – irányította rá a figyelmünket a Versenytanács tagja.
Arra is kitért, hogy az árrést, amit a kereskedők alkalmaznak, nem lehet szabályozni, hiszen az ellentmondana a szabadpiaci versenynek. „Ha valaki el tudja adni az étolaj literét 50 lejért, és talál rá vevőt, akkor nem lehet szabályozni, hogy mégis 10 lejért adja. Az árrést általában úgy alakítják a kereskedők, hogy a térségben a vásárlói közönség miként reagál az árakra,
– osztotta meg velünk tapasztalatait Gyerkó László.
A Versenytanács árfigyelő portálján különben 1700 üzletben forgalmazott több mint 30 ezer élelmiszer árára lehet egyenként is rákeresni, összehasonlítva azokat.
Amint arról beszámoltunk, idén márciusban 2014 júniusa óta a legmagasabb szintre emelkedtek a világpiaci élelmiszerárak, már a tizedik egymást követő hónapban jegyeztek fel növekedést az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) számításai szerint. Különösen a növényi olajok, a húsfélék és a tejtermékek drágultak.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!