Egyre többe kerül a bevásárlás. Megállás nélkül nő az élelmiszerek ára Romániában is (képünk illusztráció)
Fotó: Jakab Mónika
Elemzi a Versenytanács, hogy áll-e kartellezés az elmúlt egy év élelmiszer-drágulásai mögött. Gyerkó László, a hivatal tagja ugyanakkor megkeresésesünkre aláhúzta, hogy az idei elemzés a koronavírus-világjárvány miatt más lesz, mint az eddigiek, hiszen a vállalkozók számos korlátozással szembesültek a piacon, és ezek is befolyásolhatják az árak alakulását.
2021. április 18., 08:422021. április 18., 08:42
Az elmúlt egy év alatt 2–4 százalékkal drágultak az élelmiszerek Romániában a Versenytanács árfigyelő portáljának adatai szerint, a testület elemzést készít ennek a pontos okairól, kivizsgáljuk, hogy mi okozza az elmozdulást – jelentette ki Gyerkó László, a testület tagja, amikor annak kapcsán faggattuk, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) számításai szerint márciusban már a tizedik egymást követő hónapban jegyeztek fel növekedést a világpiaci élelmiszerárak terén.
Gyerkó László érdeklődésünkre rámutatott, az árak romániai alakulása leképezi a FAO adatait, hiszen itt is a növényi olajok drágultak a leginkább. Mint részletezte, Romániában a növényi étolaj áremelkedése kiugró, ez a termék tavaly március óta 14 százalékkal drágult, ám a többi élelmiszer esetében is érződik elmozdulás, 2–4 százalékkal növekedtek egy év alatt az árak.
A versenyhivatali illetékes elmondta, egyelőre nem készültek tételes elemzések, ám folyamatban van az ágazati kivizsgálás a különböző termékeknél,
Rámutatott: ha egy termék esetében, mint például a növényi olajoknál, a világpiacon vagy az európai piacon drágulás tapasztalható, az indokolja a romániai áremelkedést is. Ám a különböző élelmiszereknél tételesen megvizsgálják az okokat, a cél az, hogy kiszűrjék, történtek-e országos, térségi szinten olyan egyezkedések, melyek befolyásolhatják az árakat. Ha egyes termékeknél helyi megállapodás folytán történt áremelkedés, az már a versenyhelyzetet sérti, felmerül a visszaélés, a kartellezés gyanúja.
„Az elmúlt években, sőt évtizedekben is jellemző volt az infláció miatt bekövetkező évi 2–3 százalékos áremelkedés, ám a nagy kilengések nem egészségesek, ezért keres a Versenytanács erre magyarázatot az elemzésben” – szögezte le Gyerkó László. Hozzátette, az elmúlt egy éves élelmiszer-drágulásban is benne van az infláció, mégis ez az időszak eltérő az elmúlt harminc évhez képest, hiszen teljesen más helyzet alakult ki a járványügyi intézkedések miatt. Az elmúlt egy évben, amióta kitört a járvány, ugyanis
„Ezeket a tényezőket mind figyelembe kell venni, ezért a folyamatban levő elemzés más lesz, mint az elmúlt években” – irányította rá a figyelmünket a Versenytanács tagja.
Arra is kitért, hogy az árrést, amit a kereskedők alkalmaznak, nem lehet szabályozni, hiszen az ellentmondana a szabadpiaci versenynek. „Ha valaki el tudja adni az étolaj literét 50 lejért, és talál rá vevőt, akkor nem lehet szabályozni, hogy mégis 10 lejért adja. Az árrést általában úgy alakítják a kereskedők, hogy a térségben a vásárlói közönség miként reagál az árakra,
– osztotta meg velünk tapasztalatait Gyerkó László.
A Versenytanács árfigyelő portálján különben 1700 üzletben forgalmazott több mint 30 ezer élelmiszer árára lehet egyenként is rákeresni, összehasonlítva azokat.
Amint arról beszámoltunk, idén márciusban 2014 júniusa óta a legmagasabb szintre emelkedtek a világpiaci élelmiszerárak, már a tizedik egymást követő hónapban jegyeztek fel növekedést az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) számításai szerint. Különösen a növényi olajok, a húsfélék és a tejtermékek drágultak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint fennáll az a veszély, hogy Románia a jövő év közepéig nem tudja lehívni a rendelkezésére álló uniós helyreállítási forrásokat, ezért a kormánynak a megvalósítható beruházásokra kell összpontosítania.
Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.
A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.
Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.
Több módosító javaslatot nyújtott be a Szociáldemokrata Párt (PSD) a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezethez, amelyért hétfőn készül felelősséget vállalni a kormány a parlamentben.
A kormány deficitcsökkentő csomagjába foglalt intézkedések ellen tiltakoznak hétfőn a nyugdíjpénztárak, a román vízügyi igazgatóság (ANAR) és a mezőgazdasági minisztérium alkalmazottai.
Félrekezelt súlyos beteghez hasonlította Romániát Radu Miruță gazdasági miniszter .
Kissé nőtt az élelmiszertermékek világpiaci árának referenciaértéke júniusban az előző hónaphoz képest a hús-, a tej- és a növényi olajárak emelkedésének hatására az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapján közzétett adatok szerint.
Felelősséget vállal az Ilie Bolojan vezette kormány a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetért a képviselőház és a szenátus hétfő délutáni együttes ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!