Fotó: Barabás Ákos
Kiiktatják jövő évtől a villanyszámlákról az áramszolgáltatók által elvégzett fölösleges beruházások költségét, egyelőre ugyanis az energetikai vállalatok – az állami tulajdonban lévő Electrica, az olasz Enel, a német E.On és a cseh CEZ – minden, általuk elvégeztetett munkálat ellenértékét belefoglalják a számlába, azaz a végső fogyasztóval fizettetik ki.
2016. március 31., 16:012016. március 31., 16:01
2016. március 31., 18:402016. március 31., 18:40
A Hivatalos Közlönyben nemrég megjelent rendelet alapján azonban jövő évtől a szolgáltatóknak bizonyítaniuk kell, hogy a megvalósított fejlesztések ténylegesen hozzájárulnak a hálózat javulásához – például olcsóbb villamos energiát biztosítanak a fogyasztóknak, vagy hozzájárulnak az áramszünetek visszaszorításához.
A rendelet olyan hatáskört biztosít az illetékes hatóságoknak, elsősorban az Országos Energetikai Hatóságnak (ANRE), hogy a munkálatok szükségességének, költségeinek és a fogyasztókat érintő pozitív hatásainak részletezésére is felszólíthatják a szolgáltatókat. Nicolae Havrileţ, az ANRE elnöke a Digi 24 hírtelevízió tájékoztatása szerint úgy nyilatkozott: amennyiben a beruházás célja legalább 80 százalékban megvalósult, az energetikai vállalatok belefoglalhatják a költséget a számlákba, de ennél kisebb siker esetén nem számolhatják azt el az ügyfelek fele.
A rendelet a 2017-ben elkezdett fejlesztésekre, munkálatokra vonatkozik. A szolgáltatóknak jelenleg is be kell mutatniuk egy listát az ANRE-nek az elvégzett befektetésekről, de a hatóság nem vizsgálhatja felül, hogy a projektek mennyiben voltak hasznosak és hatékonyak.
A rendelet arra is kötelezi a szolgáltatókat, hogy a beruházásra költött összeg 5–10 százalékát a villamoshálózattal nem rendelkező települések közművesítésére fordítsák. A vállalatok ugyanakkor évente nem vásárolhatnak több gépkocsit, mint a már meglévő autóparkjukban található járművek 10 százaléka.
A Digi 24 arra is rámutatott, hogy az energiaszolgáltatók sokszor el sem végezték az általuk vállalt korszerűsítéseket, az ANRE adatai szerint például a tavalyi év első nyolc hónapjában 410 millió lej értékben fejlesztették a terjesztési hálózatot, ez pedig mindössze harmada a megígért beruházásnak. Az ország nyolc régiója közül a szolgáltatók Olténiában valósították meg a legtöbb projektet, de a vállalt befektetéseknek ott is csak felét végezték el.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
szóljon hozzá!