2012. március 19., 08:432012. március 19., 08:43
Lesz pénz a kialakuló arab demokráciák külső megsegítésére, de nyilvánvalóan nem olyan sok, mint amennyi az utóbbi két évtizedben oly jelentős lendületet adott az egykori kommunista világban zajló változásoknak – mondta csütörtökön Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke. Thomas Mirow a tekintélyes londoni közgazdaságtudományi egyetem, a London School of Economics hallgatósága előtt tartott előadást az arab országokban zajló jelenlegi fordulat és a közép-kelet-európai, valamint az egykori szovjet térség átalakulási folyamata közötti hasonlóságokról és különbségekről.
Mirow szerint „az az igazság, hogy az arab világ nem megfelelő időpontot választott a forradalomhoz”. Az euróövezetet sújtó problémák és az EU-gazdaságok lassulása megnehezíti a döntéshozók számára, hogy elfogadtassák „hatalmas összegek átutalását” a fordulatot végrehajtó arab országoknak, és az arab országok is nehezebben tudnak exportálni „a bajokkal küszködő” EU-tagállamokba.
Az EBRD azonban ennek ellenére segíteni fog – mondta a bankelnök, felidézve, hogy az eredetileg a tágabb értelemben vett Közép-Kelet-Európa megsegítésére 1991-ben létrehozott pénzintézet részvényes államai és szervezetei pártolják az EBRD mandátumának kiterjesztését a déli és a keleti mediterrán térségre. Ennek értelmében egyelőre Egyiptom, Tunézia, Jordánia és Marokkó csatlakozik ahhoz a 29 országhoz, amelyben az EBRD már jelen van befektetőként, mondta Mirow.
Az EBRD elnöke szerint a bank a feltörekvő arab demokráciákban mindenekelőtt a magánszektor, azon belül is a kis- és középvállalkozások fejlesztésére próbál majd összpontosítani. „Hatalmasak a lehetőségek egy olyan országban, mint például Egyiptom, ahol a lakosság 20 százaléka naponta két dollárnál kevesebből él, és a fiatalok 40 százaléka munkanélküli” – mondta Mirow. Hozzátette: az EBRD reméli, hogy az idén megkezdheti tényleges befektetési tevékenységét Egyiptomban, feltéve, hogy az ország demonstrálja elkötelezettségét a kimutatja fejlődés mellett.
Mirow kijelentette, hogy az EBRD kapacitásai évente 2,5 milliárd euróig terjedő befektetést tesznek lehetővé a déli és keleti mediterrán térség egészében. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy minden euróhoz, amelyet az EBRD befektet, átlagosan több mint két euró társfinanszírozás járul a magánszektorbeli cégek részéről, így az EBRD 2,5 milliárd eurója összességében évi 7–8 milliárd eurós befektetést jelenthet az arab térségben. Mirow szerint azonban ez is csupán a töredéke annak „a hatalmas összegnek”, amelyre szüksége lenne a régió gazdaságainak fejlesztéséhez.
Az EBRD elnöke közölte: kelet-európai tapasztalataiból a bank „jól tudja”, hogy az átalakulási folyamat „nagyon hosszú és kanyargós utat” jelent. Jobb, ha az átalakuló országok vezetői egyenesen megmondják az állampolgároknak, hogy munkahelyeket nem lehet egyik napról a másikra előteremteni, és a valós gazdasági változások több nemzedéknyi ideig eltartanak – tette hozzá Mirow. A bankelnök szerint jóllehet a berlini fal már több mint két évtizede ledőlt, az EBRD-nek azonban jelenlegi tevékenységi területén, még a kelet-európai országokban is „hatalmas menynyiségű teendője van”.
A pénzügyi szakember ennek illusztrálására felidézte az EBRD által 38 ezer közép-kelet-európai háztartás bevonásával tavaly elvégzett felmérést, amely kimutatta, hogy a térségi háztartásoknak több mint a fele meglehetős mértékben vagy súlyosan megszenvedte a 2008-ban kezdődött globális pénzügyi válságot, és e háztartások 70 százaléka arról számolt be, hogy az alapvető élelmiszerekre és az egészségügyi ellátásra szánt kiadásait is csökkentenie kellett. Ez a kétszerese a hasonló helyzetbe került nyugat-európai háztartások arányának – mondta az EBRD elnöke.
Mirow az arab országok gazdasági-kereskedelmi nehézségeiről elmondta: a déli és keleti mediterrán régió vállalatai közül nagyon sok nem kapcsolódik be a globális ellátási láncolatokba, és a teljes exporton belüli százalékos arányt tekintve az arab országok közötti export gyakorlatilag ugyanazon a szinten van, mint 50 évvel ezelőtt. Túl sok a nem vámjellegű akadály, és egyes kimutatások szerint a helyi vállalatoknak átlagosan 95 munkanapjukat emészti fel évente a kereskedelmet terhelő bürokrácia. Több időbe és pénzbe kerül az áruk mozgatása két arab kikötő között, mint eljuttatásuk Európába vagy az Egyesült Államokba – mondta az EBRD elnöke.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Legyártották a nyolcmilliomodik Dacia gépkocsit Romániában – írja az Economedia.ro az Automobile Dacia közleménye alapján. A Mioveni-ben található gyárban összeszerelt nyolcmilliomodik autó egy Indigo Blue színű Bigster Journey volt.