2010. március 22., 09:312010. március 22., 09:31
A Der Tagesspiegel vasárnapi értesülése szerint csaknem nyílt ellentét alakult ki Angela Merkel kancellár és az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso között. Barroso ugyanis azon a véleményen van, hogy Athént szükség esetén kétoldalú hitelekkel kellene megsegíteni, Merkel azonban mereven elzárkózik ettől. A görög ügy kezelését „nem folytathatjuk úgy, ahogy eddig”, hangsúlyozta Barroso, és felszólította az uniós vezetőket, hogy a lehető leggyorsabban jussanak megállapodásra az új javaslattal kapcsolatban. A német kancellár ugyanakkor határozottan elutasít minden fajta erre vonatkozó konkrét kötelezettségvállalást.
A tavaly novemberi beiktatást követően rendkívül rossz startot vett és a lakosság körében népszerűségét gyors ütemben vesztő német kormánykoalíció vezetőjét a görög támogatás elutasításában mindenekelőtt belpolitikai megfontolások vezérlik. A Der Tagesspiegel szerint Merkel a jövőbeni politikai erőviszonyok alakulása szempontjából kulcsfontosságúnak tartott, május 9-ére kitűzött észak-rajna-vesztfáliai tartományi parlamenti választások előtt semmiképp nem kíván konkrét segélyintézkedésekről beszélni, különös tekintettel arra, hogy a német lakosság túlnyomó többsége Görögország közvetlen megsegítése ellen van. A kancellár ezért állt elő az uniós stabilitási paktum megszigorításának, illetve az euróövezetből való kizárás lehetőségének a választók számára sokkal jobban „eladható” gondolatával.
Merkel egyébként ezen a téren erős kisebbségben van, és Görögország megsegítésének – Barroso mellett – többek között olyan támogatói vannak, mint Jean-Claude-Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportja, az Eurogroup elnöke. Ugyancsak Athén megsegítése mellett áll ki Franciaország. Az ügy egyik leghatározottabb szószólója Christine Lagarde francia pénzügyminiszter, aki a napokban szokatlanul élesen bírálta Németország ezzel kapcsolatos politikáját. Végül Görögország gyors és összehangolt pénzügyi támogatását sürgeti Olli Rehn, az Unió gazdasági és pénzügyi biztosa is. Szakértők szerint a görög válság – illetve az azzal kapcsolatos vita – az eddigi legnagyobb megpróbáltatást jelenti az euró több mint tízéves történetében. Az idézett szakértők egyébként úgy vélekedtek: az Athén közvetlen megsegítésével szembeni német ellenkezést az is indokolja, hogy Európa legerősebb, ugyanakkor súlyos adósságteherrel küszködő gazdaságaként Németországnak ebben minden valószínűség szerint oroszlánrészt kellene vállalnia.
Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő a héten kilátásba helyezte, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz fordul segítségért, ha az uniós partnerekkel nem sikerül kidolgozni egy tervet országa támogatására. Konkrét pénzügyi segítséget Papandreu mostanáig nem kért az Uniótól, pénteken azonban egy szakszervezeti gyűlésen már arról beszélt, hogy Görögországot csak egy lépés választja el a hitelképtelenségtől. Az euróövezeti államok – amelyek közül még soha egy sem szorult rá a Nemzetközi Valutaalap segítségére – megosztottak a kérdésben, és a döntést már csak az e heti uniós csúcsig lehet halogatni. A hazai össztermék értékét meghaladó, 300 milliárd euró körüli államadóssággal küzdő Görögországnak május végéig 20 milliárd euró adóssága jár le, és a piacon jelenleg csak igen magas költséggel tud forráshoz jutni.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.