Probléma merült fel az észak- és a dél-erdélyi autópálya építése kapcsán is: a Digi 24 hírtelevízió arról számolt be, hogy több szakaszon késlekednek a munkálatokkal, mivel az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság (CNADNR) által megbízott kivitelezők nem haladnak az előzetes ütemtervnek megfelelően a projekttel.
2016. május 16., 19:192016. május 16., 19:19
2016. május 16., 19:232016. május 16., 19:23
Az észak-erdélyi sztráda kapcsán Bihar megyében adódtak gondok, a Bors és Berettyószéplak közötti, egy viaduktot is magába foglaló szakasz építőjének műszaki tervét ugyanis még nem fogadták el, de ez a késlekedésnek csak az egyik oka. A 60 kilométeres szakasz építését még a Bechtel kezdte el, az amerikai vállalattal kötött szerződés felbontása nyomán pedig a CNADNR tavaly kötött újabb, általános forgalmi adó (áfa/TVA) nélkül 700 millió lejbe kerülő megállapodást három spanyol céggel a sztrádarész befejezése érdekében.
A kivitelezőknek 2017 júliusáig kellene befejezniük a 60 kilométeres szakaszt, valamint az 1,8 kilométeres viaduktot – amely a második leghosszabb ilyen jellegű építmény lesz Európában egy franciaországi viadukt után –, a spanyol vállalatok között azonban állítólag nézeteltérés merült fel, így a megbízott kivitelezők eddig egyetlen méter aszfaltot sem öntöttek. A Digi 24 értesülései szerint azonban a helyi hatóságok derűlátók, az építők ugyanis ígéretet tettek arra, hogy idén júniusban elkezdenek dolgozni egy 20 kilométeres szakaszon.
Eközben Cătălin Homor, az autópálya-kezelő társaság vezérigazgatója felszólította a dél-erdélyi sztráda Lugos–Déva-szakasz 2-es jelzésű részének kivitelezőjét, az olasz Salini Impregilo vállalatot, hogy két héten belül készítsen új, hatékonyabb építési ütemtervet. Homor és a CNADNR több szakértője múlt héten személyesen látogatott el a Lugos–Déva-szakasz építőtelepeire, ahol a kivitelezőkkel egyeztetett a beruházásról.
„Nem titok, hogy a Salini Impregilo által építendő 2-es szakasszal kapcsolatban több probléma is felmerült. Ezért felszólítottam őket a munkamenet átütemezésére, remélem erre utoljára kerül sor” – fogalmazott az útügyi hatóság vezetője. Cătălin Homor arról is beszámolt, hogy a 3-as jelzésű szakasz építőse megfelelő ütemben halad, a 4-es részen pedig egy engedélyre várnak, amit lehetőleg júliusig kibocsátanak. A szakértők a Nagyszeben–Szászváros-sztráda 3-as jelzésű szakaszát is megtekintették – ezt nemrég a gyenge minőség miatt le kellett bontani. Homor elmondta: sajnos az időjárás nem kedvezett a munkálatoknak, de hamarosan „gőzerővel” nekilátnak az újjáépítésnek.
Amint arról beszámoltunk, a Digi 24 értesülései szerint a Salini Impregilo rossz minőségű földet használt a kivitelező a Lugos–Déva-szakasz 2-es jelzésű részének alapjához, ezért most minden bizonnyal több millió köbméter anyagot kell eltávolítani. A CNADNR állítólag hiányos elemzések alapján engedélyezte a kivitelezőnek, hogy egy bizonyos helyszínről származó földdel alapozza meg a sztrádaszakaszt, a rossz minőségű alap pedig földcsuszamláshoz vezetett.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!