Probléma merült fel az észak- és a dél-erdélyi autópálya építése kapcsán is: a Digi 24 hírtelevízió arról számolt be, hogy több szakaszon késlekednek a munkálatokkal, mivel az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság (CNADNR) által megbízott kivitelezők nem haladnak az előzetes ütemtervnek megfelelően a projekttel.
2016. május 16., 19:192016. május 16., 19:19
2016. május 16., 19:232016. május 16., 19:23
Az észak-erdélyi sztráda kapcsán Bihar megyében adódtak gondok, a Bors és Berettyószéplak közötti, egy viaduktot is magába foglaló szakasz építőjének műszaki tervét ugyanis még nem fogadták el, de ez a késlekedésnek csak az egyik oka. A 60 kilométeres szakasz építését még a Bechtel kezdte el, az amerikai vállalattal kötött szerződés felbontása nyomán pedig a CNADNR tavaly kötött újabb, általános forgalmi adó (áfa/TVA) nélkül 700 millió lejbe kerülő megállapodást három spanyol céggel a sztrádarész befejezése érdekében.
A kivitelezőknek 2017 júliusáig kellene befejezniük a 60 kilométeres szakaszt, valamint az 1,8 kilométeres viaduktot – amely a második leghosszabb ilyen jellegű építmény lesz Európában egy franciaországi viadukt után –, a spanyol vállalatok között azonban állítólag nézeteltérés merült fel, így a megbízott kivitelezők eddig egyetlen méter aszfaltot sem öntöttek. A Digi 24 értesülései szerint azonban a helyi hatóságok derűlátók, az építők ugyanis ígéretet tettek arra, hogy idén júniusban elkezdenek dolgozni egy 20 kilométeres szakaszon.
Eközben Cătălin Homor, az autópálya-kezelő társaság vezérigazgatója felszólította a dél-erdélyi sztráda Lugos–Déva-szakasz 2-es jelzésű részének kivitelezőjét, az olasz Salini Impregilo vállalatot, hogy két héten belül készítsen új, hatékonyabb építési ütemtervet. Homor és a CNADNR több szakértője múlt héten személyesen látogatott el a Lugos–Déva-szakasz építőtelepeire, ahol a kivitelezőkkel egyeztetett a beruházásról.
„Nem titok, hogy a Salini Impregilo által építendő 2-es szakasszal kapcsolatban több probléma is felmerült. Ezért felszólítottam őket a munkamenet átütemezésére, remélem erre utoljára kerül sor” – fogalmazott az útügyi hatóság vezetője. Cătălin Homor arról is beszámolt, hogy a 3-as jelzésű szakasz építőse megfelelő ütemben halad, a 4-es részen pedig egy engedélyre várnak, amit lehetőleg júliusig kibocsátanak. A szakértők a Nagyszeben–Szászváros-sztráda 3-as jelzésű szakaszát is megtekintették – ezt nemrég a gyenge minőség miatt le kellett bontani. Homor elmondta: sajnos az időjárás nem kedvezett a munkálatoknak, de hamarosan „gőzerővel” nekilátnak az újjáépítésnek.
Amint arról beszámoltunk, a Digi 24 értesülései szerint a Salini Impregilo rossz minőségű földet használt a kivitelező a Lugos–Déva-szakasz 2-es jelzésű részének alapjához, ezért most minden bizonnyal több millió köbméter anyagot kell eltávolítani. A CNADNR állítólag hiányos elemzések alapján engedélyezte a kivitelezőnek, hogy egy bizonyos helyszínről származó földdel alapozza meg a sztrádaszakaszt, a rossz minőségű alap pedig földcsuszamláshoz vezetett.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátotta azt a mechanizmust, amellyel július 1-jétől, a villamosenergia-piac liberalizációját követően támogatni kívánja az energiafogyasztókat.
A közalkalmazottaknak járó úgynevezett antennapótlékot fix összegben, nem bérarányosan kellene megállapítani, mivel nem a bérszinthez, hanem a munkakörülményekhez kell igazodnia – jelentette ki Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
Miközben a hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben a politikai alakulatok tárgyalásain szó esik többek között az áfa emeléséről is, a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza.
Tájékoztató kampányt indított az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) az elektromos energia fogyasztói számára annak apropóján, hogy 2025. július 1-jén megszűnik az árplafon-kompenzációs rendszer a villanyáram esetében.
A Hidroelectrica minden olyan fogyasztót képes átvenni, aki áramszolgáltatót akar váltani – közölte a cég szerdai közleményében.
szóljon hozzá!