Késik a balesetek áldozatainak kifizetése: újra leterhelődött a gépjármű-felelősségbiztosítások piaca, törvénymódosítás készül

Képünk illusztráció •  Fotó: Pinti Attila

Képünk illusztráció

Fotó: Pinti Attila

Újra megszaporodtak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokkal kapcsolatos panaszok, késnek a kifizetések. Biró Albin szerint újra kell gondolni a jogszabályi környezetet, és el kell törölni az egy hónapos kötvényeket.

Bíró Blanka

2018. október 22., 09:302018. október 22., 09:30

2018. október 22., 09:512018. október 22., 09:51

Miután az elmúlt másfél-két év alatt fellélegzett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) piaca, a biztosítótársaságoknak nem voltak veszteségeik, így gördülékenyen működtek a kárkifizetések, most újra romlik a helyzet: késnek a kifizetések, szaporodnak a panaszok – erősítette meg a Krónika megkeresésére Biró Albin, a biztosítási piacért is felelős Pénzügyi Felügyelet (ASF) tagja. Mint rámutatott, ez a jelenség olyan, mint a barométer, a kifizetési komolyság szorosan összefügg azzal, milyen hatékonysággal működik a piac.

Feltörték a perselyt

A hátteret magyarázva kifejtette, az Astra és Carpatica biztosítótársaságok csődje után az ezek ügyfelei által okozott kárt az állami garanciaalap térítette meg. „Tetemes összeg, mintegy 500 millió lej került be a forgalomba a garanciaalapon keresztül, így intézték a kártérítések egy részét, ezt az összeget nem kellett a biztosítótársaságoknak a jövedelmükből kifizetniük. Ezzel fellélegzett a piac, másfél évig nem panaszkodott senki, hogy nem térítik meg a kárt, mert volt pénz. De a rendszer a tartalékait használta, nem a saját körforgásából fizetett. Valójában feltörték a perselyt” – részletezte Biró Albin. Hangsúlyozta,

korábban 20-30 százalékos veszteséggel működött a kötelező biztosítások piaca, mert a biztosítók beálltak az árversenybe, olcsón árulták a kötvényeket, a bevétel nem fedezte a kiadásaikat.

Amikor a garanciaalap pénze bekerült a körforgásba, a veszteségek nulla felé közelítettek, már minimális nyereség is jelentkezett, hiszen a csődbe jutott társaságok ügyfelei átvándoroltak más társaságokhoz bevételt generálva.

Olcsó húsnak híg a leve

Most jutottak el viszont arra a pontra, hogy ezek az ügyfelek is balesetet okoznak, és jelentkeznek a kárvallottak az igényeikkel. Most újra 10 százalék körül van a kötelező felelősségbiztosítás piacának a vesztesége, hiszen az új ügyfelek a legolcsóbb kötvényeket vásárolták meg. Biró Albin rámutatott, évi 500 millió euró körül vannak a kötelező biztosításból befolyó bevételek, ekkora összegnél a 10 százalékos kiesés hatalmas veszteség.

Azok a társaságok, melyek olcsón árultak, most már nem tudnak zökkenőmentesen fizetni, nincs elég pénzük, így húzzák az időt, kifogásokat keresnek, megpróbálnak kibújni a kötelezettség alól, vagy kevesebbet fizetni.

Ez abból is látszik, hogy míg az elmúlt másfél évben alig volt panasz a biztosítókra, most újra egyre többen fordulnak a Pénzügyi Felügyelethez, olyan esetekben is, amikor egyértelműen a kárvallottnak van igaza.
Biró Albin elmondta, 2006–2007-ben évente 600 panaszt rögzítettek, igaz, akkor sokan még nem tudtak a felügyelet létezéséről, aztán a panaszok száma meredeken megugrott, elérte a 15-20 ezret, az elmúlt másfél év alatt újra visszaesett, és most megint növekszik. A szakértő emlékeztetett, hogy az ASF következetesen kitartott álláspontja mellett, hogy növelni kell az árakat, hogy a társaságoknak ne legyenek veszteségeik, tudják fizetni a károkat, ám ezt az árverseny miatt egyetlen cég sem vállalja be, így a rendszer folyamatosan akadozik.

Kötelezettségszegési eljárás jöhet

„Kötelező a biztosítási törvény módosítása, az Európai Bizottság már a nyár folyamán felszólította Romániát, hogy a jelenlegi jogszabály nem tartja be az európai irányelveket, ezért ha nem küszöbölik ki a hibákat, kötelezettségszegési eljárást indítanak” – irányította rá egyúttal figyelmünket Biró Albin. Hozzátette: az ASF megalakította a bizottságot, dolgoznak a törvénymódosítás előkészítésén. A szakértő szerint azonban félő, hogy újabb hibák csúsznak be a törvénybe, mert a bizottság munkájába mindenkit bevontak, a fogyasztóvédelmi hatóság és a Versenytanács mellett például a fuvarozók, valamint a szervizek érdekvédelmi szervezeteit is.

Idézet
Mindenki a saját érdekét próbálja érvényesíteni, olyan lesz a törvény, hogy ez kinek milyen mértékben sikerül, félő, hogy újra szembemegy az európai irányelvekkel”

– fogalmazta meg aggályait az ASF tagja. Rámutatott, Brüsszel három pontban követeli a jelenlegi törvény módosítását, ám ha már a változtatás elkerülhetetlen, úgy döntöttek, más módosítások lehetőségét is megvizsgálják, kiküszöbölve azokat a tényezőket, melyek zavarják a biztosítótársaságok vagy az egész rendszer működését.

Az EB azt kifogásolja, hogy a jelenlegi törvény korlátozza a szabad versenyt és a szabad ármegállapítást. Egyrészt azzal, hogy a biztosítótársaságoknak jelenteniük kell a felügyeletnek, amikor megállapítják vagy módosítják az árakat, másrészt azzal a megkötéssel, hogy a működési költségeik nem haladhatják meg a bevétel 25 százalékát. A harmadik kifogás arra vonatkozik, hogy a törvénybe belekerült: néhány kategóriának, például a villamosoknak és troliknak nem kell más országokban is érvényes zöldkártyát adni, az EB szerint ez korlátozásnak minősül. Biró Albin kifejtette, ez visszásnak tűnik, hiszen a trolik és villamosok amúgy sem közlekednek külföldön, ám megvan az ésszerű magyarázata. Amikor 2005-ban összevonták a romániai biztosítást a zöldkártyával, úgy döntöttek, hogy mindenki rögtön érvényes zöldkártyaként kapja meg az RCA-t, hogy megspórolják a felesleges utánajárást. Aztán feltűnt, hogy azok a járművek is zöldkártyát kapnak, melyek csak az országban közlekednek, ezt próbálták korrigálni a törvényben.

Megszüntetnék az egy hónapos kötvényeket

Mivel úgyis terítéken van a törvénymódosítás, a biztosítótársaságok és a brókerek a szövetségeiken keresztül szorgalmazzák, hogy az egy hónapos RCA kötvényeket töröljék el. Biró Albin hangsúlyozta, egyetért ezzel, hiszen a felaprózás a rendszer szempontjából hatalmas kockázatot jelent, egyszerűen nem lehet átláthatóan követni, hogy ki biztosított, és ki nem, holott az elv az, hogy egyetlen gépkocsi sem maradhat kötelező felelősségbiztosítás nélkül, minden áldozatot kárpótolni kell. A jelenlegi helyzetben az egy hónapra köthető szerződés megoldja a szezonális jelleggel használt gépjárművek tulajdonosainak gondjait, így a mezőgazdaságban, az építkezésben gyakori, hogy félévesnél rövidebb lejáratú kötvényt vásárolnak. Jelenleg mintegy nyolcmillió gépjármű van az országban, ebből másfél millióra kötnek rövid lejáratú kötelező biztosítást.

Ez megnehezíti a követést, hiszen havonta „rohangálnak” egyik biztosítótól a másikhoz, ahol épp olcsóbb az ajánlat, gyakran késve érkeznek be a jelentések a kötvény meghosszabbításáról, így a rendszerben sokan nem biztosítottként jelennek meg.

Biró Albin rámutatott, már évek óta próbálja elfogadtatni azt a javaslatot, hogy az európai országok mintájára meghatározatlan időre kössék meg a biztosítást, annak érvényessége a negyed- vagy félévi befizetések alapján hosszabbodik. „Így nem kell a szerződést mindig újrakötni, megszűnik a folyamatos újrarendeződés, hogy milliók futkorásznak az egyik cégtől a másikhoz, ahol olcsóbb az ajánlat. Átrendeződés mindig van, de nem lenne ilyen mértékű. Most például a City, az Euroins, az Astra uralják az kgfb-piac több mint 70 százalékát, mert bombasztikusan alacsony árakkal rukkoltak elő, de most nehézségeik vannak a kárkifizetésekkel” – részletezte Biró Albin. Rámutatott, Románia az egyetlen európai ország, ahol előre félévre vagy egy évre kifizetjük a biztosítást, majd amikor az lejár, rohanunk újrakötni a szerződést, és gyakran előfordulnak egy-két napos csúszások. Magyarországon például úgy működik a rendszer, hogy a biztosítás folyamatosan érvényes, ám ha az ügyfél elmarad két részlet befizetésével, a biztosítótársaságok értesítik a polgármesteri hivatalt, az elrendeli a rendszám bevonását, így gondoskodnak arról, hogy nem biztosított jármű ne közlekedhessen. Büntetés nincs, de elég elriasztó tényező, hogy a tulajdonosnak újra be kell íratnia a forgalomba a gépkocsit, vállalva az ügyintézést és a költségeket – összegzett Biró Albin.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 03., csütörtök

Tánczosék magyarázzák a deficitcsökkentő „bizonyítványt”

Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.

Tánczosék magyarázzák a deficitcsökkentő „bizonyítványt”
2025. július 03., csütörtök

Még semmi nincs kőbe vésve? Folytatódnak az egyeztetések a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról

Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.

Még semmi nincs kőbe vésve? Folytatódnak az egyeztetések a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról
2025. július 03., csütörtök

Ahelyett, hogy javulna, romlik az életszínvonal a romániai lakosság csaknem fele szerint

A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.

Ahelyett, hogy javulna, romlik az életszínvonal a romániai lakosság csaknem fele szerint
2025. július 03., csütörtök

Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit

Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.

Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit
2025. július 02., szerda

Felmérés: a polgárok nagy része szerint a saját anyagi helyzete jobb, mint az országé

A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a polgárok nagy része szerint a saját anyagi helyzete jobb, mint az országé
2025. július 02., szerda

Brüsszel 2040-re 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását

Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.

Brüsszel 2040-re 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását
2025. július 02., szerda

Rengeteg pénzt költ el szuper- és hipermarketekben a romániai lakosság

A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.

Rengeteg pénzt költ el szuper- és hipermarketekben a romániai lakosság
2025. július 02., szerda

Nem kérnek a megszorításokból: több ezer közalkalmazott tiltakozott munkabeszüntetéssel szerdán is

A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.

Nem kérnek a megszorításokból: több ezer közalkalmazott tiltakozott munkabeszüntetéssel szerdán is
2025. július 02., szerda

Enyhén nőtt a munkanélküliség, ráadásul a fiatalok körében magas az állástalanok aránya

A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén nőtt a munkanélküliség, ráadásul a fiatalok körében magas az állástalanok aránya
2025. július 02., szerda

Brüsszel megnyitotta az uniós piacot az ukrán mezőgazdasági termékek előtt, tiltakozik Nagy István agrárminiszter

Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.

Brüsszel megnyitotta az uniós piacot az ukrán mezőgazdasági termékek előtt, tiltakozik Nagy István agrárminiszter