A parlament és a Számvevőszék is keresi a 2016-os költségvetésen tátongó „lyukat”, amit Livu Dragnea PSD-elnök vélt felfedezni. Cioloş szerint nincs semmiféle lyuk.
2017. január 16., 22:102017. január 16., 22:10
A képviselőház és a szenátus költségvetési bizottsága vizsgálja meg a 2016-os költségvetés-kiigazításokat – döntött hétfői együttes ülésén a parlament két háza. Mint ismeretes, a kivizsgálást Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kezdeményezte, aki nemrég bejelentette, 10 milliárd lejes „lyukat\" talált a tavalyi büdzsében, ennek kivizsgálását pedig a parlamentre bízná. De nemcsak a döntéshozók vizsgálják meg ugyanakkor a technokrata kormány által tavaly augusztusban és novemberben végrehajtott büdzsémódosításokat, Dragnea kérésére hétfőn a képviselőház azt is megszavazta, hogy a Számvevőszéktől is jelentést kérnek a témában.
Cioloş: nincs lyuk
Semmiféle „lyuk\" sincs a 2016-os költségvetésen – az év végén 2,6 százalékon állt a deficit az eredetileg tervezett 2,8 százalék helyett, miközben a bevételek az adócsökkentések ellenére is tartották a várt szintet – szögezte le hétfői Facebook-bejegyzésében Dacian Cioloş volt miniszterelnök, rámutatva, hogy ha valóban létezne a 10–14 milliárd lejes „lyuk\", akkor az kihatott volna a deficit alakulására is. „A legtöbb, amiről beszélhetünk, az a túl ambiciózus tervezés a vissza nem térítendő külföldi források fejezetnél. De a tervezést még 2015-ben a Ponta-kormány végezte el. A Cioloș-kabinet átvette a pénzügyminisztérium becslését, amikor elfogadta a költségvetést\" – mutat rá Cioloș, kijelentésével választ adva a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Liviu Dragnea által elindított híresztelésre, miszerint „eltűnt 10 milliárd lej a 2016-os büdzséből\" az augusztusi és a novemberi kiigazítások nyomán.
A volt miniszterelnök most a valóságtól totálisan elrugaszkodottnak nevezi a Ponta-kormány által európai uniós alapokból várt 12,3 milliárd lejt, hiszen egy sor program vagy teljesen le volt állva, vagy már késésben volt. „Ha megnézünk mindent, amit Románia 2016-ban kapott, kimondható, hogy bevételeink rekordot döntöttek, a több mint 7 milliárd euró a legnagyobb összeg, amit a csatlakozás óta egyetlen év leforgása alatt sikerült lehívni\" – hívja fel a figyelmet Cioloș.
Annak kapcsán, hogy 2016-ban a bevételek a bruttó hazai termék (GDP) alig 29,2 százalékát tették ki, ami tízéves minimumnak számít, a volt kormányfő azt mondja, ez egyebek mellett az adócsökkentésnek tudható be. „Igaz, hogy több pénz marad a gazdaságban, de egyúttal kevesebb folyik be az államnak. A 2016 januárjától alkalmazott adótörvénykönyv 10,5 milliárd lejjel csökkentette az államot megillető összegeket\" – részletezte a technokrata kormány miniszterelnöke.
Leszögezte ugyanakkor, hogy nem szabad szem elől téveszteni azt a tényt sem, hogy tavaly 4,8 százalékkal nőtt a gazdaság, tehát egy nagyobb GDP-hez arányítva jön ki a 29,2 százalék. „Az adóbehajtás hatékonyságát azonban számokban mérik: az ANAF 2016-ban 2,6 milliárd lejjel többet gyűjtött be, mint egy évvel korábban, és 3,52 milliárd lejjel többet, mint amennyit a 2016 januárjában elfogadott program tartalmazott\" – összegzett Dacian Cioloș.
Kelemen Hunor: „hibásan\" alkották meg a büdzsét
Megszólalt a témában Kelemen Hunor is. Az RMDSZ-elnök az RFI-nek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy „hibásan\" alkották meg a 2016-os költségvetés tervezetét. „Meg kell nézni, létezett-e, létezik-e ez a tízmilliárdos lyuk. Az biztos, hogy nem loptak el egy ekkora összeget. A 2016-os költségvetés tervezetét hibásan alkották meg, ez biztos, 100 százalék. Mi akkor is figyelmeztettük a Cioloş-kormányt, hogy nincs a legjobban kidolgozva ez a tervezet. Például a megyei tanácsoknak nem utalt ki pénzt a helyi önkormányzatok költségvetési egyensúlyának biztosítására. Még az első kiigazításnál sem korrigálták ezt\" – fejtette ki Kelemen, aki egyúttal leszögezte, hogy amennyiben erre sor kerül, nem szavazzák meg a parlamenti vizsgálóbizottság megalakítását, szerinte elég, ha a két ház költségvetési bizottsága megnézi a számok alakulását. Az RMDSZ elnöke szerint ugyanakkor az országos adóhatóság (ANAF) „agresszivitása\" miatt nagyon sok céget zártak be, s szerinte ezt ki kell vizsgálniuk a költségvetési bizottságoknak.
Grindeanu: nem játszadozunk ezekkel a dolgokkal
Sorin Grindeanu kormányfő vasárnap este egy tévéinterjúban beszélt a készülő és a tavalyi költségvetésről is. A 2016-os büdzsé kapcsán úgy vélekedett, hogy „a nagy kérdőjelet\" a legutóbbi büdzsékiigazításkor, novemberben becsült bevételek és az év végi megvalósítás közötti különbség jelenti. „A kérdőjelek akkor merültek fel, amikor a számok közel jártak a valósághoz, novemberben, amikor ugyebár volt még egy hónap. Novemberben azt mondták, hogy a bevételek 253 milliárd lejre rúgnak, de végül 221 milliárd lejt tettek ki. Erre a különbségre nincs fedezet. Nem játszadozhatunk ezekkel a dolgokkal\" – szögezte le Grindeanu.
Az idei költségvetés kapcsán határozottan állította, hogy a bevételek fedezni fogják a bér- és nyugdíjemeléseket, illetve az adócsökkentéseket és más kedvezményeket. „Tartani fogjuk magunkat a vállalásainkhoz. Én kerültem, hogy a nehéz örökségről beszéljek, még ha van is. Az emberek nem azért szavazták meg a PSD kormányprogramját, hogy a nehéz örökségről beszéljünk. Arra kértem a minisztereket, adjanak számot arról, hogy mit találtak, és mit kell tenni a kormányprogram gyakorlatba ültetése érdekében\" – fogalmazott a miniszterelnök.
Néhány számadatot is ismertetett, amelyek kapcsán megjegyezte, hogy az Országos Előrejelzési Bizottságtól (CNP) származnak. Ezek szerint idén a GDP eléri a 815 milliárd lejt, ami 5,2 százalékos gazdasági növekedést feltételez. Az infláció várhatóan 1,4 százalék lesz, miközben mintegy 180 ezer új munkahely jön létre. A deficit pedig 3 százalék alatt marad.
Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.
Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.
Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Április végére a március végi 64,279 milliárd euróról 2,7 százalékkal 62,511 milliárd euróra csökkent a Román Nemzeti Bank (BNR) devizatartaléka.
Újabb magasfeszültségű távvezeték épül Románia és a Moldovai Köztársaság között, most amerikai finanszírozással.
Miután a kolozsvárit követően a brassói lakások is drágábbak lettek, mint a bukarestiek, két másik város is megelőzte a fővárost ebben a tekintetben. Bukarest így már csak az ötödik legdrágább város.
szóljon hozzá!