A virág mögötti csend: a sepsiszentgyörgyi ikebanakör múltja és jelene

ikebana

Az ikebana, vagyis a „megrendezett virág” Japán ősi művészete, amely egyszerre hordoz vallási gyökereket, filozófiai mélységet és esztétikai kifinomultságot

Fotó: Ivácson András Áron

Több mint ötven éve működik egy különleges közösség Sepsiszentgyörgyön, amely a japán virágrendezés művészetét nemcsak őrzi, hanem élő hagyományként ápolja. Az ikebana nem pusztán dekoratív alkotás – mélyen gyökerező filozófia, lassú és figyelmes párbeszéd ember és természet között. A kör alapítójának, Kiss Béla középiskolai rajztanárnak az egykori tanítványai máig aktívan szervezik a kiállításokat, bevonva új generációkat is. Hubbes László Attila vezetésével nemcsak egy művészeti forma, de egy életgyakorlat is tovább él Székelyföldön.

Tóth Gödri Iringó

2025. július 05., 08:502025. július 05., 08:50

2025. július 07., 19:122025. július 07., 19:12

A sepsiszentgyörgyi ikebanakör története olyan kulturális hagyomány, amely csendben, következetesen és látványos külsőségek nélkül íródik évtizedek óta. Az 1970-es évektől máig tartó folytonossága nem intézményi keretek közt jött létre, hanem egy tanár – Kiss Béla – személyes elhivatottságának és tanítványai hosszú távú ragaszkodásának köszönhető. A japán virágrendezés művészete ebben a közösségben nemcsak egy egzotikus díszítőgyakorlat, hanem egy sajátos lelki és szellemi út, amelyen keresztül a résztvevők kapcsolatot teremtenek a természettel, a tradícióval – és egymással.

A történet középpontjában egy tanár áll. Kiss Béla neve sokak számára máig meghatározó, nem csupán azért, mert kitűnő rajztanár volt a Székely Mikó Kollégiumban, hanem mert egy szellemi örökséget adott át:

Japán virágrendezésének művészetét (ezzel párhuzamosan a jazz műfaj szeretetét). Nem elméletben, hanem élő gyakorlatként, élményszerűen. Úgy, ahogy azt a legjobb tanárok teszik: megszerettetve, nem kényszerítve.

ikebana Galéria

Fotó: Ivácson András Áron

Az ikebana, vagyis a „megrendezett virág” Japán ősi művészete, amely egyszerre hordoz vallási gyökereket, filozófiai mélységet és esztétikai kifinomultságot.

Kiss Béla a hatvanas évek elején találkozott ezzel a formával Bukarestben, amikor egy japán mester bemutatót tartott a képzőművészeti egyetemen.

A művészet iránti nyitottsága, a japán kultúra iránti rajongása – legyen szó filmről, zenéről, festészetről – nem maradt magánügy. Hazahozta. Tanítani kezdte. Lelkesedésével pedig megfertőzte környezetét is – idézte fel Hubbes László Attila.

A sepsiszentgyörgyi ikebanakör már 1986 előtt működött. Kiállításokat szerveztek, több iskolából érkeztek tagok, és minden évben újabb diákokat vonzott be ez a szelíd, de karizmatikus műfaj.

A rendezések nem voltak csupán technikai feladatok – meditációvá, önkifejezéssé, gondolatcsere-felületté váltak. Aki egyszer részt vett egy ilyen alkotásban, az többé nem pusztán nézője, hanem része lett a hagyománynak.

ikebana Galéria

Fotó: Ivácson András Áron

Ám mint minden szellemi kezdeményezés, ez is törékeny. A rendszerváltás után, az új világ kaotikus, gazdasági szempontoktól vezérelt tempója elnémította egy időre ezt a virágbeszédet. Kiss Béla visszavonult – zavarta, hogy a virágrendezés művészetét elkezdték esküvői csokrokhoz hasonlítani, virágüzletek látványdekorációiként értelmezni. Az ikebana több volt számára, mint virág és kompozíció – és ezt a profanizációt nem tudta elfogadni.

2009-ben, a Székely Mikó Kollégium 150 éves jubileuma alkalmából Kiss Béla ismét kiállítást szervezett – újra összegyűjtötte egykori tanítványait. Ez lett a kör újraindulásának pillanata.

Az ünneplés mögött ott rejlett az újra egymásra találás öröme, a közös múlt felfedezése és az a felismerés, hogy ez a művészet – és a kör, amely ápolja – még mindig él. Hubbes László Attila, aki 1986 óta a közösség tagja, ekkor kapcsolódott vissza – és azóta is meghatározó alakja a körnek.

A következő évek új szakaszt hoztak. A városba költözött Tanizaki Szeikó, a Japánból érkezett néprajzkutató, tanár, aki Japán Napokat kezdett szervezni Sepsiszentgyörgyön. Ezek az események újabb fellépési lehetőséget kínáltak az ikebanakörnek: 2011-ben tartották az első Japán Napot, azóta szinte minden második évben visszatérő program lett. Az ikebana-rendezések ezekben az eseményekben nem csupán esztétikai látványként, hanem kulturális hídépítőként is szerepet kaptak.

•  Fotó: Ivácson András Áron Galéria

Fotó: Ivácson András Áron

2016-tól a kör ismét önálló életre kelt. Hozzáfogtak rendszeres kiállítások szervezéséhez – évente kétszer, tavasszal és ősszel. A tavaszi a 2020-ban elhunyt Kiss Bélának állít évről évre emléket. Mindkét kiállítás a Kónya Ádám Városi Művelődési Ház keretében, jóvoltából valósul meg, ami a kezdetek óta intenzíven segíti a kör ténykedését.

Az eseményekhez egyre többen csatlakoztak: nemcsak a régiek – Zayzon Ádám, Csurulya Árpád, Karácsony Annamária, Csiki Sándor, Csergő Benedek Csilla, Asztalos Enikő, Márton-Lichtfusz Katalin, Máthé Árpád, Bajka Mária –, hanem újabb tagok is. Lázár-Prezsmer Endre, Péter Csilla, Sándor Attila, Ivácson András Áron, Bartók Piroska, Tordai Carmen és Tanizaki Szeikó is bekapcsolódtak. Kiss Kinga, Béla lánya, haláláig az egyik legaktívabb tagja volt a körnek – idézi fel Hubbes László Attila.

Mostanában a SepsiBook könyvhéten is kiállítanak, ahol egy tényleg széleskörű közönség ismerheti meg munkáikat.

A kör működése ma már kiforrott: bár rendszeres heti találkozók nincsenek, a kiállítások előtt közös megbeszéléseket, alapanyag-gyűjtéseket tartanak – gyakran a Rétyi Nyír körüli erdőkbe mennek gallyakért, ágakért, zöldanyagért.

Ezek az utak egyszerre természetközeli kirándulások és közösségi rituálék. A csoport két online felületen is szervezi magát – Facebook- és Whatsapp-csoportokon keresztül. A felkészülések során megbeszélik a tematikát, egyeztetik a helyszíni installációkat, és átadják egymásnak azt a tudást, amit Kiss Béla annak idején elindított.

Az ikebana egyszerre művészet, gondolkodásmód, meditációs gyakorlat. A japán esztétikai világ egyik legfontosabb kifejezőformája.

A 13-14. században jelent meg, kezdetben buddhista kolostorokban, a sintó szentélyek világában. Idővel az ikebana a szamurájok nevelésének része lett – a fegyelem, az összpontosítás, az esztétikai érzékenység fejlesztésének eszköze. Később a városi polgárság és a nők oktatásának is szerves részévé vált. A cél sohasem pusztán dekoráció volt – hanem a természet megidézése, az idő lelassítása, a belső figyelem elmélyítése.

A sepsiszentgyörgyi kör tagjai pontosan ezt tapasztalják.

Hubbes László szerint aki egyszer ráérez az ikebana „hangjára”, az soha többé nem tud szabadulni tőle. Egy-egy rendezésben benne van a természet, az alkotó lelke és a pillanat megismételhetetlensége.

Néhány szál virág, egy levél, egy száraz ág – s mégis ott van benne az ember. Nem véletlen, hogy az ikebanát gyakran hasonlítják egy vershez, amely nem szavakkal, hanem formákkal, színekkel és térrel dolgozik. Egyfajta „természetköltészet” – magyarázza Hubbes László.

A virág nem dísz. A virág beszél. A rendezés nem látvány, hanem jelenlét. Az alkotás nem kézművesség, hanem gyakorolt figyelem. Ebben a világban nincs harsányság – csak csend, fegyelem és alázat. Aki virágot rendez, az a világot rendezi – újra, másként, szelídebben.

•  Fotó: Ivácson András Áron Galéria

Fotó: Ivácson András Áron

A sepsiszentgyörgyi kör nem egy a sok közül. Hubbes szerint Magyarországon és Romániában is alig van hasonló közösség,

többnyire egy-egy magányos tanítvány, egy-egy elszánt mester tartja a kapcsolatot a hagyománnyal. Szervezett iskolák vannak: Bukarestben is, Budapesten is, a Sogetsu iskolának mindenképpen vannak oktatói, akik (fizetős) kurzusokat tartanak, és tagjai a japán központú (és elég szigorú felépítésű) nemzetközi szervezetnek, iskolahálózatnak. A sepsiszentgyörgyi kör viszont éppen közösségi voltában egyedülálló. És erről csakis Kiss Béla tehet.

Ez egy organikus, generációkon átívelő, aktív kör.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 19., szombat

Miniszter: nem az a kérdés, hogy beomlik-e a bánya Parajdon, hanem az, hogy mikor omlik be, már nem lehet megmenteni

A parajdi sóbányát nem lehet megmenteni, a kérdés az, hogy mikor omlik be – jelentette ki szombaton Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.

Miniszter: nem az a kérdés, hogy beomlik-e a bánya Parajdon, hanem az, hogy mikor omlik be, már nem lehet megmenteni
2025. július 19., szombat

Nemzeti régiók: nyílt levelekkel bombázza az EP-képviselőket az SZNT

Európai parlamenti képviselőknek címzett nyíltlevél-sorozatot indított a SZNT a nemzeti régiók ügyében – írta közösségi oldalán az Izsák Balázs által vezetett szervezet.

Nemzeti régiók: nyílt levelekkel bombázza az EP-képviselőket az SZNT
2025. július 18., péntek

Külföldi misszióból hazatérő máramarosi tűzoltók léptek közbe az Arad megyei balesetnél

Egy az úttestről lesodródott és felborult személygépkocsihoz riasztották péntek este az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU). Mire a kisjenői osztag a helyszínre ért, egy máramarosi hivatásos tűzoltócsapat megkezdte az áldozat mentését.

Külföldi misszióból hazatérő máramarosi tűzoltók léptek közbe az Arad megyei balesetnél
2025. július 18., péntek

Több évnyi bukaresti ellenállás után meglepetésszerűen jutnak magyar állami támogatáshoz partiumi és Kolozs megyei gazdák

Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.

Több évnyi bukaresti ellenállás után meglepetésszerűen jutnak magyar állami támogatáshoz partiumi és Kolozs megyei gazdák
2025. július 18., péntek

Egyre több erdélyi megyében jelennek meg sakálok, nem szabad közelíteni hozzájuk

Sakálok jelentek meg Brassó megyében is, miután az elmúlt időszakban a Székelyföldön több ízben jelezték felbukkanásukat.

Egyre több erdélyi megyében jelennek meg sakálok, nem szabad közelíteni hozzájuk
2025. július 18., péntek

Kábítószercsempész erdélyi bűnbanda bukott le Spanyolországból ,,importált” nagy mennyiségű kannabisszal

Több mint 200 kilogramm kábítószert kobozott el a rendőrség Arad megyében két Maros megyei illetőségű férfitől, akik Spanyolországból csempészték Romániába a tiltott szereket. A kábítószer-csempész bűnbanda három tagját már korábban őrizetbe vették.

Kábítószercsempész erdélyi bűnbanda bukott le Spanyolországból ,,importált” nagy mennyiségű kannabisszal
2025. július 18., péntek

Egy ukránt hipotermiás állapotban hoztak le, egy másikat még keresnek a máramarosi hegyimentők

Hipotermiás állapotban hoztak le egy ukrán férfit a hegyimentők a Máramarosi-havasokból péntekre virradóra. Egy másik ukrán állampolgárt még keres a Salvamont.

Egy ukránt hipotermiás állapotban hoztak le, egy másikat még keresnek a máramarosi hegyimentők
2025. július 18., péntek

HPV: magyarul is felvilágosítják a fiatalokat Kolozs megyében, módosul az ingyenes oltásra jogosultak korcsoportja

Magyar nyelvű tájékoztató kampányban és a vidéki fiatalok felvilágosításában vállal szerepet a HPV Koalíció tagjaként a KIFOR. A kincses városban nemrég létrejött kezdeményezés célja, hogy hívja fel a figyelmét a HPV megelőzésére, a védőoltásra.

HPV: magyarul is felvilágosítják a fiatalokat Kolozs megyében, módosul az ingyenes oltásra jogosultak korcsoportja
2025. július 17., csütörtök

Merész újragondolás: polipos töltött káposztát kínál egy erdélyi étteremlánc

Polipos töltött káposztával rukkolt elő egy brassói étteremlánc, mind a négy vendéglőjükben megkóstolhatják a vendégek a különlegességet.

Merész újragondolás: polipos töltött káposztát kínál egy erdélyi étteremlánc
2025. július 17., csütörtök

Négy gyerek életét mentették meg a tragikusan elhunyt nagyváradi kisfiú szervei

Négy gyerek kapott szervet, egyikük szívet a július 15-én, egy tragikus baleset miatt elhunyt kosárlabdázó kisfiú halála után.

Négy gyerek életét mentették meg a tragikusan elhunyt nagyváradi kisfiú szervei