Keresik a „lyukat” – Cioloş a PSD túl ambiciózus terveivel magyarázza a vádakat

Keresik a „lyukat” – Cioloş a PSD túl ambiciózus terveivel magyarázza a vádakat

A parlament és a Számvevőszék is keresi a 2016-os költségvetésen tátongó „lyukat”, amit Livu Dragnea PSD-elnök vélt felfedezni. Cioloş szerint nincs semmiféle lyuk.

Bálint Eszter

2017. január 16., 22:102017. január 16., 22:10

A képviselőház és a szenátus költségvetési bizottsága vizsgálja meg a 2016-os költségvetés-kiigazításokat – döntött hétfői együttes ülésén a parlament két háza. Mint ismeretes, a kivizsgálást Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kezdeményezte, aki nemrég bejelentette, 10 milliárd lejes „lyukat\" talált a tavalyi büdzsében, ennek kivizsgálását pedig a parlamentre bízná. De nemcsak a döntéshozók vizsgálják meg ugyanakkor a technokrata kormány által tavaly augusztusban és novemberben végrehajtott büdzsémódosításokat, Dragnea kérésére hétfőn a képviselőház azt is megszavazta, hogy a Számvevőszéktől is jelentést kérnek a témában.

Cioloş: nincs lyuk

Semmiféle „lyuk\" sincs a 2016-os költségvetésen – az év végén 2,6 százalékon állt a deficit az eredetileg tervezett 2,8 százalék helyett, miközben a bevételek az adócsökkentések ellenére is tartották a várt szintet – szögezte le hétfői Facebook-bejegyzésében Dacian Cioloş volt miniszterelnök, rámutatva, hogy ha valóban létezne a 10–14 milliárd lejes „lyuk\", akkor az kihatott volna a deficit alakulására is. „A legtöbb, amiről beszélhetünk, az a túl ambiciózus tervezés a vissza nem térítendő külföldi források fejezetnél. De a tervezést még 2015-ben a Ponta-kormány végezte el. A Cioloș-kabinet átvette a pénzügyminisztérium becslését, amikor elfogadta a költségvetést\" – mutat rá Cioloș, kijelentésével választ adva a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Liviu Dragnea által elindított híresztelésre, miszerint „eltűnt 10 milliárd lej a 2016-os büdzséből\" az augusztusi és a novemberi kiigazítások nyomán.

A volt miniszterelnök most a valóságtól totálisan elrugaszkodottnak nevezi a Ponta-kormány által európai uniós alapokból várt 12,3 milliárd lejt, hiszen egy sor program vagy teljesen le volt állva, vagy már késésben volt. „Ha megnézünk mindent, amit Románia 2016-ban kapott, kimondható, hogy bevételeink rekordot döntöttek, a több mint 7 milliárd euró a legnagyobb összeg, amit a csatlakozás óta egyetlen év leforgása alatt sikerült lehívni\" – hívja fel a figyelmet Cioloș.

Annak kapcsán, hogy 2016-ban a bevételek a bruttó hazai termék (GDP) alig 29,2 százalékát tették ki, ami tízéves minimumnak számít, a volt kormányfő azt mondja, ez egyebek mellett az adócsökkentésnek tudható be. „Igaz, hogy több pénz marad a gazdaságban, de egyúttal kevesebb folyik be az államnak. A 2016 januárjától alkalmazott adótörvénykönyv 10,5 milliárd lejjel csökkentette az államot megillető összegeket\" – részletezte a technokrata kormány miniszterelnöke.

Leszögezte ugyanakkor, hogy nem szabad szem elől téveszteni azt a tényt sem, hogy tavaly 4,8 százalékkal nőtt a gazdaság, tehát egy nagyobb GDP-hez arányítva jön ki a 29,2 százalék. „Az adóbehajtás hatékonyságát azonban számokban mérik: az ANAF 2016-ban 2,6 milliárd lejjel többet gyűjtött be, mint egy évvel korábban, és 3,52 milliárd lejjel többet, mint amennyit a 2016 januárjában elfogadott program tartalmazott\" – összegzett Dacian Cioloș.

Kelemen Hunor: „hibásan\" alkották meg a büdzsét

Megszólalt a témában Kelemen Hunor is. Az RMDSZ-elnök az RFI-nek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy „hibásan\" alkották meg a 2016-os költségvetés tervezetét. „Meg kell nézni, létezett-e, létezik-e ez a tízmilliárdos lyuk. Az biztos, hogy nem loptak el egy ekkora összeget. A 2016-os költségvetés tervezetét hibásan alkották meg, ez biztos, 100 százalék. Mi akkor is figyelmeztettük a Cioloş-kormányt, hogy nincs a legjobban kidolgozva ez a tervezet. Például a megyei tanácsoknak nem utalt ki pénzt a helyi önkormányzatok költségvetési egyensúlyának biztosítására. Még az első kiigazításnál sem korrigálták ezt\" – fejtette ki Kelemen, aki egyúttal leszögezte, hogy amennyiben erre sor kerül, nem szavazzák meg a parlamenti vizsgálóbizottság megalakítását, szerinte elég, ha a két ház költségvetési bizottsága megnézi a számok alakulását. Az RMDSZ elnöke szerint ugyanakkor az országos adóhatóság (ANAF) „agresszivitása\" miatt nagyon sok céget zártak be, s szerinte ezt ki kell vizsgálniuk a költségvetési bizottságoknak.

Grindeanu: nem játszadozunk ezekkel a dolgokkal

Sorin Grindeanu kormányfő vasárnap este egy tévéinterjúban beszélt a készülő és a tavalyi költségvetésről is. A 2016-os büdzsé kapcsán úgy vélekedett, hogy „a nagy kérdőjelet\" a legutóbbi büdzsékiigazításkor, novemberben becsült bevételek és az év végi megvalósítás közötti különbség jelenti. „A kérdőjelek akkor merültek fel, amikor a számok közel jártak a valósághoz, novemberben, amikor ugyebár volt még egy hónap. Novemberben azt mondták, hogy a bevételek 253 milliárd lejre rúgnak, de végül 221 milliárd lejt tettek ki. Erre a különbségre nincs fedezet. Nem játszadozhatunk ezekkel a dolgokkal\" – szögezte le Grindeanu.

Az idei költségvetés kapcsán határozottan állította, hogy a bevételek fedezni fogják a bér- és nyugdíjemeléseket, illetve az adócsökkentéseket és más kedvezményeket. „Tartani fogjuk magunkat a vállalásainkhoz. Én kerültem, hogy a nehéz örökségről beszéljek, még ha van is. Az emberek nem azért szavazták meg a PSD kormányprogramját, hogy a nehéz örökségről beszéljünk. Arra kértem a minisztereket, adjanak számot arról, hogy mit találtak, és mit kell tenni a kormányprogram gyakorlatba ültetése érdekében\" – fogalmazott a miniszterelnök.

Néhány számadatot is ismertetett, amelyek kapcsán megjegyezte, hogy az Országos Előrejelzési Bizottságtól (CNP) származnak. Ezek szerint idén a GDP eléri a 815 milliárd lejt, ami 5,2 százalékos gazdasági növekedést feltételez. Az infláció várhatóan 1,4 százalék lesz, miközben mintegy 180 ezer új munkahely jön létre. A deficit pedig 3 százalék alatt marad.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 05., vasárnap

Közel háromezer ukrán állampolgár vállalt munkát Romániában a háború kitörése óta

Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.

Közel háromezer ukrán állampolgár vállalt munkát Romániában a háború kitörése óta
2024. május 05., vasárnap

Enyhén csökkent áprilisban a nyugdíjasok száma; az átlagnyugdíj 2248 lej volt

Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.

Enyhén csökkent áprilisban a nyugdíjasok száma; az átlagnyugdíj 2248 lej volt
2024. május 03., péntek

Késélen táncol a búza jövedelmezősége, de meglódult a repce és a napraforgó ára

Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.

Késélen táncol a búza jövedelmezősége, de meglódult a repce és a napraforgó ára
2024. május 03., péntek

A 25 ezer eurós de minimis agrártámogatás megduplázását kéri Brüsszeltől 15 uniós tagállam

Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.

A 25 ezer eurós de minimis agrártámogatás megduplázását kéri Brüsszeltől 15 uniós tagállam
2024. május 03., péntek

Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak

Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.

Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak
2024. május 03., péntek

A hús, a növényi olajok és a gabona drágulása miatt tovább nőttek az élelmiszerárak

Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.

A hús, a növényi olajok és a gabona drágulása miatt tovább nőttek az élelmiszerárak
2024. május 03., péntek

Jócskán megnőtt a román államadósság, meghaladja a GDP felét

Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.

Jócskán megnőtt a román államadósság, meghaladja a GDP felét
2024. május 02., csütörtök

Viszi a pénzt a hatalmas államadósság: zsugorodott a román jegybank devizatartaléka

Április végére a március végi 64,279 milliárd euróról 2,7 százalékkal 62,511 milliárd euróra csökkent a Román Nemzeti Bank (BNR) devizatartaléka.

Viszi a pénzt a hatalmas államadósság: zsugorodott a román jegybank devizatartaléka
2024. május 02., csütörtök

Amerikai pénzből épül újabb magasfeszültségű távvezeték Románia és a Moldovai Köztársaság között

Újabb magasfeszültségű távvezeték épül Románia és a Moldovai Köztársaság között, most amerikai finanszírozással.

Amerikai pénzből épül újabb magasfeszültségű távvezeték Románia és a Moldovai Köztársaság között
2024. május 02., csütörtök

Már négy városban is drágábbak a lakások, mint Bukarestben

Miután a kolozsvárit követően a brassói lakások is drágábbak lettek, mint a bukarestiek, két másik város is megelőzte a fővárost ebben a tekintetben. Bukarest így már csak az ötödik legdrágább város.

Már négy városban is drágábbak a lakások, mint Bukarestben