2009. november 26., 10:472009. november 26., 10:47
Minőségmenedzsmentre, projektmenedzsmentre, innovációra és kommunikációra képeztek ki egy év leforgása alatt az Észak-Nyugati Regionális Fejlesztési Régióban nyolcvan kis- és közepes vállalkozásnak dolgozó menedzsert – számolt be tegnap Balogh Márton, a Civitas alapítvány igazgatója és Sönberger Krisztián projektvezető.
Elmondták, a vállalt vezetőknek gyakran csak felszínes ismereteik vannak arról, hogy hogyan kell egy európai uniós pályázaton részt venni. Sönberger elmondta: a vállalatvezetői képességeket fejlesztő program lényege az volt, hogy olyan tananyagokat nyújtsanak a kis- és közepes vállalkozások menedzsereinek, amelyek tele vannak hasznos gyakorlati tapasztalattal, és nem feltétlenül arra építenek, hogy csak elméleti tudást adják át.
A jelentkezők száma jóval több volt, mint amennyire előzetesen számítottak, legtöbben az építőipari és szolgáltató iparágakból érkeztek. Anyagi és módszertani megkötések miatt azonban a 150 jelentkező közül végül mindössze nyolcvanat választottak ki. A korlátozott létszámot szakmai érvekkel indokoltak, miszerint a húsznál nagyobb létszámú csoportoknál nehezebb az interaktívvá tenni az előadásokat. Állításuk szerint nagyobb létszám esetén a résztvevők figyelme is gyorsabban lankad.
Újságírói kérdésre válaszolva Balogh Márton elmondta, a képzésen résztvevő vezetők elsősorban a készpénzforgalmuk nehézségeire panaszkodtak. Ez tulajdonképpen a kifizetések csúszása miatt alakul ki. Az egyik vállalkozó nem fizet a másiknak, aki a maga során ismét nem tud fizetni a saját beszállítójának, így patt helyzet alakul ki és gyakorlatilag a megbénul a termelési folyamat. Hozzáfűzte: a válság egyedüli pozitívuma, hogy a munkaerő-piac szűkülése miatt az alkalmazottak nem váltanak olyan könnyen munkahelyet, ezért tervezhetőbbé válik a cégek bérpolitikája.
A képzés egyébként a menedzsereknek egyetlen lejükbe sem került, a 79 ezer eurós projektet 90 százalékban az Európai Unió 2006-os Phare alapjából finanszírozták, a maradék tíz százalékot a Civitas alapítvány saját forrásaiból állta. A képzés ugyanakkor rendelkezett a munkaügyi minisztérium akkreditálásával, így az ott szerzett oklevél hivatalos okmánynak számít, amelyet az Unió valamennyi országában elismernek.
A vállalat vezető képzési programot 2008. december 2-án indították el és 2009 november végéig ültetették gyakorlatba. Azok akik kimaradtak a programból, a tananyagot megtalálja az alapítvány honlapján, www.civitas.ro.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Látogatottsági adatok